Hozzászólások - Ariel

CaveMaN: A különbség abban lesz, hogy van aki citadellázik, és folyamatosan maxon lesz a rajta levő ellencsapások száma, és lesz olyan, aki hamarabb megérti, hogy citadella nélkül egy nagyságrenddel kisebbek a veszteségei.

Amíg érzelmi alapon játszol, addig nem is fogod megérteni.

A lélekkútból elvesztett energiát háborúkkal vissza tudod nyerni, így hiába farmolnak le, ha Te is háborúzol, simán pluszban lehetsz. De ha a szövetségeden maxon van a citadellás ellencsapás, azt 5000 LE semlegesíteni minden egyes tagnak. És ahogy nő a rács tagjainak száma, annál többet fizettek érte, hiszen ahogy semlegesítetek egy szintet, máris kapjátok a következő csapást. Így akár 10-15 ezer LE is lehet fejenként a semlegesítés. 20 tagú szövinél ez 200-300 ezer LE. Amíg a semlegesítéssel vacakoltok, addig az a szövetség aki a rács tagja ezt építésre fordítja. Lehet, hogy közben le lesznek farmolva, de haladnak az építéssel, nő a szerencséjük, nő a lélekkútjuk.

A szövetségi háború semmiben nem különbözik a portyától. Ha az genyó aki gyengébb szövetséget támad, akkor az is az, aki nála gyengébb karaktert.

Lehet érzelmi alapokon védekezni, de csak egy darabig. Előbb utóbb a józan ész kerekedik felül, és akkor utánaszámol az ember, hogy mennyit is bukik az önfejűségével. Van aki hamar rájön, és van akinek tovább tart.

Azért ne úgy állítsuk be a dolgot, hogy az élen járó pár szövetség tehet mindenről. A második és harmadik hullám is épp úgy farmolja a náluk kisebbeket, csak az ő áldozataik még nem jutottak el a citadella felépítéséig, de annak is eljön az ideje.

Persze lehet citadellázni érzelmi alapon de az ilyen szövetségeknek nem jósolok túl nagy jövőt. Pár citadella és még több ellencsapás után előbb vagy utóbb mindenkinél eljön az a pillanat amikor elkezd számolni. Annyi ellencsapást fognak kapni, hogy minden tagnak 5000 LE-t kell beletolni a semlegesítésébe. Míg a lélekkútjukból vesztettek volna max 20 ezer LE-t, ami egy nap alatt visszatöltődik. A lélekkútjuk ugyan úgy le lesz rabolva, csak most már építkezni sem tudnak majd.

Aki azt gondolja, hogy a citadellával bármit is el tud érni az téved. Ha mindenki elkezd lövöldözni a citadellával, annak az lesz az eredménye, hogy azok a szövik akik eddig farmoltak, még többet fognak farmolni, hogy pótolják a kiesést. Az Azúr Légió eddig több hetes tűzszünetet adott minden megtámadottnak aki kapitulált, és az utóbbi időben a háborúk számát is csökkentettük. De ha minden szövetség jobbra-balra elkezd citadellázni, akkor a kieső építkezést rabolt LE-vel fogjuk pótolni, ahogy várhatóan minden top szövetség, és valószínű, hogy minden szövinek lesz 5 aktív háborúja.

És a Békeidők Hírmondói és hasonló citadellázó de nem háborúzó szövetségek szép lassan lemaradnak mindenkitől, majd pedig a jobb belátásra bírt tagjaik új szövetséget keresnek...

A háborúkban elbukott LE-t mindenki kompenzálhatja győztes háborúkkal. Igaz, hogy nem lehet nullára redukálni a veszteségeket, de pozitívba lehet fordítani megfelelő számú győzelemmel. 0-ban nem tudsz maradni, de a szövetségen múlik, hogy mennyire lesz pozitív vagy negatív a mérlegük. Több mint 100 szövetségnek van 5-nél több győzelme, tehát nem az a helyzet, hogy van 2-3 szövetség aki háborúzik, és a többiek ártatlan áldozatok. Persze van pár kivétel aki elvből nem indít háborút, de a többség ilyen.

Az erősebb szövik elveszik a gyengébbektől a LE-t, azok a még gyengébbektől és így tovább. A lélekkút védelmével megszűnik a háborúzás, helyette inkább azt kellene elérni, hogy legyen értelme a hasonló erősségű szövetségeknek is háborúzni egymással.

Továbbra sem hiszem, hogy az elbukott 10-20 ezer LE okozna problémát egy szövetségnek, hisz könnyedén elveszik a náluk gyengébbektől, inkább az, hogy "megint megtámadtak, és esélyünk sincs ellenük".

Kocos : ahogy látod a lepontozásból is, ész érvekkel és a tényekkel nem lehet meggyőzni mindenkit.
Hiába van már lehetőség a védekezésre, könnyebb továbbra is panaszkodni, hogy sok az a 10ezer elvesztett LE, mint felépíteni a béke csarnokát. És sokan továbbra is inkább sírni fognak.

Aki nem akar háborúzni az építse fel a béke csarnokát. Nem hiszem el, hogy egy olyan szövit akinek ötös csarnoka van folyamatosan farmolnak. Aki pedig háborúzik, az fogadja el, hogy vannak nála erősebbek is, és számoljon veszteségekkel is.

A portyapontok elköltéséhez, és ahoz, hogy 100%-on levő karaktert üthess nem kell szövetségi háború.
Ha pedig védhető a lélekkút, akkor mindenki simán benyomja a kapitulációt, hiszen nem bukik vele LE-t, és megússza az óránkénti támadást is. Gyakorlatilag teljesen megszűnnének vele a háborúk.

Szerintem nem a lélekkutat kellene jobbn védeni, hiszen ezzel a szövetségi háború válna értelmetlenné. Míg portyázásnál a LE mellett igen komoly TP mennyiséget lehet összeszedni addig szövetségi háborúknál semmi más nem szerezhető csak LE. Valamint tapasztalatom szerint sok szövetséget nem is az zavarja elsősorban, hogy elbukják a LE-t, hanem az a 70-80 vereség amit beszednek pluszban 1-2 nap alatt. És ez a lélekkút védelmével sem fog változni.

Reform mindenképpen kell, ez nem vitás, de szerintem inkább abban, hogy ne a kis szövetségeket legyen érdemes ütni, hanem a hasonló erősségűeket. A fejlesztési listán van egy szövetségi trófea rendszer, remélhetőleg ez meghozza a várt hatást és egy kis izgalom kerül a szövetségi háborúkba.

Igen, a csarnok a farmolás mértékét csökkenti, vagyis a harmadára tudja lecsökkenteni a vesztett LE mennyiséget azzal, hogy háromszor olyan hosszú a béke ideje. Ennél több nem hiszem, hogy kell, a következő lépcső már a tamagocsi szint a világ3-on...

Simon : A lélekkút védelmével van egy kis gubanc. Ha levédi egy szövetség a kútját 100%-ban, akkor folyamatosan indít háborúkat, és rögtön kapitulál is. Béke csarnokával együtt annyi szövetség ellen szerez 20 napos portya elleni védelmet amennyi ellen csak akar, mindezt minimális veszteségek árán.
Aki nem akar háborúzni az húzza fel a béke csarnokát 5-ös szintre. Nem hiszem, hogy túl sokan támadnák meg őket. Vagy ha igen, pár ezer LE árán 3 hétre portyázni sem tudják őket.

Nincs azzal gond, hogy a MÁV dolgozók részesedést kérnek a cég eladásából, de ha ilyen követeléseik vannak, akkor a MÁV veszteségeiből is vegyék ki a részüket, és fizessék ki az adósságait is.

A hadüzenet ahoz kell, hogy óránként támadhass, és ne kelljen egy nap 30 ellenfelet keresned magadnak, elég legyen 4-5 emberrel összebeszélni.

Első ránézésre teljesen morbid, elfajzott szövetségi háborúkat fog jelenteni ez a rendszer... Mivel vesztes csatában nem csökken a LE, így nem is kell figyelni rá. Két szövetség összebeszél, mindenki tele lesz LE-vel, és kamu csatákat vívnak óránként. Ha ezt nem rögtön kezdik el, hanem csak 20-25-ik szint környékén, ahol már 5x annyi győzelmük van mint vereségük, akkor 1000 LE fölött visznek minden kamu csatában, akár 30 alkalommal naponta...

Miklós : A letaszításhoz szükséges 500 vereséget szumma értettem. Tehát minél több szövi támadja őket, annál hamarabb összejöhet. De persze a számokon lehet változtatni, vagy akár más feltétel is szabható a letaszításhoz. A lényeg az lenne, hogy érdemes legyen felfelé támadni, és ne a kis szövik farmolása legyen célravezető.

Ez tényleg jó ötlet. Így ha egy szövetség sokat háborúzik egyre jobb célponttá válik. Aki pedig nem akar háborúzni, az egyszerűen kimarad belőle azzal, hogy nem nyer háborúkat.

Buktatója csak ott van ha pl a Békeidők hírmondóit az egyszemélyes szövetségek betámadják és gyors kapitulációval feltornázzák a győzelmeiket, máris jobb célpontokká válnak.

Viszont ezzel a rendszerrel tényleg minden szövetségnek az elnne az érdeke, hogy a győzelmeinek számát lent tartsa, hogy minél rosszabb célpont legyen, és olyanokat támadjon meg akiknek sok győzelme van. A lassú győzelemmel pedig nem is járnának rosszul, hisz a győzelmeik száma is lassan növekedne.

Esetleg lehetne számolni a vereségeket is, és minél több veresége van egy szövetségnek, annál kevesebbet lehessen nyerni tőlük. Így egy agyon farmolt kisebb szövi még kevésbé lesz jó célpontja a nagyoknak.

Jeriko: Egy jóval gyengébb szövetség ellen nyugodtan le lehet vetkőzni. Ha már biztonságos mennyiségű győzelmet bevittél akkor nyugodtan lehet trükközni. Felajánlod nekik, hogy gyengébb páncélt húzol, és pihenésed alatt támadhatnak jó sokszor. Sok csatában még így is nyersz, és nem csak a LE folyik a kútba, hanem az ingyen tp is dőlni fog. Ráadásul a háborút is könnyedén megnyered.

Kyron : A háború rendszere olyan értelemben haldoklik, hogy azok a szövetségek ahol megvan a térkapu és epikus épület már csak olyan háborúkat fognak indítani, ahol biztosan nyernek és nagy valószínűséggel gyorsan kapitulál ellenfelük. A háborúkat ugyan úgy elindítják majd az ilyen szövetségek, de valószínüleg csak még gyengébbek ellen, kizárva a kockázatot.
A lélekkutak lecsökkentése most segítette a kisebb szöviket, a nagyobbak nem tudnak annyira elhúzni, és az épületek száma most jobban függ a valós építéstől mint a lélekkúttól, felzárkózhatnak a kisebb szövik.

Javasoltam már én is hasonlót Miklósnak, annak a lényege az volt, hogy minél tovább kitart a szövetség, annál kevesebb LE-t bukjon.
De ezt Miklós rögtön meg is buktatta azzal, hogy akkor a támadó még gyengébbet fog választani, olyat, akit rögtön ledarál. Ebben igaza is lehet.

Egyszerűen az a megoldás, hogy a szövetségek ösztönözve legyenek arra, hogy azonos vagy akár erősebbnek látszó szöviket üssenek. Erre alkalmas is lenne ez a trónos megoldás amit javasoltam.

A mostani háborús rendszer haldoklik, és amint elszaporodnak a térkapuk és az epikus csaták meg fognak szűnni a valós háborúk.

Ez a rendszer senkinek sem nyújt sikerélményt, és ez a legnagyobb baj. A top szövetségek lefarmolják a kicsiket, de ezzel a játékélmény nem nő. A kis szövik pedig bosszankodnak, és csak csökken a kedvük.

Az előző hozzászólásomban említett kiütős rendszer mindenkinek plusz játékélményt nyújtana. Az is, hogy ki tudtuk ütni az uralkodó szövetséget a trónból, és az is, hogy minél tovább ott maradjak. Lenne a háborúknak célja, nem pedig egyszerű farmolás mások kárára.

Jerikó : a gond azzal van, hogy a sebzéstől függ a LE. Aki úgy érzi, hogy vesztene, az fogja magát és buzogányra vetkőzik, gyorsan beüti az 50 csatát, sebez összesen mondjuk 2000-et, és letudta a háborút minimális veszteséggel.

Ha pedig nem egymástól szedi el a két fél a LE-t, hanem csak úgy "terem" akkor az pont az ellenkezője lenne, mindenki max fegyverzettel és minimális védelemmel csatázna a "lebeszélt" háborúban. Ha vége, akkor egy hét múlva majd a másik fél nyer.

Én egyenlőre nem látom, hogy mi lenne a jó megoldás de mindenképpen olyan változtatás kell, hogy a térkapu és epikus csaták után is legyen értelme háborúzni.

Ez az ötlet most jutott eszembe, még elég kiforratlan:
Be lehetne tenni a játékba egy újabb épületet, amiből csak egy lenne. Nem építeni kellene, egyszerűen csak van. Amelyik szövetség uralja az épületet, az idézhet még táposabb szörnyeket, használhat valami speckó szakértelmet, vagy bármi egyéb speckója lehetne az épületnek. A lényeg, hogy megérje érte harcolni. Amelyik szövetség legyőzi szövetségi háborúban az épületet uraló szövetséget, az a helyére léphet.
Máris fordulna a kocka, és nem a kis szövik püfölése lenne a cél, hanem a "trónon ülő" szövetség kiütése. Persze aki a trónon ül, az lefelé fog támadni továbbra is, ha marad erőforrása az esetleges többi háború mellett.
Az aktuális uralkodó szövetség akkor bukna le a trónról, ha összegyűlik 500 veresége, és az a szövetség kerülne a helyébe aki a legtöbb győzelmet aratta ellenük. A többi szövetség győzelme sem veszne el, a következő háborúban megint 500 vereség kellene a trónfosztáshoz, de most az a szövetség jutna a trónra, akinek az előző háborúban elért győzelmeivel együtt a legtöbb győzelme van.
Így nem csak 2-3 szövetség között rotálna a trón, hanem a gyengébbek is sorra kerülhetnének.
A rendszer életképességéhez persze az kell, hogy megérje harcolni a trónért, térkapu, epikus szörnyek és egyebek mellett is.

Persze z ötlet még finomításra vár, de azt hiszem alapja lehetne annak, hogy a szövetségek felfelé akarjanak támadni, ne pedig lefelé.

A jelenlegi háborús rendszerben sajnos egyértelműen csak a gyengébb szövetségek ellen érdemes hadüzenetet küldeni.
Két közepes erősségű szövetség akiknek még nincs térkapujuk és epikus emlékművük még lehet hogy néha napján egymásnak esik, de aki napjában többször térkapuzik, epikus csatákat vív, az bolond lenne háborút indítani egy hasonló erősségű szövetség ellen. Egyrészt nem garantált a győzelem, óránként támadhatják ugyan azok az ellenfelek, folyamatos az ép hiány, nehezebb térkapuzni, és szinte lehetetlen epikus csatákat vívni. A várható nyeremény pedig minimális: 20-30 ezer LE, kitudja hány nap, esetleg hét alatt. Ennyi zsákmányt akkor beépít a szövetség, ha minden tagja megnyer egy térkapu csatát.

Ilyen feltételek mellett nem csoda, hogy gyengébbeket támadnak.

A legnagyobb probléma pedig az, hogy az idő előrehaladtával, ha a kisebb szövik is térkaput építenek és epikus emlékművet, gyakorlatilag meg fognak szűnni a háborúk, csak a farmolás marad. Még ha közel azonos szintű szövetségnek is üzen valaki hadat, nagy eséllyel rögtön kapitulál a másik, mert ha két napig folyamatosan le vannak verve, jóval több a veszteségük illetve kiesésük, mint az a 30ezer LE amit a kútból vesztenek.

Ezt kéne szerintem átgondolni, és ennek tükrében belenyúlni a háborús rendszerbe, mielőtt teljesen impotensé válna.