Jogos vélemény a harcról, a küzdelemről... egyetértek...
DE! Az ember egyszer eljut arra a szintre, hogy nem akar biztosítókötéllel mászni.....
Megöli a spontaneitást.... ha érted mire gondolok... néha szó szerint jó veszíteni, jó padlóra kerülni, mert az ember onnan tud felállni, a könnyű, megkockáztatom kiszámítható győzelem kényelemessé tesz.... lankaszt.... küzdj, miden erőddel és tudásoddal... rendben van, de alkalmasint legyen szerencséd is, kell hozzá hidd el....
ha pedig nincs szerencséd, hát barátom így jártál, de megtettél mindent... csak ez számít.... ugyan már... te akarsz lenni a legnagyobb végzetúr? Szerinted van tuti recept?
Soha nem gondolkodtatok rajta, hogy látszólag miért hoznak teljesen őrült változtatásokat a játékban? SOHA? Ugyan már......
A STATUS QUO öli meg a játékot, a kitaposott út... a berögzültség, kell a változás, legyen bármilyen őrült is, ez szüli az új lehetőségeket, ez hozza az új hősöket.... Igen pl. az új relikviára gondolok...
Minél tovább tartasz fenn változatlanul egy rendszert annál nyilvánvalóbbá vállnak annak határai, lefordítva, ha nem hoznak gyökeres változást a TOP 10 örökre TOP 10 marad, az előnyük behozhatatlanná válik pont azért mert ők jöttek rá legkorábban a siker titkára....
Eljön az idő amikor mi is elgondolkodunk majd azon, hogy abbahagyjuk, ahogy most a "régiek" de nem most.... a mi időnk most jön/jött el...
Ne hidd, hogy jobb lesz, csak más lesz....