Nem tudom, miért kell firtatni azt, hogy Miklós - vagy egyébként akárki más - SZDSZ-es-e, avagy sem. Szerintem ez egyrészt magánügy, másrészt meg ha valaki objektíven látja a dolgokat, akkor teljesen mindegy, hogy milyen politikai nézeteket vall egyébként különböző kérdésekben.
Szerintem ez egy olyan téma, amit azért nagyjából objektíven meg lehet ítélni, pártállástól függetlenül.
A fölött valószínűleg átsiklottál, hogy nem azt írták, hogy vegyük el a segélyt mindekitől. Épp ellenkezőleg, a lényeg az lenne, hogy sokkal jobban megérje dolgozni, mint segélyen élni.
A szociális juttatásoknak ugyanis elenyésző része a családi pótlék, amit írtál - és nem is segély.
Tudod, hogy ki kerül a legtöbbe az államnak? Az a család, ahol se apuka, se anyuka nem dolgozik, illetve soha nem is dolgozott, de van 4-5 gyerek. Ingyen laknak az önkormányzati lakásban, a gyerekek ingyen kapnak ruhát, tanszereket és ételt is az iskolában, anyuka minden nap új ruhában jár a szoliba, apuka naponta 5 doboz (zárjegy nélküli, Ukrajnából csempészett) cigit szív, és 5 liter (illegálisan előállított, nem adózott) piát vedel. Ezt mind az állam (mi) fizeti (fizetjük). Ha apuka és anyuka is elmenne minimálbérért dolgozni, akkor kevesebb szociális juttatást kapnának, és kevesebb pénzből élnének, mint úgy, hogy szarnak az egészre, és vígan elvannak a segélyből.
Ha csökkentenék a segélyt, annyival több pénze maradna az államnak. (Mivel nem élnének meg, valószínűleg elmennének dolgozni, tehát az adójukból még több is.) Ebből a pénzből lehetne finanszírozni azt, hogy növekedjen a Te béred is, illetve csökkentsék az adót, azaz közvetetten még tovább növekedjen a béred.
Ez már máshogy hangzik, ugye?
A lényeg az, hogy növeljék az ollót (közgazdászok előnyben) a bérből is fizetésből élők minimális keresete, illetve a szociális segély maximuma között. Ez munkavállalásra ösztönöz, ami adóbevételt generál az államnak, amit aztán különböző módokon fel tud használni arra, hogy jobb legyen nekünk, állampolgároknak.
Adózni senki sem szeret - az adóelkerülés már-már dícséretes dolognak számít ma Magyarországon. Nagyon királyok vagyunk abban, hogy meglopjuk saját magunkat, illetve polgártársainkat. Ez mentalitás kérdése, nyilván szívesebben fizetnénk, ha azt látnánk, hogy hasznosan használják fel adóforintjainkat.
De vajon belegondolunk ebbe akkor, amikor dugóban ácsorgás nélkül, egy órával hamarabb érünk oda a családi programra az ország másik végébe, mert van autópálya? Amikor nem kell hetente ürítenünk a pöcegödröt, mert van csatorna? Amikor nem kell napnyugtakor lefeküdni, vagy vizet hozni a kútról, mert vannak közművek? Amikor nem kell az életveszélyes beteget többszáz kilóméteren keresztül szállítani, mert van kórház a közelben? Amikor nem ég le a házunk, mert időben kiérnek a tűzoltók? Amikor nem támadnak meg fényes nappal a nyílt utcán, hogy elvegyék a pénzünket és az autónkat, mert van rendőrség (azt hiszem, több embert nem rabolnak ki, mint amennyit igen)?
Szóval adózni kell. Ez biztos.
Az már részlet kérdés, hogy milyen címen - ingatlanadó pl. eddig is volt, szinte mindenhol, csak önkormányzati hatáskörben. Aki eddig fizette, ezután sem fogja kétszeresen fizetni, mert az alkotmányellenes lenne. Nem kell attól annyira tartani - senki sem fog éhezni azért, mert az ingatlanadó elvitte a kosztpénzt.
(Másrészt, feltétele volt az IMF-től kapott hitelnek, szóval nem kell attól tartani, hogy majd eltörlik - nem fogják, mert nem tehetik.)
Az pedig, hogy a mostani adóváltozások mennyire elégítik ki egyéni igényeinket, már teljesen más kérdés. Van egy helyzet, ami nem tetszik az embereknek. Felemelik a szavukat, hogy legyen változtatás. Változtatnak. Erre megint sírás a válasz, hogy mi nem így gondoltuk! Érdekes, hogy milyen sok adószakértő van az országban; mindenki rögtön tudja, hogy ez csak még rosszabb lesz, pedig fogalmuk sincsen, el sem tudják képzelni, mennyi munka és számolás van egy ilyen változtatási javaslat hátterében.
A bürökrácia visszaszorításáról csak annyit mondanék, hogy aki nem abban dolgozik, annak fogalma sincsen, hogy miről beszél. A legegyszerűbb azt mondani, hogy vesszenek a bürokraták, nincs szükség rajtuk, spóroljon rajtuk az állam!
Nekem a családomban szinte mindenki állami alkalmazott. Nem azért, mert annyira bürokrácia-mániások, hanem mert ott tudtak elhelyezkedni.
Van orvos - a kórházban 5x annyi munkáért fele annyit fizettek volna, elment tehát tisztiorvosnak.
Van jogász - ügyvéd/ügyész/bíró az lesz, akinek van rá pánze; aki keresni akar, az nem mehet ügyvédnek, úgyhogy megy hivatalnoknak.
Van közgazdász - eléggé telített a piac, nehéz bekerülni a nagyvállalatokhoz, akit meg felvesznek, azt 6-9 hónap próbaidő után kirúgják; elment tehát egy hivatalba.
Van tanár - esélye nem volt elhelyezkedni, mert 80 éves nyugdíjasok még mindig tanítanak, a fiataloknak nincs hely; elment ő is aktakukacnak.
Ha leépítjük a bürokráciát, akkor még kevesebb ember lesz a hivatalokban.
Kíváncsi vagyok, mit szólnának a bürokrata-ellenesek, ha az így is tág határidők duplázódnának? (Egy pályázat átfutási ideje sokszor már ma is több mint 1 év, a kapacitáshiány miatt - ezentúl lesz mondjuk 2 év. Biztosan sokan megtehetik, hogy ennyit várjanaónapokk a pénzre.)
Mit szólnának, ha minden kis adminisztrációs ügy miatt a fővárosba kellene menniük, mert csak ott van hivatal?
Mit szólnának a szezon-vállalkozók, büfések, ha az engedélyekre hónapokat kellene várni, és addig ki sem nyithatnának?
Bonyolultabb dolog ez annál, mint ahogy sokan gondolják. Arról nem is beszélve, hogy ha ezeket az embereket elküldik, akkor mind munkanélküliek lesznek, akik nem fizetnek adót, hanem segélyre szorulnak, esetleg át kell képezni őket, ami megint csak pénzbe kerül.
Nehéz dolog itt bármi okosat mondani, mindent meg lehet magyarázni, lehet érvelni pro és kontra is, de sokan annyira leegyszerűsítik az egészet, mintha megoldani is ilyen egyszerű lenne.
Azt tudom mondani, hogy akik szerint ilyen egyszerű, azok jelöltessék magukat, menjenek a parlamentbe és oldják meg. Várom a válaszukat...
Pontszám: 9