Idézet a mai csatából, csak hogy értsétek miért nem kapkod a sas nyulak után:
---------------------
Ellenfeled épp pihent. Ez kemény csata lesz! [...]
Védelem itala erősíti. Tombolva vetitek magatokat a csatába.
Maedhros feléd dob egy kataklizma varázslatot. Félrevetődsz. Csak 12 pontnyit sérültél. Az állataid 1 életpontot sebződtek.
[...]
Erősen markolva fegyveredet, elsöprő erejű támadást indítasz. 517 pontnyit sebeztél. Kritikus sebzés! Lélekenergiát szívsz el ellenfeledtől! (+129 lélekenergia) Tishan, Doomer, Hellborn és Atlasp is támadnak. 3 támadással 241 életpontot sebeztek.
Regenerálsz 6 életpontot.
Maedhros vicsorogva sújt rád a Végzetpengével. Melléütött!
[...]
A csatában összesen 4308 sebzést okoztál, és 42 sebzést kaptál. Elhurcoltad ellenfeledet a kínzókamrába.
---------------------
Erre mondtam azt, hogy értelmetlen a háború.
Nem azt tükrözi amit a valóság mutat.
A nyulak kb. 2:1-re álltak amikor gondolva a kisebb Légiósok életére, inkább átadtunk 7 órányi LE-t a kutunkból hogy ne szívja a vérnyúl tovább a nagylábujjunkat.
Ez idő alatt egyetlen nyulat sem láttam, mind rejtőzött a vackában, holott egyedül gond nélkül végigverném az egész bandát.
Ez most nem nagyképűség, hanem a puszta tény.
Semmi élvezet nem lenne benne, csak hideg precizitás.
Személy szerint mindennemű háborúnak ellene vagyok, ami nem a Kristályok ellen folyik!
Valakinek jó, valakinek nem jó, de olyan nincs hogy mindenkinek jó vagy legalábbis nem rossz!
A középmezőnyben lehetett szép háborúkat vívni, közel egyenlőket... de itt már ez semmiről nem szól csak a bujdosásról meg a mészárlásról.