2 dologtól tartok:
- ha túl jó lesz a lvl. 300 feletti rész, akkor jönnek az üstökösök (a'la TF)
- ha nem lesz megérős, akkor meg jön a belassulás

Ahogy írtam, ez az egész csak akkor lesz, ha meg tudunk benne egyezni közösen, hogyan is valósítsuk ezt meg, és ti is úgy vélitek, jót tesz a játéknak; egyébként el fogjuk vetni. A VU talin szerintem is kevés az idő erre, épp ezért nyitottam fórumot, hogy legyen idő átrágni magunkat rajta. Köszönöm mindenkinek a hozzászólásokat, rengeteg értékes és hasznos ötlet és felvetés hangzott el!

Először is a kételyekkel kapcsolatban: nekem is vannak kételyeim, nekem is ez a legnagyobb gondom, nem fog-e ez kudarcélményt adni annak, aki eddig a saját környezetében top volt. De nézzük ezt gyakorlatban:

1.) Aki valahol mélyen, alacsony szinten pókoskodik, az soha nem fogja elérni a 300. szintet, neki teljesen mind1, van-e ilyen limit vagy sincs.

2.) Akinek van esélye, hogy belátható időn belül (1-3 év) eléri a 300. szintet, annak jó eséllyel már most is kevés aktív játékos van az ütőtávjában. Ha ő áll a tápláléklánc súlyán, akkor is valószínűleg csak maréknyi végzetúrnak parancsol. Ha összetömörödik a mezőny, lesznek néhányan felette, de sokkal többen alatta. 100-ból 20.-nak lenni kisebb dicsőség, mint 3-ból 1.nek, sőt Ha a tápláléklánc alján volt eddig is, akkor sem fog sok minden változni, sőt, így lesz rá jó esély, hogy ezentúl akar egy jópár karakter, akit végre ő is le tud majd győzni a nagy számok törvénye alapján.

Azok alapján, amit írtatok, a két legfontosabb kérdés, hogy aki később érik el ezt a szintet, milyen kompenzációt kapnak, milyen esélyt a versenyre; és hogyan lehet megvédeni a gyengébb karaktereket attól, hogy a korábbinál sokkal jobban széfarmolják őket. Bíborhold ötlete nagyon kreatív, hogy számoljuk, aki korábban érte el a 300. szintet, az milyen előnyhöz jutott, és ennek függvényében adnánk vmi bónuszt annak, aki utánuk jön. Ez egy aránylag egyszerű rendszer lenne, egyetértek Syaboval arról, hogy nem kell egy, a topszintlépés lassításhoz vagy inspirációhoz hasonló túlkomplikált kompenzációs rendszer, legyen első pillantásra látható, mit nyersz az ügyön. Dozernek is teljesen igaza van abban, hogy az aktivitást kell díjazni, és lehetőség szerint ezzel ösztönözni. Itt van rögtön egy ötlet is:

Attól a pillanattól kezdve, hogy valaki eléri a 300. szintet, minden játékosnak elkezdünk vezetni egy jutalmat, mint afféle "nyugdíjszámlát". Ha az 50. szintű karakter vadászik egyet, feljegyezzük, mennyivel több LE-t kapott volna, ha 300. szinten teszi ugyanezt. Ha nagyon "fékez", kevesebbet kap, ha rendesen halad, aktív, akkor többet. És amikor eléri a 300. szintet, felmarkolhatja a "metakarítási számlán vezetett összeget". A konkrét matematikai modellen el kell még gondolkodni, a Landragór és egyéb események sajnos bonyolítják ezt kicsit, és oda kell figyelni, nehogy kiskapuk legyenek, amelyek eredményeképp minél később fut be valaki annál erősebb lesz.

És ez talán egyúttal megoldja a védelem szükségességét is (persze ettől függetlenül be lehet olyanokat vezetni, mint a 30% alatt támadhatatlanság, és/vagy az, hogy csak ritkábban lehet támadni ugyanazt, csökkentett állat sebződés, transzcendális projekció bónusz meg hasonlók).

Az MMR(vagy hívhatnánk dicsőségpontnak is,) alapú ötletet teljesen elvetitek?

Miklós, minden egyes új változó, erőforrás, nyugdíjszámla bevezetése a játékba minimum tíz kiskaput, bugot szül...ti ketten, max 3 hárman kódoltok, teszteltek? Mi több százan(optimista vagyok) keressük a kiskapukat, szerinted ki az esélyesebb?

Miért nem jó, ha a max. szintesek egy elszeparált világba kerülnek, és kváziszintlépések alapján továbbra is differenciáltak maradnak, náhány olyan változtatás mellett, ami eleját veszi az újbóli széthúzódásnak?
Mondjuk a tulajdonságok, szakik szintje, a tapasztalati szinthez kötődik...akkor ki is akarna lemaradni, és miért?

Nevezhetnénk avatárszintnek is ahol a halandó napi rutin már nem szükséges. Kiveszünk minden visszaélésre és vagy más karakter megrövidítésére alkalmas mechanizmust. Se portya, se vadászat. Csak epikus kalandok, a kihívás rendszer kibővítve vagy akár teljesen átalakítva. Egy szint ahol már felesleges harcolni másokkal (de persze manifesztálódva küzdhetnek is). Ahol már nincs értelme erősebbnek lenni. A tulajdonságok persze nem vesznének el teljesen, csak más értelmet kapnának. A küldetések isteni küldetések lennének, sokkal bonyolultabb és sokkal összetettebb rendszerrel. Az avatárok szabadon megjelenhetnének bárhol. Persze módjával korlátozott tevékenységekkel. Ötletem lenne ezernyi, hogy a játék játék maradjon és élvezetes legyen és szerintem a többieknek is, de az hogy mire van energia és mennyit szeretnétek belefektetni, az már más tészta. DE én úgy vélem, másképp nincs értelme. Tehát ha meg akarjátok valósítani a szintmaximumot, vagy rengeteg energiát fektettek a fejlesztésbe, vagy hagyjátok inkább.

Sokkal több buktatót és rizikót látok a szint maximalizálásban, mint előnyt. Sűrűsödne a mezőny, ez tiszta. De ez önmagában kevés ahhoz, hogy a pvp visszatérjen a játékba. A v5 jó példa erre, minimális szintkülönbség a topban, de még véletlenül sem piszkálják egymást. A szövibajnokin 5 perc alatt letolok 20 csatát, portyában ez negyed óra. Ráadásul fél órát kell várnom, hogy újra üthessek, és még az is korlátozva van, hogy hány ütést kaphat egy karakter. A szövibajnokin egy óra alatt megvan 200 csata, portyában egy nap alatt sem lehet összehozni. A portya szabályai felett egyszerűen eljárt az idő. És ez az, amit újra kellene gondolni, nem pedig szinthatárt húzni. Sokkal kevesebb fájdalommal és hibalehetőséggel járna egy portyareform, mint az egész játék új alapokra helyezése a szintredszer szétcincálásával.

Nem látom, hogy mit nyernék a szintkorláttal. Ahogy azt sem látom, hogy a szintredszer miért gátja bármilyen fejlesztésnek. Azt viszont látom, hogy beláthatatlan és tervezhetetlen a karakterfejlesztés. A bevezetett fejlesztésekre pedig rá sem lehet ismerni 2-3 évnyi távlatból.

A topiknyitó hozzászólás engem nem győzött meg, ennél sokkal komolyabb indokok és részletesebb magyarázat kell, hogy ne nemmel szavazzak egy ilyen javaslatra.

Ezt a legegyszerűbb módon egy új támadási lehetőséggel lehetne megoldani, ami hasonlóan működne a szubplazmához, csak szb-s kondíciók alapján fix képlettel dolgozna valódi rablás helyett. Esetleg valamivel hatékonyabb is lehet egy napi maximalizált értékkel, hogy az szb-s tokenek se jelentsenek előnyt. Vagy esetleg meg lehetne valósítani azt a bizonyos háborús reformot és talán lenne élvezhető pvp az óriásoknak is. Ha csak eltörölnék ezeket a szabályozó korlátokat, az alacsony szinten elég veszélyes lenne a kezdő játékosoknak. Új szakértelmekkel (amivel csökken a fáradtság és az üthetőségi korlát) amik csak magas szinten válnának elérhetővé biztonságosan is megvalósítható. De ott se jó ötlet szerintem szétkapni a másikat....a vereség és veszteség(nem fiktív....jó persze tudom..csak egy játék ) csökkenti a játékos morálját - játékkedvét.

Idézet: Miklós - 2016.05.04. 16:55:57

Miklós szerintem ezt felejtsd el. Ha ilyesmit akarsz bevezetni, akkor szerintem mindenki számára elérhető módon kell, tehát ha valaki hamar oda akarna érni, akkor lennie kellene valami módnak, hogy gyorsított tempóban haladjon. Miért akarna bárki még 3< évig a megszokott gályán evezni az új helyett? Főleg, ha az új elvileg jobb? Mert gondolom nyilván nem lesz rosszabb, mint amiről át akartok szállítani minket.
Akárhogy is én azt hittem a cél az, hogy minél hamarabb az egész játékosgarnitúra átálljon az új rendszerre nem az, hogy a szinthuszárok új játékmódot kapnak a többiek meg folytassák amit eddig csináltak.

Én pl gondoltam olyasmire (mások ötletiből is merítve részleteket), hogy aki eléri a 300. szintet az valami mentor lesz. A 300. szint elérésével valami olyan megvilágosuláson megyünk át mi Végzetúrnők és urak, hogy nem szívjuk többet más lények vagy végzeturak Lélekenergiáját, hanem a LE-t jutalmakból, küldetésekből kapnánk pl. állandósított xenó háborúval, tehát LE-t nem szereznénk más lényekből és a tényleges harc a sötét lényekre korlátozódik, nem ghalla természetes élővilágára. A PvP harc megmaradhatna, de más módon, maga a harc ugyanúgy zajlana, csak nem rabolnánk egymástól, hanem más jutalmat kapnánk - csak a példa kedvéért legyen 1 dukát - és a vesztes nem vesztene semmilyen erőforrást, a barátságos küzdelemben alapfeltétel lenne, hogy mindkét fél vállalja, nevezhetnénk párbajnak akár. Szóval 300 felett az élet más lenne. Nem élősködnénk másokon, nem bestiák lennénk, hanem az új világ őrei, a rosszak ellen küzdenénk ténylegesen (xenók, éjfattyak, idegen entitások), nem csak akkor amikor akkora szarban érezzük magunkat, hogy ideiglenesen félretesszük a hordák közti feszkót.
300 felettiek mentorálnák a 300 alattiakat, 300 felettivé csak olyan válhat aki legyőzte a fertőzést. A 300 feletti mentort a 300 alatti választja, hogy ki legyen, ez egy dicsőség lenne, amolyan tanítók, akik új eszméket követnek és azokra valamint az új életformára okítják az érdeklődőket, aki tőlük tanul, hamarabb éri el a "megvilágosodást", tehát itt lenne a lehetőség a gyorsabb haladásra.
És ez akár lehetne úgy ahogy írtad:
Idézet: Miklós - 2016.05.04. 16:55:57
Gondolkodtam hogyan tovább, de nem tudom és most már az is hülyeségnek tűnik amit eddig írtam, csak azért nem törlöm, hogy hátha gondolatébresztő lesz másnak vagy nektek Miklós.
Igazából azt hiszem itt lenne az ideje, hogy lefesd az új világot amit te képzelsz, hogy mit csinálnánk? Miért lenne jó a szintrendszer kivezetése, milyen új fejlesztéseknek nyitna ez utat?
Mert ugye ugyanezt folytatni minek? Akkor maradhatna minden így.
Tulajdonképpen miért akarunk új "világot", új "életet" építeni a karaktereinknek? Mert nincs miért csinálni a megszokáson kívül az eddigit, de csak úgy egyik napról a másikra meg nem akarjuk lehúzni a rolót? Végülis mindig ugyanoda lyukadok ki gondolatban: Miklós, neked kell teríteni a lapjaid, hogy mit szeretnél csinálni, változtatni, mert amíg nem tudjuk, addig nincs mire rábólintani vagy ellentmondani.

A "nyugdíjszámlás" megoldást nem tartom jó ötletnek, mert így szinte egyöntetűvé teszik a karaktereket. Az eddigi karakterfejlesztések mennek sutba, mivel nem lesz értelme erre odafigyelni, csak el kell lőni a CSP-t, aztán a kompenzáció majd kisegít. Karakternél levő LE-re sem kell nagyon vigyázni, mert mi az a "kis" veszteség a 300. szinten kapott LE, stb. kiegészítéséhez képest. Egyszerűen csak a tul. és szaki csökkentést ki kell maxolni, és a 300. szinten átvenni a nagy jutalmat. Ez a rendszer megölné a lentebbi szinteken zajló játékot. A Portyázásról még nem is beszéltünk.

A 300-as szint alatti aktivitás díjazásának bevezetését igazságtalanak látom, mert 7-8 éve létezik a VÚ(legalább is a V1). Mindenki más intenzitással haladt a szinteken keresztül. Jó példa rá Ómen01(43403 karakterszám) jóval később indult a V1-en, mint előtte jó páran, de ő erre hajtott és most a legmagasabb szintű karakter a V1-en. Az aktivitásnak a 300. szinten lesz jelentősége, mert aki nem csinál mindent teljes gőzzel, az bizony idővel lemarad.
Még mindig jobbnak tartom azt, hogy minden 300-as szintű karakter bevétele legyen számon tartva és a fellépőjátékos azok közül válaszhason magának bónuszt.
Átgondolva, kiegészíteném Emishi dicsőségpont rendszerével. Minden győztes portya után +1 dicsőségpontot kap a játékos, a vereség után pedig -1 járna. A dicsőségpontok behatárolnák a támadható ellenfeleket(hordától függetlenül). Az adott játékos aktuális dicsőségpontjátol lefele és felfele az 5-5 dicsőségpontban legközelebbi játékost támadhatná csak. Természetesen idővel ez növekedhetne attól függően mennyien vannak már az említett szinten. Így nagyjából azonos erősségű ellenfelek kerülnének egymás ütőtávjába. A frissen érkezett karakter(bónusz átvétele után), a tulajdonságösszegét legjobban megközelítő játékos dicsőségpontját kapná meg. Így máris a megfelelő erősségű környezetben találná magát.

A gyozelemert mindig tobb jar minr a veresegert, mert kulonben nincs fejlodes. Kb 1 gyozelem 2 vereseggel erne fel. Igy lehet haladni folyamatosan, megis van tetje.

Mód: csak villamoson voltam és szállni kellett

Szóval még annyi, hogy valamivel számon kell tartani az erő különbséget. Ha megáll a TP növekedés, mi alapján fognak a karakterek LE-t kapni amiből fejleszthetnek? Szerintem ez egy reális rendszer lenne. Számolni kéne egy konstanst, hogy mennyi a LE/TP arány az utolsó TP-s szinten. Ez megmaradna egy állandónak és a dicsőség stat ezt növeli. Negatívba nem mehetne értelem szerűen csak az alapra csökkenhetne, de mivel 1 győzelem 2 vereséggel ér fel ezért biztosítva lehetne a folyamatos fejlődés. És ez a szám növelné folyamatosan az SzB csatákért, vadászatért, térkapuért stb. járó LE-t. Ezzel visszatérne a PvP mert csak úgy tudnál dicsőség pontot szerezni, ha rendes játékost ütsz és csak ezzel léphetsz feljebb. Ez ad némi lehetőséget a taktikázásra is, mert ha állandóan nyersz feljebb kerülsz, de több LE-t kapsz, ha direkt nem ütsz csak farmolsz akkor akik elhaladnak melletted szintén többlet LE-t fognak kapni ergó mindenki motiválva lenne, hogy harcoljon, fejlődjön. Az arányokat még ki kéne találni, de ha lenne egy szint maximum csak ez alapján tudom elképzelni azt, hogy ne sérüljön az eddigi karakterfejlesztés, ne legyenek új erőforrások és legyen egy további célja a játéknak.

Idézet: Azazel - 2016.05.04. 17:31:59
Akkor ugyanúgy meglenne az, amitől mindenki tart, hogy eléred a max szintet, és attól kezdve egy ligába kerülsz a nálad erősebbekkel. Ráadásul nagyságrenddel komplikáltabb annál, amit én írtam.

Idézet: Ariel - 2016.05.04. 20:36:54
A korábban leírt 2 érvnél jobbat nem tudok mondani:
1.) Nem egyedül játszanál egy többszemélyes játékban.
2.) Nem morzsolódna el a fejlesztési időnk azzal, hogy 1-1 embernek kell külön fejleszteni, lehetne a teljes játékosközösségnek. Azt vegyük észre hogy már eddig is egy rakás dolgot kellett pl. külön neked leprogramozni, jobban örülnék, ha valamit megcsinálunk, az nem csak egy embernek lenne hasznos, hanem mindenkinek. A KH-tól kezdve a szuplazmán keresztül a különböző klónokon, extra AF képességeken és megaesszenciákon keresztül már millió dolgot kellett beraknunk azért, hogy aki elhúzott, az továbbra is tudjon mit csinálni. Ez a saját érdeked is, hiszen akinek nincs kihívás, azok számára a játék előbb-utóbb unalmassá válik.

Amit ír FaustOne, hogy pl. a max szint elérésekor teljesen megszűnne az, hogy óriási mennyiségű LE-t rabolhass, csak az EH-nak megfelelő mennyiséget vihetnél, megszüntetné talán a legnagyobb parát, hogy ettől kezdve nincs biztonságban a LE-m. (Persze akkor emellé ki kéne találni vmi mechanizmust, ami büntetné, ha vki túl sok LE-n üldögél, vagy egyszerűen csak maxolni a tárolható LE-t.)

Quellon, nyilván lenne olyan lehetőség, hogy aki akarja, rákapcsolhasson, hogy hamarabb eljusson 300-ig, de aki akar, hadd játssza az eddigi játékstílust. Amit írsz ötletet, nekem nagyon tetszik egyébként, hogy 300. szinten a karakterek „felemelkednek”. Már nem azért csatáznak, hogy LE-t raboljanak egymástól, hanem azért, hogy összemérjék az erejüket, és ezért valami meghatározott jutalom jár (akár még a vesztes csatákért is, csak azért kevesebb). Vagy pl. lenne egy rangsor, amiben győzelemmel előrejuthatsz, és minden héten lenne jutalom a rangsorban elfoglalt helyed alapján. Maga a mentorálás egyébként egy régi ötlet már, amit sajnos a mai napig nem tudtunk megcsinálni, az inkább arra irányult volna, hogy a teljesen kezdő játékosokat tudják a veteránok mentorálni.

Emishi: azt viszont nem tartom kívánatosnak, hogy aki erősebb, annak nőjön tovább a LE/TP-je (vagyis, csak a LE-je) jobban a többiekénél, mert ez pozitív visszacsatolást eredményez.

Valahogy értelmet kell adni annak, hogy az ember győzni akarjon és ne csak farmville módjára nyomogassa a + jeleket a karakterlapon. Ha nem teszel különbséget akkor mégis mi alapján fogod azokat jutalmazni akik "ügyesebbek"? Aki erősebb több LE-t kap, viszont csak erősebbekkel tud megküzdeni, ilyen egyszerű. Itt már a karakterfejlesztés, rablás, szemfülesség adná ki azt, hogy ki sikeresebb.

A sikerélmény-kudarcélmény balanszra kellene még egy látható irány, mert ezzel az a gon, hogy igen nehéz úgy sikerélményt adni A jatékosnak, aki kegyőzi B-t, hogy B közben ne érezze kudarcnak. Pláne ha B előtte sikeres volt a saját kis szemétdombján.


Ezzel V3at csinálnál minden világból, a LE mozgás azért sarkos pontja a játéknak. Dobjuk meg a LE szívásos cuccokat, hogy legalább abban legyen egy kis mozgás.

A következővel magam ellen beszélek, de a maxolt LE tárolást már rég meg kellett volna oldani, mert minél később fejlesztesz, annál hatékonyabban teszed ezt meg. Így lesznek az elöl lévők még utolérhetetlenebbek. Két specváltás közötti idönként azért illene elkölttetni a LE-t.

Ez jó.

" Miért nem jó, ha a max. szintesek egy elszeparált világba kerülnek, és kváziszintlépések alapján továbbra is differenciáltak maradnak, náhány olyan változtatás mellett, ami eleját veszi az újbóli széthúzódásnak?

Akkor ugyanúgy meglenne az, amitől mindenki tart, hogy eléred a max szintet, és attól kezdve egy ligába kerülsz a nálad erősebbekkel. Ráadásul nagyságrenddel komplikáltabb annál, amit én írtam. "




"a max.szintet elért karik, \" újra indulnának\" egy \"slayer\" szerveren? Szigorúan egymás között, nulladik szintről, tulajdonságaik megmaradnának,a megszerzett relikviák szintén, de semmi más. Újra indulna a szintlépegetés, a kapott tp , Lé, egyéb erőforrás ugyanaz lenni mint a \"valódi\" első szinten, a kihívások viszont kapnának egy a valós szintjükhöz igazított derekas szorzót, a szakik, af.-képességek, satöbbik növelésének költsége szintén egy NEMannyira derekas szorzót.

Így szépen megszűnne az a probléma, amit itt többen jogosan felvetettek, szegény Kiss Pista kapcsán. Nem lenne egy kupacban a két éve max. szintes, a tegnapi max. szintessel. "

Szerintem nagyon kevesen vállalnák be az 1-től 60-ik szintig lévő unalmasabb játékmenetet. Mármint a magasabb szintekhez képest.

Amúgy az én véleményem, hogy ha egy szinte teljesen új, de komplexitásában hasonló, szöveges taktikázós játék kezdődne, pl 300. szint felett, akkor lehet váltanék, és sietnék felfelé.

Unalom ellen ott lehetne, hogy a vadászaton rendesen meg kellene küzdeni a szörnyekkel...mint mondjuk a landiban

Röviden próbálok reagálni a két pontra.

1.A szintkorlát önmagában nem változtat semmin. Ha 50 karakter van a szintemen, akkor sem tudok portyázni, mert várakozni kell a portyák között, mert mindenki gyémánt, és nem támadható, mert egyébként is korlátozva van, hogy ki hány ütést kaphat, és mert egyébként is elájulnak a karakterek a csata felénél. Azzal, hogy 50-en a szintemre érnek, mi változik? Elveszítem a szintemből és a tárgyakból adódó extra bónuszaimat velük szemben. Biztos, hogy ezt nem lehet másképp megoldani, mint a szintkorlát bevezetésével? Tuti, hogy lenne egyszerűbb megoldás is. Mi változik még? Ha azonos szintre érünk, akkor a LE bevételeik nőnek hozzám képest, a mostani helyzethez viszonyítva. Biztos, hogy ezt csak úgy lehet megoldani, hogy a szintem van korlátozva? Erre is tuti, hogy lenne egyszerűbb megoldás.

2.Tény, hogy egy csomó fejlesztést pár karakter miatt kellett megcsinálni. De ezek töredéke jött a magas szintből. A megaeszenciáknak pl. semmi köze a szintemhez, szubplazmát sem használok szinte soha, az AF képességek problémája is azért jött elő, mert a meglévő drága képességek értelmetlenné és fölöslegessé váltak. A fejlesztési idők széttöredezésének nem a végtelen szint a gyökéroka.

Ha 300-ik szint felett az új tárgyak szintfüggetlenül elérhetők, nem jár támadás és IQ bónusz a szintkülönbség alapján, egyaránt lehet lefelé és fölfelé támadni 300-ik szint fölött 30pp beállítás mellett, akkor nem kell szintkorlát. A vadászatért és EH-ért járó plusz LE ugyan jár a szint növekedésével, de nem kell olyan bonyolult dolgokat bevezetni, mint az évek múlva felvehető LE kompenzációt. Sokkal kevesebb rizikót jelt egy ilyen változtatás, sokkal jobban tervezhető, mint a szintkorlát bevezetése.

Miklós, a felvetett problémáidat szerintem nem nagyon oldja meg a szint maximalizálása. Ha megállítod a játékosokat 300. szinten, attól még ugyanúgy lesznek olyanok, akik sokkal jobban pörgetik a tevékenységeket, mint mások. Legjobb példa erre a megaesszenciák, és a csatlósok, ezek nagyrészt függetlenek a szinttől, mégis sokan elhúztak velük az átlagtól. Mindegy, hogy milyen szinten megakasztva, de a játék minden aspektusában ők lesznek azok, akik a legjobban kihasználják a lehetőségeiket, kioptimalizálnak mindent, és a lehető leghamarabb érik el a kitűzött célt/maximumot. így tehát ugyanúgy nekik kellene fejlesztened, csak összetorlódnának egy szintre. De attól még ez a rohanó réteg ugyanolyan szűk maradna

Ez elég jó irányvonalnak tűnik

A tulajdonságok alapján történő támadást én most is díjaznám. Persze a támadhatóság beállítása lényeges szempont. Igen csak szeretnék vissza ütni pár felettem lévő nagy legénynek. Ez a szintbónuszuk miatt teljesen esélytelen. Talán még a háborúknak is lenne értelme, ha csak a közel azonos tulajdonságúak tudnának egymással csatázni. Ez még az alacsony szintű pókokat is szintlépésre ösztönözhetné. Nem lenne igazán értelme alacsony szinten megállni, ha bármikor megtámadhatnak a hasonló erősségű játékosok.