"Hordád főhadiszállása egy felbolydult méhkasra hasonlít. Még csak pár nap telt el azóta, hogy elhoztad a bizonyítékot, de a változás szembeötlő minden téren. Kisebb csapatok korábban is táboroztak itt, mert mint kiderült nem te vagy az egyetlen, aki aggasztó jeleket tapasztalt mostanában. Azóta nyilván mások is megjelentek hasonló hírekkel, és ez beindította a közös háború kissé már rozsdás gépezetét. Egyre nagyobb a tábor, az érkezőknek ideiglenes táborozó helyeket jelölnek ki, néhol teljes a felfordulás.
A napokban a közelben voltál, azt az utasítást kaptad, hogy néhány napon belül térj vissza, és vegyél részt a seregszemlén. Visszatértél, és most látod csak mennyire erős tud lenni fajotok egy ekkora fenyegetéssel szembenézve. Követeket is látsz a másik három horda jelvényeivel a mellkasukon. Sosem hallottál még olyanról, hogy a főhadiszállásra beengedték volna a “Mások” tagjait.
Kérdezősködni kezdesz, és nemsokára útbaigazítanak. Egy közeli barlangban világító, élénksárga, mágikus jelek hirdetik a hordaparancsnokok közös kiáltványát. Nyelvetek írásjelei, egy újabb közös nevező az Ellenség elleni háború kissé megkopott emléke után. Elmélyülten tanulmányozod a hirdetményt, amit egy meditációba merült mágus tart fenn. A szavakból áradó elszántság mélyen beléd ivódik, és furcsán érzésekkel tölt el, miközben kifelé ballagsz a napfényre.
A hordaparancsnokok egyetértettek abban, hogy most nincs helye hordaközi versengésnek, mivel a fenyegetés sokkal nagyobb horderejűnek tűnik mint akár Zarknod, akár Landragór esetében. Itt most sokkal összehangoltabb, kifinomultabb stratégiára lesz szükségetek. Egység. Ez az egy szó hatotta át az egész kiáltványt. Egység… Tudod, hogy ha véget ér a harc, ez az egység ismét darabjaira hull majd, de a szó varázsa túl erős. A szó varázsa. Lehet, hogy mágia van a dologban? Láttál néhány végzeturat odalent a síkon elterülő táborban, akiknek tébolyult szeme minden szónál ékesebben hirdette, hogy elméjüket a fertőzés uralja. Mégis itt vannak. Ha a hordaparancsnokok mágiát használnak a meggyőzésre, az nem túl jó kezdet az egység felé.
Nem. Nem akarsz erre gondolni. Hagyod, hogy a szó megmozdítson benned egy régen eltemetett érzést. Azt, hogy csak egy kicsiny része vagy valami sokkal hatalmasabbnak. Egy büszke fajnak, mely legyőzte az Ellenséget, és urává vált a bolygónak. Páran már Thargodanokra is vadásznak, ha igaz a szóbeszéd. Semmi nem állhat az utatokba. Semmi.
Lassan visszatérnek az utolsó felderítők is akiket a xenomorfok kikémlelésére küldött el a hordaparancsnokotok, de nem sok jóval bíztatnak a hírek. Több gócpontot is felfedeztek, vannak kisebbek, és vannak meglepően hatalmasak is. Legalább egy tucat xenomorf királynő gyűjtötte maga köré ivadékainak hordáját. A hordaparancsnokok tudatátviteli mágiát használva folyamatos kapcsolatban állnak egy ideje, és az utolsó információmorzsák megosztása után hamar egyetértésre jutnak a stratégiát illetően. A tapasztaltabb, veterán harcosokat küldik el a komolyabb fenyegetést jelentő, kifejlettebb királynők ellen, míg a kevésbé tapasztaltak a kisebbeket fogják támadni.
…
A következő napok a csapatok elosztásával és eligazításával telnek, végül elindulsz az egységeddel a kijelölt találkozóponthoz, ahol a többi horda azonos besorolású csapatával fogtok találkozni. Az előkészületek megtörténtek, az utolsó simítások vannak már csak hátra. Ezen az éjszakán rajtad van az őrség sora. Magadra kanyarítod a köpenyedet, és kilépsz a tűz fényköréből, hogy tegyél egy felderítő sétát a táborotok körül. Megállsz egy kiszáradt, vén fa tövében, és mozdulatlanul figyeled a tájat. A csillagok ugyanúgy fénylenek a mélykék égen, mint bármikor ezelőtt, és a szél is ugyanazokat az illatokat hozza mint korábban. De az éjjeli neszek mostanra szinte teljesen megszűntek. Az idő közel van.”
A hozzászólást Ezüstszél módosította 2011.01.26. 00:32:36-kor
Chaotic good and lawful evil.
Pontszám: 8.58