Hozzászólások - Timcsike

Meddig tartana azt megcsinálni, hogy amikor kiesik egy tárgy, a szövetség eldönthesse, hogy akar-e még ilyet, vagy sem. Megfelelő számú szavazattal rendelkező tag csak benyomná azt a kapcsolót amitől az adott tárgy már nem eshetne az epikusból.

Elhiszem, hogy az AL-ben is szenvednek az alacsonyabb szintű karik, mindössze arra akartam rávilágítani, hogy ez a "fejlesztés" pont azt a célt nem fogja elérni amire Miklós kitalálta.
Ha valóban az a gond, hogy elfogynak a tárgyak, akkor máshol kellene módosítani. Pl ritkábban erősödjenek. Annyi kacat van a tárgyak között, hogy szerintem sokan akár vissza is lépkednének 1-2 kategóriát, hogy egy áhított tárgyat megszerezzenek.
Pl azt is be lehetne vezetni, hogy a szövetség választhat, vagy az aktuális kategóriából kap random tárgyakat, vagy 1-2 kategóriával gyengébből, de akkor választhat. A kategóriák pedig csak akkor növekszenek, ha az első változatot választja a szövetség.
Máris lassulna a tárgykészítési kényszer, Miklós is örülhetne, és közben a tul.fejlesztő gyűrűk is több játékos számára lennének elérhetőek

Miklós ezzel a változtatással semmit nem fog elérni epikusok terén, sőt, talán még gyorsulni is fog az iram magas szinten, persze csak 3-4 szövetség esetén.
A változtatások kikényszerítik a játékosból, hogy kifejlessze az epikus szakit. Az új épülettel együtt 25-40%-al csökkenthető a varázslatok sebzése. A közelharci sebzése ugyan nőni fog az epikusnak, de a karakterek sebzése is nő ezzel együtt.
Ne legyen igazam, de szerintem a HC szövetségek ezután sem fognak belassulni csak azért, mert esetleg többet sebződnek. Azzal, hogy Miklós belekényszeríti őket az epikusölő szaki kifejlesztésébe egyúttal azt is eléri, hogy 10 percenként ütik majd az epikust, ami a közelharci sebzések növekedése miatt ezután nem csak többet fog sebződni, de kevesebbet fog regenerálódni. Azt pedig nem hiszem, hogy pl az Azúr Légió csak azért lassítana az epikus ölésen mert többet sebződnek. Majd szépen növelik a mágiát (a manakonstrukcióhoz is jól jön) az egészséget, és manaregenerációval kompenzálják a sebzésnövekményt.

A szövetségek nagyrészének viszont komoly hátrányt jelent a változás, főleg ott ahol nagyon elterjedt a visszafogott fejlődés. Tehát az alap probléma (állandó tárgykészítés) megmarad, annyi kiegészítéssel, hogy még kevesebb szövetségnek lesznek elérhetők a tárgyak

Nem tudom hány ezer hozzászólás került már a fórumra javítási szándékkal. Ennyi idő után már jó eséllyel megjósolható, hogy nagyobb méretű átalakításokra nem kell számítani, ilyet a játékvezetés nem fog elfogadni. A vadászat teljes átalakítása, a portyázás újragondolása, a harcrendszer megreformálása, ezek olyan témák, amik nagyon sok jó ötlet ellenére sem valószínű, hogy megvalósulnak. Kisebb változtatásokra hajlandó a játékvezetés, pl védelem itala, béke csarnoka, háború csarnoka, de olyasmire ami fejreállítja az egész rendszert nem érdemes számítani, bármilyen jó ötleted is van.

Talán ha a játékosok is készíthetnek majd kalandot, akkor a vadászattal töltött idő alatt le lehet majd gyártani őket, és nem az eddigieken felüli időt vesz még el a játék.
A hosszú ideig tartó vadászat Miklós elgondolásával ellentétben pont hogy árt a portyának, hiszen minél tovább vadászik valaki, annál tovább van 15% alatt, és így rövidebb ideig támadható, kamrázható.

Persze a találati esélyekkel lehet szabályozni a dolgot. De mivel a tárgyak nagyrésze ugyan azt tudja, ami már eddig is elérhető volt, így a helyzet nagyon hasonlítana arra az időszakra, amikor a térkapuból potyogó tárgyakat nem lehetett dukátra cserélni, illetve nem is tudtunk az ilyen jellegű tervekről. Azzal a különbséggel, hogy itt még 5% LE-t is fizet a karakter a tárgyakért.
Nem hiszem, hogy túl sok boldogsághormont termelne, amikor az ember már az 50-ik húst és 100-ik nyúzókését találja, vagy épp 500 vadászat után egy pénzeszsákból kap pár száz LE-t, miközben ez 25 vadászatnyi LE kieséssel járt neki.
Azt nem vitatom, hogy a vadászat a legidőrablóbb és legunalmasabb része a játéknak, és változtatni kellene rajta, de nem hiszem, hogy ez lenne a jó megoldás.

Ezekkel a tárgyakkal az a legfőbb gond, hogy szinte mindegyiknek van már megfelelője a játékban.
Nyúzókés: 1% gyakorlatilag semmi, kb annyit ér, mintha nem költötted volna el az 5% LE-t a vadászatodból. Aki többet akar sajtolni, annak ott a csapdakészítés és sajtolás szaki, növelje azokat.
Gyógynövény: helyette létezik a sebgyógyítás szaki, az is azonnal gyógyít, megfelelő tárgy viselése mellett pedig még harcolni is vihető gyógyítás közben.
Elementáris kulcs: most is lehet térkaput rögtön aktiválni, még csp-ért is. Ezután csp-ért "vehetnék" kulcsot, hogy azzal nyissam a kaput...
Távcső: érdekességnek jó, de gyakorlati hasznát nem látom.
Váltójegy: Ha nagyon ritka elveszti az értelmét, az ősköves küldit kivéve a többi ilyen jellegű küldetés 1-2 nap alatt teljesíthető. Ha pedig gyakori, akkor maga a küldetés válik értelmetlenné.
Hús: most is lehet LE-ért morált növelni, a hús ugyan ezt teszi, csak közvetve.
Pénzeszsák: kiégett őskőre már van szaki, normál őskővel gyakorlatilag ingyenessé válna a játék, a kristálypontoknak gyakorlatilag nincs jelentőségük, marad a portyapont, cselekvés pont és a +szint*10 LE. Ebből a három tételből kettőnél kapásból kiszámolható, hogy érdemes-e miattuk feláldozni a LE 5%-át, vagy olyan ritkán esik, hogy fölösleges. Azok a játékosok pedig elenyésző mennyiségben vannak, akik a vadászatuk 5%-át arra áldoznák, hogy minimális eséllyel plusz portyapontot kapnak.

Az tény, hogy a vadászat a játék legunalmasabb/legmonotonabb és legtöbb időt igénylő része. A multizók farm karaktereit így sem tudnád megfogni, mert ezek azok a karakterek, ahol pont nem számít, hogy mennyit vadásznak. Ha pedig a vadászatért járó LE függene a karakter életpontjától, esetleg attól, hogy hány %-on vadászik, azzal még tovább nőne a szakadék a karakterek között. Gondolj csak bele, egy visszafogott fejlődést hónapok óta használó karaktert nagyon kevesen támadnak, többeket egyáltalán nem. Könnyedén vadásznak úgy, hogy közben támadhatók. A top10 karakter és a büntetővel felszerelt karakterek ugyan ilyenek, gyanítom, hogy napokig nem néz feléjük senki. Ezzel szemben egy gyengébb karaktert folyamatosan csapkodnak, kénytelen 15% alatt vadászni. Ha még azzal is büntetjük, hogy kevesebb LE-t kap mint az elöbb említett karakterek, akkor még annyi esélye sem lesz mint eddig volt.

A 15% alatti támadhatatlansághoz Miklós már csak a lincselés veszélye miatt sem merne hozzányúlni, arról nem is beszélve, hogy egy ilyen változtatással az erősek még gyorsabban híznának, a gyengék pedig folyamatos prédává válnának. Már a kristályhorda bevezetésénél is nagy felháborodást váltott ki, hogy 15% alá ütnek, és ez csak pár tucatnyi játékost érintett. Ehez biztos, hogy nem fog a játékvezetés hozzányúlni, max indítanak egy világot, ahol nincs védettség 15% alatt sem. Az élelmesek egyébként ezt a rendszert is simán kijátszanák, és úgy vadásznának, hogy nem lehet őket támadni.

Az állatok morálnövelésére van megoldás. Kevés LE-t tarts magadnál és abból növeld a morált. Például minden vadászat után növelj rajta egy kicsit, így könnyen el tudod érni a kívánt %-ot.

Az egyensúlyban már most is borulások vannak. A különbség csak annyi, hogy most a visszafogott fejlődésnek köszönhetően dupla LE szedhető össze azonos tp mennyiség mellett, nem pedig kevesebb az esetlegesen bekapott több portya vereség miatt.

Ezek a "problémák" már február-március környékén előjöttek. A karakter a szintjének növekedésével elér egy olyan határhoz, ahol már nagy pofonokba fog beleszaladni. Van aki abbahagyja, mert nem akar stratégiát és játékstílust változtatni, van aki változtat a stratégiáján. Elég sok megoldás létezik, a folyamatosan 25% alatt maradás és a visszafogott fejlődés talán a két szélsőséges példa. A magas szinten történő portyázás is le lett tesztelve, igaz, hogy nem a béta tesztben, hanem a V1-en az elmúlt 4-5 hónapban.
Nem a rendszeren kell változtatni, hanem kicsit másképp kell fejleszteni a karaktert.

Sajnos vagy éppen szerencsére, a mostani rendszerben a szövetségek fejlődésével a háborúk jelentősége komolyan degradálódik. Alacsony szinten egy kis taglétszámú szövinél komoly LE forrás lehet a háborúzás. Katalizátor nélkül és kis kút mellett sokat számítanak a háborús zsákmányok. Ilyenkor megéri katakombázni, esetleg ideiglenesen kilépni a szöviből ha kemény ellenféllel van dolgunk. A másik véglet, amikor már magas szintű katalizátora van a szövinek, nagy kúttal, komolyabb taglétszámmal, és a manakonstrukció is elérhető. Ilyenkor gyakran még a győztes csaták is csak veszteséget termelnek. Ilyen esetben azt számolgatni, hogy megéri-e a katakombázás, vagy az ideiglenes kilépés tök fölösleges, aki megteszi az a presztizs miatt teszi, nem pedig a zsákmány reményében. Egyenesen vicc kategória, hogy manakonstrukcióval egyetlen karakter több LE-t tud a szövibe építeni egy nap alatt, mint amennyit egy háborús győzelemmel nyerni lehet. Hogy ez sajnos, vagy inkább szerencsére, azt minden szövi eldöntheti maga. Aki szeret háborúzni, annak sajnos, akit folyamatosan farmolnak, annak valószínüleg szerencsére.

Én azon a véleményen vagyok, hogy ha nem is lehet megreformálni a teljes háborús rendszert, legalább valamilyen motivációt kéne belevinni a dologba, hogy ne csak alacsony szinten érje meg háborúzni.

Azt is mondták, hogy nem a szivatás volt a céljuk az eseménnyel. Lehet, hogy nem gondoltak arra, hogy sokan mindenüket beletolják majd a versenybe, de még van négy hetük, hogy korrigálják a jutalmazást (ha egyáltalán szükséges), gondolva az ilyen extrém esetekre is.

A felejtés első verziójával alapjában véve semmi gond nem volt. A baj ott kezdődött, hogy küldetés lett belőle, és a játékosok kisírták, hogy LE-t is adjon vissza a szaki. Ha ez a két változás nem kerül be, akkor a mai napig nem lenne problémás ez a szaki.
Manakonstrukcióból építeni, illetve minden csp-t épületekre áldozni egy idő után értelmetlen. Így is kezdenek megint elfogyni az épületek, ami megmaradt az vagy haszontalan, vagy minimális előnyt ad nagyon drágán.De egy alacsony szintű tagokból álló kezdő szövetséget nagyon fel tudja turbózni akár egyetlen 60-70-ik szintű karakter is annyira, hogy azok a szövik, akiknek nincs ilyen hátszelük, 30-40 szint alatt sem fogják utolérni.

Igazából csak az a gond, hogy aki mindenét a töltésbe fektette, aztán kisajtolt, eladott mindent, az szembesült azzal, hogy ez itt még nem a vége, gürizni kell tovább. A 3 fázisra bontás imegérthető a játékvezetés oldaláról, így nem lesz vége az egésznek egy hét alatt, szabályozni lehet az egyes fázisok idejét. Ami viszont hiányzott, az a tájékoztatás. A fórumon ugyan elhangzott, hogy 6 hetesre lett tervezve a dolog, de sokszor gyorsabbak a játékosok, mint ahogy a játékvezetés gondolja. Aki viszont nem olvas fórumot, az abszolút nulla info mellett volt kénytelen döntést hozni, és akár mindenét feláldozni az olvasztásra. Ha jött volna Drakin az olvasztás elején és elmondta volna, hogy a jéghegy után még mi minden vár ránk, nem lett volna ilyen morgás. Valószínüleg mindenki ugyan úgy betolt volna minden csp-t, de nem sajtolja ki az állatait, nem adja el több tárgyát, hiszen már az elején lehetett volna sejteni, hogy a második fázisban is gürizni kell még.

Így viszont aki ugyan úgy elkölti mindenét az eseményre, de nem a manóölésre koncentrál, hanem a minél nagyobb LE töltésre, annak komolyan csökkennek a relikvia szerzési esélyei. Lehet, hogy mégis manókat kell darálni legalább addig amíg ki nem esik a relikvia?

A manók számától annyiban függ, hogy 300 manó leölése során nagyobb eséllyel esik relikvia, mint 20 manó alatt. De az valószínüleg mindegy hogy az adott csata előtt 300, vagy 20 manót ölt le az ember, abban az adott csatában mindkét esetbenugyan annyi lesz a találat esélye.

A LE-t nagyon könnyű visszaadni. [Leölt manók száma]*[szörnyelfogás esélye] alkalommal a sajtolás dupla LE-t ad. [Leölt manók száma]*2 alkalommal a vadászat dupla LE-t ad. Némi extra kárpótlást jelent, hogy aki közben 6 szintet lépett, az így a magasabb szintje miatt több LE-t kap vissza mint amit elköltött. Ugyan ilyen analógiára a betöltött LE mennyiség is visszaadható némi plusszal.
A kérdés csak az, hogy a fejlődés nélkül 6 szintet lépett karakterek hogy "illeszkednek" be az új környezetükbe, és mennyire verik őket laposra, amíg visszaszerzik a betöltött LE-t.

Fel van tüntetve pár statisztikai adat a Zarknod felkeltésével kapcsolatban. Ki hányat ölt meg, mennyit kell hordánként tölteni, mennyi a az egyén LE töltése, és mennyi az össz betöltött/szint. A legegyszerűbben követhető adat maga a manóölés. Könnyen értelmezhető, jól tervezhető, nem kell hozzá sok LE-t a karakternek magánál tartania, ha a karakter kikap a manótól akkor is keveset bukik, halad a térkapus küldivel és még relikviát is szerezhet. De sajna pont ezek a körülmények, illetve Miklós hozzászólása (szerinte sokszor kevés LE-ért manót ölni jobb, mert közben az állat is fejlődik) vezetett el odáig, hogy sokkal kevesebb LE töltődött be a pilonokba, mint amennyit több elvadászott csp-vel és kevesebb manóval tölthettünk volna.
Valóban sokan választották a manóölést, ezzel pedig a legkisebb hatásfokú töltést (sajnos), ami leginkább ennek az egyszerűen követhető statisztikai adatnak köszönhető. Remélhetőleg változni fog a második fázisban a helyzet, és a lehető legnagyobb hatásfokot választva ritkán, de sokat tölt majd a többség a pilonokba, és jóval kevesebb befektetéssel is végezhetünk.
Miklós azon hozzászólása pedig, hogy azért érdemes sokszor bemenni, mert az állatot is fejleszti, meggondolatlan butaság volt, és sajnos sokan nem gondolták végig. Az állatok fejlesztését térkapukban, és a portyapontokból meg lehet oldani, de semmiképp nem 2 csp és több ezer LE árán. Pl melyik 40-ik szintű karakter fizet 2 csp-t és 2000 LE-t azért, hogy fejlessze az állatait, ahelyett, hogy portyázzon egyet ingyen?

Tehát a top10 az eltelt 11 nap alatt leölt fejenként 261 manót. Ez 522 csp. Ha naponta egyet töltenek, maradt volna még 500 csp-jük. Ez a 10 tag esetén 5000 csp, amit ha elvadásznak és beletöltenek a pilonokba, most jóval előrébb járunk.
A minimális töltéssel történő manóölés viszi előre legkevésbé, és egyben legtöbb erőforrást igénylően az eseményt. Ráadásul a két toplista egyike pont erre buzdítja a résztvevőket...