Re: Tökéletes Gyémánt szövetség
581. hozzászólás - 2009.05.06. 12:07:38 (Válasz Ricardo #574 hozzászólására.)
581. hozzászólás - 2009.05.06. 12:07:38 (Válasz Ricardo #574 hozzászólására.)
Idézet: Ricardo - 2009.05.06. 10:24:02
Nem volt más választás. Hogy egyiküket idézzem (belső fórum):
Köszönhetően ennek, és a játékmenet sivárságának, az Azúr háború után jutottunk el oda, hogy napi rendszerességgel nézzük a hipnotizáló "Karakter törlése" gombot.
Nem kérdéses, a játékvezetés kétségbeesett kapkodása az NPC hordával, az új épületekkel már elkésett. A jelenlegi játékmenet monoton, minden izgalmat nélkülöző egysíkú játékra kényszerít, amiből mi itt találtunk kitörési lehetőséget.
Kényes a szituáció: ha törlünk vagy csak szimplán kiszürkülünk, ugyanannyit ártunk, mintha lelépnénk. Talán többet is, hiszen így legalább aktívak maradunk és elérhetők (ha számít).
Úgy döntöttünk, megpróbáljuk felkutatni a játékélményt, ha már ennyi időt és energiát fordítottunk a játékba, de senkit sem akar(t)unk az anti-optimalizálás élménydús, de egyirányú ösvényére sarkalni.
Sokáig agyaltunk rajta mit tegyünk, mire végül arra jutottunk, hogy nekünk háború kell, méghozzá a saját szájízünk szerint. Folyamatosan az IMP-VM háború járt az eszünkbe - számukra ez volt a VU csúcspontja, még akkor is, ha rengeteget szívtunk miatta / alatta. A TGY sajnos nem alkalmas pálya erre, mivel hírnevünk hallatán mindenki rettegve kattint a kapitulációra.
Az én szememben sokat nőttek a távozó tagok. Nem azért mert Tőletek elmentek, hanem mert mertek új célokat, új játékélményt kreálni maguknak, az optimalizáció kárára.
Nem volt más választás. Hogy egyiküket idézzem (belső fórum):
Köszönhetően ennek, és a játékmenet sivárságának, az Azúr háború után jutottunk el oda, hogy napi rendszerességgel nézzük a hipnotizáló "Karakter törlése" gombot.
Nem kérdéses, a játékvezetés kétségbeesett kapkodása az NPC hordával, az új épületekkel már elkésett. A jelenlegi játékmenet monoton, minden izgalmat nélkülöző egysíkú játékra kényszerít, amiből mi itt találtunk kitörési lehetőséget.
Kényes a szituáció: ha törlünk vagy csak szimplán kiszürkülünk, ugyanannyit ártunk, mintha lelépnénk. Talán többet is, hiszen így legalább aktívak maradunk és elérhetők (ha számít).
Úgy döntöttünk, megpróbáljuk felkutatni a játékélményt, ha már ennyi időt és energiát fordítottunk a játékba, de senkit sem akar(t)unk az anti-optimalizálás élménydús, de egyirányú ösvényére sarkalni.
Sokáig agyaltunk rajta mit tegyünk, mire végül arra jutottunk, hogy nekünk háború kell, méghozzá a saját szájízünk szerint. Folyamatosan az IMP-VM háború járt az eszünkbe - számukra ez volt a VU csúcspontja, még akkor is, ha rengeteget szívtunk miatta / alatta. A TGY sajnos nem alkalmas pálya erre, mivel hírnevünk hallatán mindenki rettegve kattint a kapitulációra.
Pontszám: 9