Hozzászólások - Jeriko

Idézet: Miklós - 2011.12.08. 16:03:12

Az egykulcsos adóról majdnem mindenki azt nyilatkozta (nem kormánypárti közgazdászok), hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben hiba volt bevezetni. Lehet arról vitatkozni, mennyire igazságos, de tény, olyan mértékű adót enged el a kormány (állítólag 500 milliárd Ft nagyságrendű összeg), aminek pótlására kell bevezetni a sok új adót.
Másrészről meg igen jól körvonalazódik az a Fidesz-politika, miszerint a tehetősebb rétegeket próbálják "megvásárolni", azaz olyan jogszabályokat alkotni, amelyek ezen rétegeknek kedveznek. Ők is tudják, 2014-ben nem hogy kétharmaduk, de 50%-uk sem lesz. Viszont az összes vezető pozícióban minimum Fidesz-párti emberkék fognak ülni. Aki pedig azzal próbál kampányolni, hogy eltörli az egykulcsos adót, annak a magyar gazdaság tőkeerejének 50-60%-ával kell megpróbálnia szembemenni.

A cégautó adót nem tudom megítélni, mert nem vagyok érintett, viszont azt látom ismerősi körben, hogy akinek cégautója van, az gyakorlatilag az összes (legyen az rokonlátogatás, hétvégi bevásárlás vagy akár nyaralás) magán jellegű útját elszámolta a cégben költségként (teljesen ellenőrizhetetlen, ki mikor miért megy valahova).
Kiskapu így is marad, mert aki eddig cégautót használt, vállalkozóként bérbe adja majd a kocsiját a cégeknek (akár alkalmi jelleggel), kihozva nullára a profitot, a cég meg leírhatja ezt költségként.

Idézet: SuperEgo23 - 2011.11.22. 20:56:55

Ha 1000 Ft-al emelik, akkor a dohányzók 99,9%-a leszokik, és csak a maradék 0,1% fizet 1000 Ft-ot. Ha 10 Ft-al emelik, akkor csak 1% szokik le és 99% fizet 10 Ft-ot - tehát így több adó jön be.

Már többen leírták, de:
A chipsadót nem azért vezették be, hogy egészségesebb kajákat együnk inkább. Hanem azért, hogy plusz bevételük legyen. Az elv nagyon egyszerű:
- Akinek van plusz pénze nassolásra, kólára, FIZESSEN
- Akinek van plusz pénze kutyakajára, FIZESSEN
- Akinek van plusz pénze benzinre, FIZESSEN
stb.

Idézet: Alendaar - 2011.11.01. 17:54:19

Ennek kb. annyi esélye van, mint hogy a fegyvergyártó cégek becsődöljenek egy háborútól.

Manapság nem azt a terméket veszik meg a vásárlók, amire szükségük van, ami legjobb mértékben kielégíti igényüket, amelyik valamilyen tekintetben nagyon jó, hanem amit a marketingesek rájuk tukmálnak (akár évek során). És ez az élet minden területére igaz, a hasizom "generátor" készüléktől kezdve a kapszulás kávéfőzőn át a az autókig - beleértve a szoftvereket, csodatablettákat és milliónyi egyéb dolgot.

Ebben pedig a (Puppy) Linux nagyon szarul áll (a windowst meg már általános iskolában oktatják).

Idézet: Alendaar - 2011.10.04. 17:42:03

Na, ezt meghallhatták odafent is.
Már csak azon dilemmáznak, milyen megfogalmazás mentén válasszák szét a Fideszes (akikre nem vonatkozik) meg a szocis (akikre vonatkozik) nyugdíjasokat úgy, hogy Gyurcsányra tuti vonatkozzon.

Idézet: Miklós - 2011.10.22. 18:49:18

Ez azért a gyakorlatban nem teljesen így néz ki. A gazdasági élet szereplői előtt teljesen nyilvánvaló, hogy mentőöv nélkül a görögök becsődölnek. Az is nyilvánvaló, hogy ha becsődölnek, akkor nagyon sokan, nagyon nagyot fognak szívni: nem csak az EU tagországok, de mindazok a bankok és cégek, akik hiteleztek Görögországnak, illetve akik olyanoknak hiteleztek, akik ilyen cégeknek hiteleztek stb.
Gondolom a "megállapodás" olyasformán zajlik, hogy a németek azt mondják: mi álljuk a számla X részét, ha beszállnak a bankok is, és elengedik a tartozás felét. A bankok meg nyilván azt mondják, hogy mi álljuk 10%-át, ha állja az EU a többi részét - és ezen megy a vita hetek óta. Azt persze mindannyian tudják, hogy ha nem egyeznek meg, akkor óriást buknak mindannyian. És ez az utolsó, "akkor.." rész az, ami Magyarország esetén máshogy néz ki.

Másképpen: van egy cég (Görög Ltd.), aminek hiteleztél sok pénzt. A cég a csőd szélén áll. Választhatsz: vagy hagyod veszni minden beleinvesztált pénzedet, vagy adsz még neki hitelt, mert látsz valami reményt arra nézve, hogy kimászik a csődből. A másik cég (Magyar Ltd.) nincs ekkora szarban, meg csak közvetve érint téged (nem eurója van), annak nem adsz.

Ezt csak most láttam.
Szóval: beúszol a tó közepére (melynek sugara R). Lassan elkezdesz kiúszni, figyelve a kannibált, hogy mindig a tó középpontjához képest az átellenes ponton legyen. Mivel ő 4-szer olyan sebességgel mozog a parton, mint te a vízben, könnyű belátni, hogy egészen addig tudod tartani ezt a pozíciódat, amíg el nem éred a tó középpontjától az R/4 távolságot (ekkor te negyed akkora sugarú körön úszol mint kannibál, tehát épp tudod tartani a pozíciódat).

Na ekkor megindulsz teljes gőzzel a part felé. Neked 0,75*R távolságot kell a partig megtenned, a kannibálnak egy teljes félkört, ami pi*R - viszont ezt négyszer akkora sebességgel teszi (4-el ezért osztani kell az ő távolságát). Mivel azonban 3*R/4 < pi*R/4 (3<pi), te fogsz kiérni előbb.

Idézet: Morzkod - 2011.09.29. 13:57:20

Azok bizony nagyon halovány sejtések. A Prius benzinnel üzemel, nem árammal, max. fékezéskor van valami visszatáplálás, az akumlátor a benzines motor kiegyenlítésére (optimális fordulatszám) szolgál elsősorban. Egyébként egy 4.4 kWh kapacítású akumlátorról van szó, ami durván 30 LE-nyi teljesítményt tud leadni kb. 12 percig teljes kapacitásán (amit soha nem használnak ki, az elektronika kb. fél töltésen hagyja - különben pillanatok alatt tönkre menne az aksi). Egy elektromos autóba ennek úgy a 20-szorosa kellene, és az is maximális igénybevételen üzemelne (tehát teljes feltöltés/lemerülés szintje), magas hőmérsékleten. Ez azért még igen távol van.

A hidrogéncellával is az a gond, ami az aksival: koncepció van egyikből is, másikból is, de jelenleg az előállítási áruk lényegesen magasabb egy benzinesénél. És nincs kizárva, hogy az üzemeltetése is (aksicsere).
Egyébként érdekes végiggondolni, hogy ha egy autóra 300e km élettartamot veszel, továbbá 7 literes átlagfogyasztást és 400 ft-os benzinárat, akkor az jön ki, hogy az autó 300000/100*7*400 = 8.4M Ft-nyi üzemanyagot "eszik meg" életében. Ez bizony nagyon komolyan összevethető az autó árával, főleg ha még azt is nézzük, hogy az autó árát rögtön ki kell fizetni, a benzint meg csak hosszú évek alatt. Szóval az autókázás legnagyobb költsége nem a benzin, hanem maga a kocsi.

E területen a marketingesek nagyon jó munkát végeztek, az autóiparnál jobban talán semmiben nem hat ránk a rengeteg reklám és a "fogyassz, fogyassz, fogyassz" szlogen. Mindenkinek egyre nagyobb, egyre erősebb autó kell: az utóbbi 30 évben az autók súlya közel megduplázódott. Na és az is érdekes, hogy amíg egy 30e Ft körüli mobiltelefonba belefér az érintőkijelző, GPS, bluetooth, usb, rádió, GSM meg ezernyi szoftver, addig egy autóba csak az usb-t vagy a BT-t el lehet adni 50-70e Ft-os extraként, hogy pl. a GPS-es nyomkövetőt ne is említsem.

Idézet: Miklós - 2011.09.17. 11:46:42

Annyira nagy melléfogás nem volt, mert a kormánypárti közgazdászokat leszámítva csak bírálták a részvényügyletet, és kormánypárti oldalról is kb. olyan hangok jöttek, hogy jó-jó, de ezt a pénzt most sokkal hasznosabban is el lehetne költeni. Szóval ez nem "melléfogás", hanem modnhatni, direkt így lett tervezve.
A "veszteség lenne" meg nem feltételes mód, mert ha pl. most venné meg a részvényeket az állam, akkor a zsebében maradna kb. 180 milliárd forint, ami ugye nincs sehol, ergo elbuktuk. Így, múltidőben, megtörtént módon.
Egyébként meg a nyugdíjvagyon - amiből év végéig bő 500 milliárdot kellene felhasználni, nem készpénzben van, hanem részvényekben, kötvényekben és egyéb befektetésekben. Így nem kell várni, hogy megszoruljunk, kész tény az is, hogy ezeket akármilyen áron (nyilván aktuális piacin, ami a béka segge alatt van éppen) év végéig el kell adni - ami azon túl, hogy dőre hülyeség (semmit nem szabad eladni, amikor lent van az ára, de a kényszer nagy úr), tovább nyomja majd le az árakat - további károkat okozva.

Idézet: Morzkod - 2011.09.15. 06:09:27

Gyurcsánnyal kapcsolatban szerintem OV annyit akar elérni, hogy a média figyelme előtt rákattinthassák a bilincset (közben ismételve a mantrát, hogy "Gyurcsány a hibás") - és közben az embereknek ne az járjon a fejébe, hogy "szegényt jogellenesen tartóztatják le", hanem hogy "megérdemelte" - teljesen mindegy milyen üggyel kapcsolatban érik ezt el. Ha másnap ki is engedik, mert semmi vád nem áll meg ellene, akkor is mindenki fog emlékezni a bilincses jelenetre 10 év múlva is - amikor kiengedik, meg úgyse lesznek ott a kamerák és elfelejtik pár nap múlva.

Idézet: Miklós - 2011.09.14. 19:04:12

Igen, pongyolán fogalmaztam, nem inflációra gondoltam, hanem MNB alapkamatra.
Infláció tekintetében viszont más a véleményünk: ha a kölcsönt úgy fizeted vissza, hogy ehhez felhasználod a megtakarításaidat, az bizony igen komoly inflációs tényező, míg a hitel felvétele csak abban az esetben, ha fogyasztási célra használod (a lakásvásárlás viszont hosszú távú befektetés). De erről elég sok szakirodalmat találni a net-en.

Viszont szeretném egy valóságszerű példával illusztrálni, miért óriási szívás ez az egész átváltósdi mindenkinek. Legyen egy kölcsönünk, aminek eddigi törlesztőrészlete 130e Ft (a könnyebb érthetőség miatt próbálok kerek számokat használni). Ebből 60e Ft a tőketörlesztés, 70e Ft a kamat/kezelési költség. Első hallásra ugye nagyon jól hangzik, hogy 230 Ft helyett 180-as árfolyamon fizethetem vissza, az ember azt gondolná, ha átváltja forinthitelre, akkor a törlesztőrészlete 130e*180/230 arányban változik, azaz kb. 101e Ft lesz, az eddigi 10Millás adósságból csak 7,8Milla marad, és lehet örülni.
Csakhogy a chf hitelek jelenlegi 7%-os kamatával szemben a forinthiteleknek JELENLEG 10% körüli kamata van. A részletem tőkére eső része valóban 60e*180/230 = 47e lesz, a kamat rész viszont 70e *180/230 *10/7 = 78e, összesen tehát 125e. Az eddigi 130 helyett.

Mint ahogy Miklós is utalt rá, az inflációnem fog ennyi maradni, sőt minél nagyobb szarban van egy ország, annál inkább fog növekedni (a görögöknél pont az a baj, hogy eurójuk van, aminek az inflációja nem tőlük függ, hanem a sokkal erősebb német / francia gazdaságtól). Így igen jó eséllyel nálunk is emelkedni fog (ebben szinte minden közgazdász egyet ért), ami magával fogja hozni, hogy a forinthitelek kamatai is növekedni fognak. Ha csak 1%-al nő a forinthitelek kamata, a fenti példában a kamat már 70e * 180/230 * 11/7 = 86e lesz, ami a tőketörlesztéssel együtt már 86e + 47e = 133e már több, mint az eredeti, chf alapú törlesztőrészlet. Ha a forinthitelek kamata jobban nőne, az tömény szívás lesz a forinthitelre váltóknak.

Itt egyébként van egy lényegesen precízebb kalkulátor: http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/09/14/jobb_lenne_forintban_torleszteni

A bankok is szívnak, hiszen ők fogják fizetni a 180-230 árfolyam közötti különbséget.

Akik nem váltják át a hitelüket, azok fognak a legnagyobbat szívni: a chf árfolyam emelkedni fog, ha leminősítik az országot, akkor a cds felár is, ami a legdurvábban növeli a részletet.

Akiknek nincs hitele, azok is szívni fognak, mert ahogy a gazdasági növekedés már nullázódott, átfordulhat negatívba. Ráadásul már be lett ígérve az OTP és FHB megmentése, amit természetesen nem Orbán Viktor pénztárcájából, hanem az állampolgárok adójából lesz fedezve.

Aztán jó eséllyel az EU elmeszeli az egészet, hogy jogellenes (valljuk be, azért mi is érezzük, hogy ez az egész feszegeti a törvényesség határait), és fizethetünk kártérítést a bankoknak (mint most 230 milliárd körül áfa ügyben), amit megint csak az állampolgárok fognak kifizetni, nem a jótündérek.

Egyedül talán az jár jól, aki tényleg most rögtön ki tudja fizetni a hitelét készpénzben, újabb hitel felvétele nélkül. Csakhogy mint ahogy kezdtem: a megtakarítások felélése gerjeszti az inflációt...
-> http://www.portfolio.hu/gazdasag/ongondoskodas/ szazmilliardok_tunhetnek_el_mibol_lenne_penz_a_vegtorlesztesre.155314.html? utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox



A legnevetségesebb az egészben, hogy azt emlegetik, mindez a bankoknak 100-250 milliárdba fog fájni. No, volt itt egy MOL részvény ügylet, ahol az állam 22400 Ft-ért vásárolta a MOL részvény darabját, amit jelenleg 14600 Ft körül lehetne megvenni. Ha így tett volna az állam (azt már feltételezni sem merem, hogy a teljes 500milliárdot másra költi), akkor most lenne a zsebében 500*(22400-14600)/22400 = 174 milliárd forint, amiből fedezni tudná majdnem ezt az egészet (zárójelben jegyzem meg - már csak az arányok végett -, hogy a Gyurcsányt a Sukorós ügynél 1,3 milliárd miatt támadják).

A legrosszabb, hogy mindezt egy sör mellett tényleg át lehet gondolni. Például ha a chf kamatát a svájci alapkamathoz kötik, az egyrészt tuti nem jogellenes, másrészt valóban nagyon komoly könnyítést jelentene a hiteleseknek: http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/08/15/tularazzak_frankhiteleiket_a_bankok/

"A londoni befektetési banki szakértő úgy látja: a legnagyobb probléma az, hogy Magyarországról "nem lehet előremutató dolgot mondani", és az a veszély, hogy szükség esetén a kormány "bármire ráteheti a kezét", illetve bármilyen különadót kivethet, elijeszti a befektetőket. A devizahitelek végtörlesztésével kapcsolatos javaslat véleménye szerint komoly banki veszteségek miatt a hitelek erőteljes visszafogását, ezáltal sok vállalati, önkormányzati problémát okoz majd, ez pedig jövőre újra recesszióba süllyesztheti a magyar gazdaságot. Emiatt véleménye szerint összességében nagyobb az esélye, hogy leminősítik a hitelminősítők Magyarországot, mint felminősítik."
http://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/akk/ elkezdtek_onteni_a_magyar_kotvenyeket.155320.html? utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox

Ez itt a baj, és itthon is nagyon sokan így látják. Aki nem tudja majd kiváltani a hitelét - a legrászorultabbak - az kétszer akkora szarban lesz, mint eddig.
Ráadásul azzal is számolni kell, hogy mindenki megpróbálja majd összekaparni a törlesztéshez szükséges tőkét, így a megtakarítások nagy részét mozgósítani fogja a lakosság - még jobban lenyomva a részvény / kötvény / ingatlan / stb. árakat - és ez a tőke is eltűnik.

A bankok meg tuti fognak kiváltó forinthitelt ajánlani, mert ha nem tennék, szépen elmennének az adósaik oda, ahol adnak hitelkiváltást (legalább egy pénzintézet fog ilyet ajánlani), és csak a legszegényebb adósai maradnának meg - így a bank tehát duplán bukna.

A legnagyobb probléma egyébként az, hogy emiatt meg fog lódulni az infláció, és a legtöbb ember hiába váltja át forintra a hitelét, majdnem ugyanannyit fog fizetni. Pl. 230-as árfolyamhoz képest a 180 ugye 180/230 = 78%-ot jelent, viszont jelenleg a forinthitelek kamata 10% körül van a chf 7%-os szintjéhez képest, ami a törlesztés tőkén kívüli részében 10/7 = 143%-os növekedést jelent. Ha durván azzal számolunk, hogy egy törlesztőrészlet 60%-a a kamat rész (általában e körül szokott lenni), akkor az a teljes törlesztőrészletre vetítve 43%*0,6 = 25,8% növekedés, összességében a törlesztőrészletem tehát 0,78*1,258 = 0,98, azaz a forintos részletem a mostaninak 98%-a. Ha pedig megugrik az infláció, amire igen jó esély van, akkor a kiváltott forinthitel részlete magasabb lehet a mostani chf részleténél. Az árfolyamkockázatot felváltja az inflációs kockázat (durván azt lehet mondani, 1% kamatváltozás kb. 10% árfolyamváltozásnak felel meg).

Idézet: Kvnoemi - 2011.09.06. 20:10:42

"Ritkítós" értelemben szerintem egyáltalán nem. De más értelemben sem. Ha megnézed, háborúk olyan országokban gyakorlatilag nincsenek, ahol a pénz az úr.

Idézet: SuperEgo23 - 2011.09.04. 21:57:08

Hagyományos értelemben nem lesz több világháború. Illetve már zajlik, csak pénzzel vívják, nem atombombával. Már régen rájöttek, hogy nincs értelme pusztítani az embereket, mert akkor nem lesz aki a pénzt termelje.

Idézet: Miklós - 2011.08.31. 15:55:26

Ennyire ez nem egyszerű. Ha megnézed a piaci albérleti árakat, nagyjából az jön ki, 20 év alatt durván kifizeted az ingatlan árát (példa: 50e Ft albérlet 20 év alatt 12 millió Ft). A hitelesek is nagyjából 20 évre vették fel a hitelt (pont ezért vették fel, gyakorlatilag ugyanannyi volt a törlesztő, mintha albérletbe mentél volna). Na most ha valaki nem tudja fizetni a hitelét (persze itt jelentős árfolyam-emelkedés is a képbe lépett), akkor albérletet hogy tudna fizetni? Nyilván csak úgy, ha lényegesen kevesebbet fizet, azaz lemegy piaci ár alá a bérlet ára. Eddig se érte meg lakást építeni csak azért, hogy kiadd, piaci ár alatt még kevésbé éri meg. A bank ennél sokkal jobb üzleteket tud csinálni a lényegesen kevesebb befolyt pénzből. Ráadásul ha ő a tulajdonos, akkor az ő felelőssége a lakás állagának fenntartása, közművek stb. A bevétel után pedig még adóznia is kellene.

Emellett óriási tévedés azt hinni, hogy a befolyt összeget a bank zsebre teszi, és ezzel le van tudva a hitelügylet! Ha az árverezéssel befolyt összeg nem fedezi a hitelt, akkor az adósság FENNMARAD, nem pedig a bank vesztesége lesz. Tehát a fennmaradó hitelt az adósnak TOVÁBB KELL TÖRLESZTENIE. Ha nem teszi, akkor polgári peres eljárás (illetve nagy általánosságban erre nincs is szükség, ezért iratták alá anno a közjegyzői okiratot az adósokkal), és mehet a végrehajtó (ingóság, egyéb ingatlan), végső esetben a fizetés / nyugdíj 30%-ig ráterhelhetik az adósra, szóval mindenképpen fizetni fog.

Egyébként ez is egy olyan pont, ahol felmerült a hitelszerződések jogszerűségének kérdésessége, ugyanis ha annak idején egy bank elfogadta egy ingatlan mondjuk 60%-át fedezetnek, akkor úgy kellene kinéznie a dolognak, hogy a bank kvázi 60%-ban tulajdonos - ha rosszul mérette fel az ingatlan értékét anno, akkor az az ő bőrére is megy (állítólag külföldön sok helyen így van). Nálunk meg iparszerűen ment, hogy a lakásokat 20-30%-al többre értékelték reális értéküknél, hogy a bank nagyobb kölcsönt helyezhessen ki, ha valami nem stimmelt, azt úgyis az adóson lehet leverni.

Persze, elviekben ez teljesen így van. Gyakorlatban azonban ezek is teljesen szubjektív dolgok: már azon is vita van, lehet-e ezeket a dolgokat mérni, összehasonlítani, az, hogy hogyan, meg végképp kérdéses. Hol azt olvashatjuk, hogy X cég szerint a Windows mennyivel jobb, hol azt, mennyien térnek át linuxra, mert az a jobb. Ha az informatikusok sem tudnak egy olyan kérdésre válaszolni, melyik op.rendszer a jobb, az átlagfelhasználó hogy tudna?
Az, hogy milyen op.rendszert használunk az esetek 99%-ában nem attól függ, hogy összehasonlítjuk őket, hanem azt használjuk, amelyiket ismerjük, amelyiket már használtuk iskolában, amelyiket feltette a gépünkre a gyártó cég / haver / rokon / ismerős.

Idézet: Pocsolya - 2011.08.08. 17:26:59

Persze, mert azt használod, azt szokod meg. A váltás mindig kényelmetlen, akármit is cserélsz le - nem csak informatikában.
2006 óta használok ubuntu-t otthoni laptopon. Azért döntöttem a kipróbálása mellett, mert úgy döntöttem, nem használok lopott software-eket, a windows + office meg elég húzós lett volna anyagilag. A wi-fi driverrel elég komolyan meggyűlt a bajom, de úgy gondoltam, sose árt ha az ember tanul valami újat, és a net-en mindennek utána tudtam nézni.

Szerencsére a mai disztrók egyre kifinomultabbak. A legtöbb rendelkezik liveCD-vel, amivel ha indítod a gépet, kipróbálhatod, hogyan működik a rendszer - anélkül, hogy bármit is fel kellene installálni. Nem igazán van olyan hardver, amellyel probléma lenne (bár egy 10 éves spéci scsi vezérlő, lehet problémát okozna ) Részemről csak bátorítani tudok mindenkit, hogy tegyen egy próbát.

Akik azt várják, a linux sokkal jobb, mint a windows, csalódni fognak. A linux is azt tudja, mint a windows: programokat futtat, felhasználói felületet biztosít, kezeli a perifériákat. Részemről értelmetlennek találom az összes olyan vitát, hogy melyik operációs rendszer a jobb, mert mindegyik ugyanazt teszi. A win7 pl. jobb, mint az XP? Mert látványos ablakkeretei vannak, vagy miért? Az átlagfelhasználó szinte semmi változást nem lát, maximum a látványos effekteket.

A windows azért elterjedtebb, mert Bill Gates bácsi ügyes üzletpolitikát és marketinget folytatott: ezt oktatják az iskolákban is. A linux ezzel szemben meg ingyenes. Akinek az a fontos, hogy tudjon játszani a legújabb játékokkal, annak nem érdemes kipróbálnia sem a linuxot, aki viszont böngészésre, levelezésre, szövegszerkesztésre, rajzolásra, fejlesztésre akarja használni a gépet, az nyugodtan tegyen egy próbát - tanulni úgy sem árt (egy informatikusnak egyszerűen kötelező), és elmondhtaja magáról, hogy jogtiszta programokat használ.

Még egy érdekesség: van otthon egy routerem, tp-link 1043nd (kb. 11e Ft). Ennek is lecseréltem a gyári szoftverét linuxra (openwrt-nek hívják). Majdnem teljes értékű számítógépet kaptam: tudok rajta programokat futtatni, a hozzá csatlakoztatott merevlemez tartalmát elérem bárhonnan a net-ről, tudok rá ftp-zni, de az otthoni hálózatról helyi meghajtóként funkcionál. Fut rajta torrent, wi-fin keresztül tudok rajta keresztül nyomtatni bármelyik gépről, van benne nagyon jó tűzfal, és akár web-szerverként is tudom üzemeltetni. 7-12W-ot fogyaszt.

Ha cél az, hogy erősítsük azt a játékstílust, amikor valaki vadászik is, és portyázik is (nem csak azt csinálja a kettőből, amelyik számára hasznosabb), lenne egy ötletem:
Lehetne számolni, ki mennyit vadászik, portyázik (két külön számláló: minden vadászatra, portyára nő eggyel). Ha valaki portyázik, és a vadászat számlálója nagyobb mint nulla, akkor kap valamilyen bónuszt (kevesebb TP, több LE, akármi) ÉS csökken eggyel a vadászat számláló (akkor is, ha veszít). Ha valaki vadászik, és a portya számláló nagyobb mint nulla, akkor szintén kap valamilyen bónuszt (+10% LE, vagy nagyobb esély elfogásra, akármi) ÉS csökken a portya számláló (vadászaté meg nő, hiszen vadésztál).
A számlálókat ki lehet tenni karlapra.

Esetleg egy portya csak akkor számít küldetésbe, ha lehetett csökkenteni vadászat számlálón; illetve ha láthatatlan vagy nem jár egyik bónusz sem.

Másik módszer, számláló nélkül: ha vadászol, és pp-id száma kisebb mint X (vagy a maximum X%), akkor jár a bónusz, illetve ha portyázol és csp-id száma kisebb mint Y (vagy a maximum Y%) akkor jár. Ezt viszont ki lehet trükközni, ha valaki vásárlással költi el csp-jét, pp-jét (esszenciák, egy-két ital).