Melyik NEM jellemző Egyiptomra?
piramis
múmia
véres emberáldozatok*
balzsamozás
Egyértelmű 3 válasz ezáltal kiszűrhető melyik nem jó.. DE nem hinném, hogy a véres ember áldozatok ne lettek volna a Földön bárhol jellemzők az ókor és környékén.. nem tetszik a helyes válasz, ha valaki bővebbet tud mondani, szívesen venném, hogy ez miért is nem jellemző?!
mód.: 2002-ben :Egy egyiptomi klán huszonkét tagját mészárolta le szombaton a rivális klánnak számító másik család, amelyik így állt bosszút egy hozzátartozója megöléséért
kb.: Kr.e. 2280-tól:
Egyiptológia:
Óbirodalmi mészárlás
Amerikai kutatók először akadtak azoknak a népi zavargásoknak a régészeti nyomaira, amelyekről ókori egyiptomi írott források megemlékeztek. A Pennsylvania Állami Egyetem régészei Donald Redford vezetésével Kairótól 100 kilométerre északkeletre, a Nílus-deltában Mendes környékén, Tell er-Rub’a lelőhelyen tizennyolc, kegyetlen halálba dermedt halott csontvázát találták meg körülbelül Kr. e. 2280-ból, az Óbirodalom lehanyatlásának idejéből.
A kutatók a 26. dinasztiabeli II. Amaszisz fáraó által Kr. e. 530 körül építtetett templomot és egy nekropoliszt tártak fel. Mélyebbre ásva azonban Redford egy 20 méter széles, félkör alakú, különös módon hajlított vonalú fallal körülvett udvart talált. Az építkezésnek ez a módja azért rejtélyes, mert az egyiptomiak jellegzetesen egyenes falakat és éles szögeket alkalmaztak.
Az udvaron tizennyolc – kezeikkel a fejük fölött – torz helyzetbe merevedett halott csontvázát találták meg. Némelyek teteme egy kupacban hevert, például egy gyermeken egy öregember, rajtuk egy öregasszony feküdt. Mások egymagukban voltak. Két felnőtt férfit oldalt, egy leölt disznó mellett találtak meg. Nyilvánvalóan lemészároltak mindenkit, majd miután a gyilkosok végeztek szörnyű tettükkel, egy közelben lévő templomot leromboltak, a falakat a halottakra döntötték, végül mindent felgyújtottak. Legalábbis erre utalnak az égésnyomok.
Mindez a 6. dinasztia második felében történt II. Pepi fáraó uralma alatt. Ez pontosan megállapítható a régészeti réteg és a halottak mellett talált kerámiatöredékek korából. Az Óbirodalom, a piramisok kora II. Pepi alatt hanyatlott le. Ekkorra az udvari posztok örökletessé váltak, az előkelőségek gazdagabbak és hatalmasabbak lettek, mint maga a fáraó. Ráadásul aszályos évek jártak, birodalomszerte éhínség pusztított, s zavargások dúltak mindenütt. Az első átmeneti kor és az azt közvetlenül megelőző időszak sötét kora volt Egyiptomnak. Mendes környékén a kutatók elsőként akadtak ennek régészetileg is megfogható nyomaira.
Szerintem jellemző volt rájuk is!
mód.: kb Kr.e. 3000-ben
Emberáldozat Kr.e. 3000 környékén
Nem sokkal később azonban már a sírok másról is tanúskodtak: a két fáraó síremléke 20 méter hosszú hajókat rejtett magában, amelyek segítségével a korabeli hit szerint az uralkodó átjutott a túlvilágra. A szokásos tárgyakon (ékszerek, ruhák, berendezési tárgyak, étel és ital) kívül azonban nemcsak a hatalmas hajók okoztak meglepetést a régészeknek, hiszen a síremlékek feltárásakor szamarak csontjaira is rátaláltak. Sőt, a kezdetleges és primitív mumifikálási eljárások ellenére David O’Connor, a New York-i Egyetem egyiptológusa szerint ma már az is egyértelműen megállapítható, hogy a korai fáraók idején emberáldozattal is segítették a halott uralkodó túlvilági életét.
Minden megtalált emberi maradvány arra utal, hogy olyan fiatal férfiakat áldoztak fel a halott fáraó üdvéért, akik minden valószínűség szerint az uralkodó életében is közvetlen mellette voltak. Személyes szolgálói a sírba is követték az uralkodót.
Bocs hogy ilyen hosszú lett
Két vállra fektetett, nincs több Hsz. Néha van.
Talán meg is tiltotta?
