Hozzászólások - Jacsita

Próbálok lényegretörő lenni: nem tetszik ez az alternatíva. Persze sokan joggal mondhatják, hogy "naná, hogy ezt mondja" az [LV] miatt, de ennél azért fontosabb érvek is ellene szólnak. Pontokba szedve párat leírok azok közül, amik elsőnek eszembe jutottak, ha korábban már szerepelt valamelyik ellenérv, akkor utólagosan is elnézését kérem a korábbi megfogalmazójának.

1: Aki eddig is inaktív volt, az az új rendszerben miért lenne aktívabb? Ha hetente egyszer benéz, akkor az új háborús szisztémában is inkább hátráltatni fogja a csapatot, mint erősíteni, pl. többek között ugyanolyan passzív marad, kimarad ezekből az újfajta taktikai(?) lehetőségekből is, nem jelentkezik fel a harcolók listájára, stb.

2: Fontos motiválóerő a topklánok beérése (legalábbis valamilyen szinten) . Az új rendszer konzerválná a status quo-t. Se lejjebb, se feljebb kerülni nem lehetne, a háborúk statikusabbak lennének, nem lenne esély sem "kitörni" a nagyok irányába, sem pedig hősies győzelmeket aratni jóval erősebbek ellen. Mert tudom sok gond van az alacsony létszámú, de hiperaktív szövetségekkel, de azért ne feledjük az érem másik oldalát sem, sok gyengébb szövetség a "magányos harcosaiból" él, amikor a kevésbé aktív tagok elbújnak és 1-1 erősebb tagjuk kezébe helyezik a klánjuk sorsát. Az új rendszer őket pl. sokkal jobban sújtaná, mint mondjuk minket...

3: Nem értem miért baj az aktivitás. Ha valaki sok időt tölt a játékkal, akkor miért baj, ha előnye van a többiekkel szemben? Én megértem, hogy sokunknak sokkal több ideje van rá, mint másoknak és ezt ők nehezményezik. De arra kérnék mindenkit, gondolkodjon kicsit. A több időráfordítás erősebb karaktereket eredményez. Az új rendszer 1:1 küzdelmekre bontaná a háborút. Megint kijár jól? Persze hogy az, akinél több aktív és így erősebb karakter van, viszont a másik oldal lehetőségei még jobban beszűkülnének...

4: A szintvisszamaradott, méregerős, többszörös bajnokok (jellemzően pókok) háborús ideje érkezne el. És hogy miért? Mert eddig a portyabőség PP hiányt eredményezett, azaz minél többet/több embertől rabolt valaki, annál kevesebb PP-je maradt úgymond fölös dolgokra, mint a háborús győzelem. Az esetek nagy részében ezeknek a karaktereknek a tulajdonosai egyszerűen sajnálták a PP-t háborús győzelmekre! Az új rendszerbe tessék most elképzelni az őket és azonnal kiviláglik miért is kezelem fenntartással ezt a dolgot. Jelentkezik, gyalul és még a portyái sincsenek veszélyben, tiszta az üzlet, dől a LE.

5: Sok ember sok napi/havi munkája veszne kárba. Aki lelkiismeretesen a klánjáért küzdött eddig és nem sajnálta a gyógyitalokat, a PP-ket, az éjszakai órákat, az az új rendszer szerint hátrányba kerülne. Ugyanis aki nyugisan nevelgette a karakterét minden LE-t magára fordítva és semmit nem áldozva a közösségéért, ergo friss és nyugodtan tápolt karaktervezetést folytatott, annak előnye lenne a veteránokkal szemben, méghozzá éppen annyi, mint amennyivel kevesebb energiát fektetett az eddigi háborúkba. Ez aránytalan és nem is túl igazságos.

6: Számtalan ízes taktikai elem kerülne a kukába. Nem feltétlenül a katakombára, meg a segítő kézre gondolok (mint ahogy ezekről szó is volt, illetve jelen lennének az új rendszerben is valamilyen formában), hanem inkább a kémkedés/kivégzés/állatölés nyomvonalra. Tegyük fel van két ellenfél karakter. Az egyik erősebb, mint a másik. Ellenfele azonban jelentős energiákat invesztál bele, hogy a háború ideje alatt az állatait ájultan tartsa, így pár nap múlva már ő lesz az erősebb, társainak pedig szintén lesz esélye az állat nélküli ász ellen...De ilyen a varázskörös kivégzés/ a sima kivégzés is. Elvesztené a jelentőségét az is, hogy kinek mekkora Ép-je van 15%-nál...Rengeteg dolog, ezek tényleg csak elsőre jutottak eszembe a repertoárból.

Az új rendszer sok fejlesztői munkával és szerintem igen kétes eredménnyel járna, én legalábbis nagyon kockázatosnak látom és kihangsúlyozom: mindenki szemszögéből ítélve. Lehet eszközölni kéne egy-két dologban változtatást, de nem ebben a megoldásban látom a problémák kezelésének kulcsát.

A játéknak nyilván vannak hiányosságai, ezt mindannyian tudjuk. Viszont "él", fejlesztenek rajta folyamatosan, tehát jó eséllyel a helyére kerül minden idővel. Az semmit nem lendít az ügyön, ha minden hsz-ben szidjuk a rendszert, 1-2x untig elég. Én nem gondolom úgy, hogy ellenetek a háborús rendszer gyengeségeit "nyögte" az [LV]. Elsősorban úgy gondolom hogy TI nyertetek ellenünk (és nem a rendszer buktatott el minket), mert rengeteget áldoztatok a siker érdekében, aktívabbak voltatok mint mi és nagyon komoly volt a hozzáállásotok. Ne becsüld le a klánotok munkáját azzal, hogy azt mondod a rendszer gyengesége miatt nyertetek. Én az [LV] nevében gratulálok a győzelmetekhez. Másodsorban belső okokat keresek, hogy miért is vesztettünk. Ezzel a kettővel pedig már le is fedtem az ok-okozati összefüggéseket, nem szükséges szidnom a rendszert, eddig mindig sikerült a kontroll. Ha az ellenfél taktikája/aktivitása/ereje jóval a miénk alatt maradna és úgy vesztenénk, na akkor talán elgondolkodnék, hogy a háborús rendszerben van a hiba... Általánosságban mindig elmondható az online játékokról, hogy aki többet foglalkozik vele/ többet áldoz rá, annak nagyobb/ több sikerélménye lesz a "normál üzemidejű" játékosokkal szemben. De ez így a természetes, nem? Ezt el kell fogadni, más alternatívája nincs ennek a dolognak, kár nehezményezni véleményem szerint.

Egy kis félreértést hadd tisztázzak. Egy szövetségi tag mondhat sok dolgot, max. egy kis vita kerekedik belőle. Viszont egy szövetségi vezető szavainak súlya van. Tehát ha "sír" egy vezető vagy panaszkodik vagy másokat vádol mindenfélével, akkor okkal gondolja az ember, hogy szövetségének az álláspontját képviseli és egyúttal hajlamos általánosítani is, azaz látatlanba feltételezi, hogy a vezető egész szövetsége nevében beszél...Úgy gondolom, hogy egy vezér kommunikációja éppen ezért igen erősen befolyásolja egy szövetség arculatát. Tehát ha sokat panaszkodik egy klán vezetője, akkor a laikus többségben nagy eséllyel az a vélemény alakul ki az egész klánról, hogy "panaszkodós". Tudom közhely az alábbi:" A hatalom felelősséggel jár." Viszont a felelősség egyik összetevője az is, amiről éppen beszélek és ezt illik felismerni, ha valaki komolyan veszi a feladatát, még ha játékról is van szó.

Valahogy egyensúlyban van a dolog, nálam pl. +20k többlet keletkezett "véletlen" . A LE nem vész el, max. gazdát cserél. Hol itt a gond?

Kis érdekesség az uborkaszezonban is csemegére vágyóknak:

Ma hajnalban 2 heti öldöklő és kegyetlennek mondható harc után szövetségem, a Lélekvadászok kapitulált a Chaos-szal szemben. Az ellenfél remek és ügyes játékosok sorával rendelkezik (bár a diplomáciai vonalat kicsit erősíthetnék némi megfontoltsággal vagy legalább ne a diplomatát találják be átgondolatlan levelekkel -ez személyes vélemény, nem tükrözi a klánszintű véleményünket-), elnyerték szövetségünk minden tiszteletét. Fondorlatos és taktikus támadások, kivédekezések sora volt jellemző erre a két hétre, rendkívül izgalmas és tapasztalatgazdag háború kerekedett ki. Gratulálunk nekik és köszönjük! (A végeredmény kellően véresre sikerült: 591/617 a Chaos-nak, ha még jól emlékszem)

Elnézést a késői válaszért, de mostanában sikerül késő estig dolgoznom, ilyenkor meg már süti az agyam úgy általában a fogalmazáshoz. Most is már legalább fél órája itthon vagyok:P. Jogalapja mindenkinek van, hogy hozzászóljon a témához, mi persze most már "testközelből" ismerjük egymás szövetségeit, konkrétabban tudunk nyilatkozni. Az elismerő szavakat köszönjük, valóban a TGY nem túl megfontolt hadbalépése akasztotta meg a háborús szekeret, addig egész kiegyensúlyozott volt a küzdelmünk. Egy-egy háborúnak rengeteget árthat alkalmasint az újabb komoly ellenfél hadbalépése. Amúgy nincsenek illúzióim, ha az általam fentebb említett változtatások megvalósultak volna már, akkor is kikaptunk volna. Ez a realitás, miért ne ismerhetném el? Persze az is más kérdés, hogy mi lett volna akkor, ha a VM teljes egészében üthető marad. Ízlések és pofonok, taktikák és ellentaktikák. Ezzel a részével nincs baj . Kicsit erősödünk és majd játszunk visszavágót;). A létszám szerinti erőmegállapítás ötlete érdekes, akár lehet is egy újfajta klánerő számítás alapja, de vigyázni kell az ellentmondásokkal. Egy 60. szintű játékost hiába támad meg 100 db 10. szintű egymás után, nem sok esélyük van...A játék felépítésből adódóan így előállt az a szituáció, hogy egy kis létszámú "gerillaklán", térdre tud kényszeríteni bárkit. Mégis korrektebbnek érzem, mint a bujkálást, az ilyen klán legalább meg kell hogy dolgozzon a zsákmányáért. A Rubinpalotáról csak annyit tudok mondani, hogy nagyon sokat áldoztak fel azért az eredményért, ahol állnak most. Épületeket, nagylétszámú közösségi életérzést, illetve mindez párosul a "szerverutálattal", azt sem lehet könnyű elszenvedni, bár valószínűleg őket ez nem zavarja. Ezek a dolgok is terhek és értékelendő, hogy kitartanak az eredeti elképzelés mellett. Mi ugyan épp sajnálatos módon háborúzunk velük és nagyon ádáz küzdelmek sorát vívjuk, citadellacsapások végeláthatatlan sorával, szövetségitélapócsereprogrammal, illetve az állati jogok érvényesülésének előmozdítására tett hallatlan erőfeszítésekkel , DE azt azért le kell szögeznem, hogy bár sok mindent mondanak rájuk, de ritka erkölcsös és végtelenül korrekt játékosok. És ez higgyétek el így van, különösebben erről sem szeretnék vitába bonyolódni senkivel.

Hohó! Ismét előjött a kedvenc témám, a katakomba, meg ugye az a bizonyos bújkálás...A "Vélemények..." topikban egyszer régen már kifejtettem ezirányú nézeteim, Mortimer-nek annyira nem tetszett, ráhagytam, hadd tapasztaljak még, hátha nem háborúztam eleget. De bősz fejvakarás közben be kell valljam, semmit nem változott a véleményem. A klánom lehet őrültekből áll, de szeretünk úgy harcolni, ha mindenki vállalja önmagát. Ha erős, ha gyenge...Olyan klán ellen háborúzni akinek rejtőzködnek a tagjai, nagyon nehézkes és felettébb bosszantó. A frusztráció mértéke jelentősen megnő, ha az a klán a kihívó. Ezek nem háborúk, hanem görcsölések a monitor előtt. Aki ismeri az érzést, az úgyis igazat ad nekem, aki nem ért velem egyet, az meg valószínűleg önmaga is támogatja a háborúk eldőlésének ilyen irányú útját. Persze tudom: " a játék lehetőséget ad rá, támogatja". Ezzel nincsen bajom. A gyenge vagy kevésbé aktív játékos menjen csak le a "gombába" vagy legyen láthatatlan. Megszoktam már azt is, hogy épp a háború pillanatában "utazik el" úgymond az ellenfél jelentős, valami véletlen folytán gyengébb játékosokból álló hányada. Egye fene, én is szeretek utazgatni. De! Szerényen megjegyzem, hogy a küzdő felek közül az aktívabb igyekezetét valóban méltányolhatná a program és az ellenfél minden egyes láthatatlan vagy katakombázó tagja után jóváírhatna mondjuk napi +1 gy-t kompenzálásként. 1-2 elutazott tag esetén ez nem mérvadó, ha pedig kizárólag ezzel akar nyerni valaki, akkor bizony dolgozzon meg kicsit jobban a győzelemért...Ehhez kapcsolódik azon nézetem is, hogy bárhogy forgatom jobbról-balra a dolgot, bizony változatlanul úgy látom, hogy ha egy klán nagy része harcképtelen mert cseppkőbarlangot néz vagy észrevétlenül a parkban kukkol (tehát az ilyen játékosok aránya 51+%), akkor az ki nem mondott elismerése annak, hogy képtelen a hadi állapotot fenntartani...Pláne ha támadó félről van szó, jogosnak érezném az autokapituláció életbelépését. Továbbá ezen lehetőségekkel kicsit jobban teret nyerne a szövetségi diplomácia (mert valljuk be: jelen pillanatban nem sokat érnek a klánlapra írt hangzatos "örök hűség" fogadások 1-2 kivételtől eltekintve), ugyanis pl. ha megtámadnak, a szövetségesem pedig szintén hadba lép, aki történetesen a támadómnál erősebb, akkor jól meg kéne fontolni az engem támadónak, hogy kiket és milyen szinten rejtsenek el, illetve megkockáztassák-e egyáltalán a helyzetet, hogy bújkáljanak, mert esetleg nem éri meg...Nem kívánok ebből különösebb vitát indítani, nagyon jól tudom, hogy majdnem mindenki kedveli a bújkálást és elfogadja a mostani, kicsit megalkuvó, kicsit gerinctelen rendszert Ez van. Sajnálom, talán egyszer...

Továbbá kis módosításként az alábbi is ide kívánkozik: annak is örülnék, ha a program némi büntetéssel sújatná azt is, ha egy háború idején lép ki valaki a szövetségből. Mindannyian tudjuk, hogy nem a szerencsétlen kimenetelű, közösségbe való sikertelen beilleszkedés által okozott hátrányt épp elszenvedő tag és exklánja büntetésére gondolok, hanem a "véletlen", nagyobb arányú kilépésekre...

És egy újabb módosítás, mielőtt újabb klán veszi magára az eddig leírtakat: írásom NEM azok a klánok motiválták, akikkel háborúzunk jelen pillanatban és nem az a célom, hogy őket rágalmazzam, erre nem is lenne semmi okom. Az itt leírtak ÁLTALÁNOS tapasztalatokra épülnek, van pár konkrét példa persze, de lehetne más is, teljesen mindegy. Direkt ezért nem is akartam nevesíteni, nincs értelme. Ezeket a dolgokat innentől én így fogom látni, ehhez nem kell se háború, se egy vagy több konkrét klán...

Ebben igazad van, természetesen nem kamikazek vagyunk, mérlegelünk az ellenfél kiválasztásánál, bár a virtus azért nagyon fontos dolog, legutóbb egy olyan klánnal háborúztunk, aki a top10 közül az egyiket már legyőzte. Ki is alakult a kölcsönös elismerés. De ez ebben a szemléletcserében nem is olyan fontos...A taktikában nincs hiba és lehetőség is van rá, hisz ezért játsszák meg sokan. (A konkrét esetünk nem ide tartozik, de maradjunk annyiban, hogy ez nem az első ilyen eset. Neveket, stb. nem akarok, a hsz és a javaslat nem erre van kihegyezve, mellékes. Az sem zavar, ha bukunk ellenük.) Viszont én inkorrektnek érzem és esélyt látok rá, hogy kicsit ezen lehessen javítani/változtatni. Láthatatlanság, Katakomba túltárgyalva nem csámcsogok rajta, igazatok van. Viszont továbbra sem látom akadályát annak, hogy finomítsanak a háborús szabályokon. Ha a TÁMADÓ fél tagjainak jelentős többsége bujkál, akkor miért ne vessze el a háborút amit ő indított? Vagy miért ne járhasson a védőnek a bujkáló tagok után napi +1gy? Ezek kis módosítások, mégis azért ellensúlyoznák valamennyire ezt a dolgot. Még így sem ezeken múlna a háború úgy gondolom. Én nem szeretném, ha a "tutiként" ez a taktika uralkodna el...Ezért írtam a hsz-t. Most őszintén. Ti jogosnak éreznétek, ha kihívna titeket egy klán 20 fővel, majd elbújna belőle 17, maradna 3 hiperaktív karakter akivel nem bírtok és azok így győznének le titeket? Ez nekem nem háború. Persze ez szélsőséges példa, de jelenleg akár meg is történhetne. Lehet ez csak engem zavar, bár ahogy néztem a vita felpontozásait, úgy tűnik ez nem így van és 2 oldal már erről szól.

Nem sírok, csak problémát vázolok. Nem zavar, ha elvernek, az sem ha háborút veszítek. Az a fajta vagyok ,aki addig küzd, míg le nem gyűri az ellenfelét. Számtalan arénajátékot játszottam már, van rutinom. Fórumon is sokat küzdöttem ezért vagy azért, az sem gond. Volt hogy nem volt igazam, egyenes ember vagyok és elismertem. A háborút persze hogy azért indítják a klánok, hogy nyerjenek. Nem gond. Hasznos a láthatatlanság, meg a katakomba is. Oké. Egy szóval nem mondtam, hogy töröljék el ezeket a lehetőségeket. Én csak annyit mondtam, hogy egy klán ha TÁMAD (nem védekezik!), akkor ne akarjon háborút vívni láthatatlan vagy katakombázó tagokkal és erre szeretnék megoldást találni. Ha tagjainak jelentős része láthatatlan vagy katakombába vonult a TÁMADÓ klánnak (akinek a kútja ráadásul dupla akkora is), akkor nekem miért ne lehetne jogom arra, hogy a rendszer ezt a taktikát valahogy kiegyenlítse?
Idézet: Ricardo - 2009.01.26. 01:51:50
És tévedsz. Dupla erősségű klán üzent többször is nekünk hadat és a háború elején még nem, de mostanra már igencsak a fele legénységük bújkál. Pont ez adta a hsz alapötletét, mert zavaró ez a dolog és én személy szerint tisztességtelennek érzem a KISEBB, VÉDEKEZŐ féllel szemben...És a másik dologban is tévedsz. Kizárólag magasabb kúttal rendelkező klánokat támadunk. Ha pedig azok közül, akit megtámadtunk valaki védve magát láthatatlan lett vagy katakombázott, nos azzal nekem még sosem volt problémám és nem is lesz.

A dolgot ki lehet fordítani mindenhogy, persze. Ez is a cél, meg és át is kell beszélni. De akkor megkérdezem én: az normális dolog, hogy egy klán, akinek nagy része "elutazott vidékre" és tele van láthatatlan meg katakombázó tagokkal, az háborút indít ilyen "hátrányos" helyzetben és pont a legerősebb karakterek "véletlen" nem utaztak el? Mert szerintem nem. Én, aki "nem utaztam el vidékre", itt ülök a játéknál, foglalkozok vele és szeretem, igenis kérek ahhoz jogot, hogy megvédhessem magam becsülettel egy olyan klán ellen aki kihívja az enyémet. Az ilyen háborúk elhúzódnak és tényleg dühítőek...Nem kell ezen veszekedni, semmi értelme. Vitázni persze lehet. A láthatatlanság, meg a katakomba szerepét is elismerem a játékban, de tény, hogy itt nem "elutazásról van" szó, hanem a másik fél önvédelmének ellehetetlenítéséről. Persze a topklánok ezt annyira nem veszik észre. De középszinten eszméletlen módon küzdeni kell és igenis kiállok a kisebb klánok érdekeinek védelmében. Ez nem jelenti azt, hogy mindenhez ragaszkodok. Meggyőzhető vagyok, csak felvázoltam a problémát, mert igenis létezik. És kedves Mortimer, lehet te nem találkoztál ilyennel, de ez TÉNY. Van pár háborúról tudomásom, ami ilyen dühítő körülmény között zajlott, személy szerint én is vívtam két ilyet, úgymond láthatatlan, éppen fura módon "vidéken tartózkodó" klán ellen, akik azért annyira nem tartózkodtak vidéken, hogy ne tudjanak hadat üzenni. De lehet az én értékeim a furák...Nekem a háború, háború, ha megtámadok valakit, akkor nem láthatatlanul akarom megnyerni azt a küzdelmet. Engem nem érdekel, ha elvernek, az sem ha kirabolják a kutat. Az viszont érdekel, hogy a támadóim ne úgy győzzenek le, hogy jelentős részük bújkál. Ez degradálja az egész "klánháború" fogalmát és aljas küzdelmekre ad lehetőséget. De ha ezek szerint ez normális, akkor bocsánat és tekintsétek semmisnek a javaslatom, illetve a felvetésem és hadd uralkodjanak el a szerveren a gusztustalan, számító, hősiességtől mentes háborúk és hadd uralják a csatatereket a bújkáló agresszorok és a sunyi, küzdelmet nyíltan fel nem vállaló támadók...

Én tisztességgel leírtam a véleményem és meg is indokoltam. Tedd meg ezt te is, ha szabad kérnem. Miért "nonszensz"? Így önmagában ezzel nem tudok mit kezdeni...Sokan osztják az én véleményem, keresem a megoldást és szeretném, ha lenne rá. Nem feltétlenül persze a sajátomat, az nem érdekes...Neked nem volt ilyen gondod?

További javaslatok a felvetett problémára:
- a láthatatlan és/vagy katakombázó tagok után a szövetség szenvedjen el automatikus vereségeket valamekkora mennyiségben. Pl. 4 láthatatlan tag után mondjuk 4 győzelem / nap győzelem íródjon jóvá az ellenfélnek
-esetleg a láthatatlanság idejét is meg lehetne hosszabítani. Ha valaki 1 hétre elvonul oda, akkor annak tényleg nagyon fontos a győzelem, ez nagy áldozat. De ez az 1 nap kevés. Elbújik, előjön, üt, vadászik normál LE-ért és megint elbújik. Taktika, de értékelhetetlen. Klánbújócska, nem háború...

Ezek csak ötletek, ha úgy tetszik légből kapottak, gyors vázlataim a probléma megoldására, nem biztos hogy mindegyik ér valamit.

"- a támadó fél egy háborúban ne lehessen láthatatlan, viselje az agresszor szereppel járó következményeket, katakombát ne használhasson"

És ha közben őket is megtámadják?

Ha a támadó klánt megtámadják, akkor persze használhasson ő is...
--------------------------
"- a védekező fél támadhasson a katakombába is"

Értelmét veszíti az épület.

Rosszul fogalmaztam lehet...Arra gondoltam, hogy a védekező klán tagjai támadhassák az agresszor katakombában rejtőző tagjait is.

Sziasztok!

Sok dologgal kapcsolatban kell majd elmondani a véleményem (van jó is rossz is), de mindent a maga idejében. A játék alapvetően nagyszerű, sok dolgon kell még finomítani, de látjuk, hogy dolgoznak rajta folyamatosan és tudjuk, hogy ennyi ember érdekeit nehéz egyszerre figyelembe venni és kísérni...Alakulni fog ez, csak így tovább .
*
Jelen hsz-em egy kis problémát érint csak, azt is a klánháborúk köréből. Rengeteg taktikázási lehetőség létezik, de a nevében is benne van, hogy klánHÁBORÚ. Ami ugye küzdést, birokra kelést jelent, sokszor virtussal, vakmerő kurázsival. Ez mind szép és jó...Ha én vagyok a támadó, persze, hogy az ellenfél láthatatlanságba vonul vagy katakombázik, ez is a taktika. De arra kéne valami megoldást találni, hogy mi legyen akkor, ha egy jóval erősebb szövetség megtámad, majd az általunk üthető tagjait elbújtatja, a kemény legényeket meg frontvonalban hagyja...Ez látszólag nem nagy probléma, de aki régóta játszik, az tudja milyen dühítő, fusztráló és idegesítő ilyen ellenfél ellen nem is háborúzni, hanem bújócskázni vagy nem is tudom mi t csinálni. A morális dolgok persze a legkevesebbek, arra szabályt építeni ilyen esetben nem lehet. Azonban így élvezhetetlen 1-1 háború, ami ilyen jellegű. Remélem ez a dolog mást is zavar, nem csak engem. Persze valami megoldást is kell javasolni - tisztában vagyok vele, hogy ez nem olyan egyszerű dolog-, de én nagyon szeretném ha fogalalkoznánk ezzel a problémával is. Javaslataim:
- a támadó fél egy háborúban ne lehessen láthatatlan, viselje az agresszor szereppel járó következményeket, katakombát ne használhasson
- ha egy háborús fél X %-a bujkál (mondjuk 51...), akkor lépjen életbe autokapituláció, hisz ezzel elismeri, hogy nem képes felvállalni a háborút
- a védekező félnek legyenek bónuszai a láthatatlan, támadóklánba tartozó tagok ellen
- a védekező fél támadhasson a katakombába is
Ezek persze csak javaslat skiccek, nem egyszerre gondolom mind, hanem ÉS vagy VAGY viszonylatban és persze kell még róla sokat beszélni. Az is lehet ez a dolog csak engem frusztrál...

Pár gyöngyszem...

"1 CSP-ből hány percig vadászhatsz?
10
15
5*
20"

(Dedós. Nem beszélve arról, hogy az elementáris fúzió szakértelem, meg különféle medálok módosíthatják.)

"Mi az archangel szó jelentése?
ördög
arkangyal*
angyal
isten"

(Na neeeee!)

"Melyik kézilabda csapatban játszik Görbicz Anita?
Györi AUDI ETO KC*
DVSC-Aquaticum
Budapest-Bank FTC
Dunaferr NK"

(Persze. MOST igen. De a szerző a jövőbe lát esetleg?)

"Mit hoz a Mikuás a rossz gyerekeknek?
bombát
virágot
viperát
virgácsot"

(A kérdés aranyos is...LEHETNE. De sajnos nem ismerek semmiféle "Mikuást".)

Jelentem, én is hadat üzentem az idióta focis kérdéseknek, de a "noname" fantasy regényekkel kapcsolatos kérdések is közel járnak már hozzá...Tehát:

"Melyik angol csapatban játszik Obi Mikel?
Liverpool
Chelsea
Arsenal
Aston Villa"

(És persze az író szerint ez így is lesz mindörökké. Szép dolog. Ámen. De ez kit érdekel? )

ArkAngyal75, 3661-es számú hozzászólására reagálva:

A másik amit nem szeretek a kérdéskörrel kapcsolatban az az alábbi: a Herkules név LATIN változat. Héraklész a görög néveredeti és zavar hogy folyamatosan keverik. Mert bár egy személyt takar, de én is úgy szeretem, ha Lászlónak hívnak és nem Basil-nak vagy Vaszilij-nek, a Vladiszlav-ról nem is beszélve .

"de ez a rendszer magából következik, ezért nem tud elindulni. értsd:
világ 3, senki nem tud értékelni -> senkinek nem lesz 10 elfogadott kérdése."

Ezzel teljesen egyetértek, ha indul valami, akkor nyilván így nem lehetne csinálni. De a jó rendszer ismérve , hogy mindig rugalmas is, ha valami nem jó, akkor változásra képes. Ezen az 1-es szerveren ez a dolog már meghaladott, itt kéne valamit változtatni. A többire ez nem feltétlen vonatkozik, nem is lenne értelme az uniformizálásnak. De tényleg nagyon sok a csapnivaló, helyesírási hibától hemzsegő kérdés, ráadásul azokat meg külön utálom, amikről a válaszadás után derülnek ki, hogy hibásak :S.

Tudom, hogy az értelmetlen és ráadásul focis kérdések nagy ellenszenvnek örvendenek körötökben, úgyhogy csak óvatosan az alábbi olvasásával. "Mély szellemi fertő! Csak gyakorlott úszóknak!"

"Melyik csapattól igazolt vissza az AC Milan-hoz Andrij Shevchenko?
Manchaster United
Chelsea
Arsenal
Wigan"

(Mikor-hol-minek-miért?! Azon kívül, hogy a lőtéri kutyát sem érdekli...Tűzre vele, ha kérhetem)

***

Apropó: nem lehet olyan módosítást kérni a fejlesztőktől, hogy csak és kizárólag olyanok értékelhessenek új kérdéseket, akiknek már van 5-10 vagy X számú elfogadott kérdésük? Így nem lenne annyi utólagos munka sem a minősíthetetlen, de elfogadott és a rendszerbe már bekerült kérdésekkel...