Idézet: Butchman - 2008.12.02. 19:06:50

Pár dolgot ajánlok figyelmedbe:
- Egyrészt nem tudsz tetszőlegesen ki szövetséget támadni, mert ugye kell, hogy tudj harcolni a tagjaikkal. Ha csak kevés tagot tud az erős szövetség ütni, a háború el fog húzódni, kisebb lesz a végén a zsákmány.
- Komolyan megerősödik az a taktika, hogy elbújsz a támadó elől. Ha a tagok alacsony szintűek, még a csaták során is kevés LE-t fogsz szerezni. Könnyen lehet, hogy a háború 20 napig eltart és a végeredménye 1-2000 LE összesen.
- Egyetlen szövetségnek sem fogja megérni, hogy az első napokban kapituláljon, mert akkor többet veszít, mint a jelenlegi rendszerben.

Hogy a matematikus lelkületűek is találjanak valami érdekeset benne:
A zsákmány két részből áll: a kapitulációkor kapott lélekkútméret arányos részből, és a csaták során elvitt kis adagokból. Az első rész, napi 5%-al csökken, a második rész viszont a csaták számával (és a végzeturak szintjével) arányosan nő. A védekező szempontjából akkor érdemes kapitulálni, ha a támadásokkal elvitt LE mennyiség nagyobb, mint a lélekkút méretének 5%-a. Ehhez azonban a támadónak igen komoly intenzitással kell támadnia, ezenkívül ha a védekező vissza tud ütni, azzal visszaszerezhet LE-t, ami csökkenti ezt az arányt.
Gyakorlatban ez azt fogja eredményezni, hogy a támadónak célja lesz minél több taggal, minél többet támadni, mert csak ezzel tudja rákényszeríteni a másikat a kapitulációra. A védekezőnek pedig célja lesz minél optimálisabban, minél keményebben, minél tovább védekezni. El fognak tűnni az olyan csaták, ahol a védő a háború kitörése utáni 5. percben kapitulál, és az olyanok is, ahol a támadó az első nap eléri a 44:10-es arányt, aztán két napig vár, hogy leteljen a 3 nap és bekattanjon az automatikus kapituláció.

Amin érdemes finomítani, az az egyéni harcokban elhozható LE mennyisége. Itt azt írtam, legyőzött szintje * 5 LE, de lehet, jobb lenne valami nem lineáris megoldás (szintkülönbségtől függő például).

Zafír horda alapból 20 óra alatt gyógyul maxba, erre jön még rá a prémiumos tagság. Az a 43 vadászat jó, ha 30...

Idézet: Ariel - 2008.12.03. 10:25:16

Szegény prémiumosok, mekkora hátrányban vannak!

Viccet féretéve: akkor kinézel magadnak egy olyan karaktert, aki hirdeti magáról, hogy nincs nála LE soha (tipikusan: építő rabszolga, de van olyan rubin is, aki inkább nem tart magánál LE-t, csak hogy többen támadják), és kénytelen leszel még egyet támadni, amikor 13-14% körül vagy.

Ez ugyan off-topic, de látom ráállt a téma a "hogyan üttessük le magunkat vadászat előtt" témára.
Én is lecsapatom magam erősebbel ájultra, utána pedig felveszem a régi cuccaimat, amik meg vannak tömve egészséget növelő kristályokkal. Mivel úgyse üthetnek, tök mindegy, hogy mi van rajtad, és az a plusz maxÉP kitolja a 15%-ra gyógyulást még jópár vadászatra. Egyébként meg az, hogy visszagyógyulva leüthetnek rögtön, és elvisznak az LE-dből, az csak színesíti a játékot. Nem értem, miért kéne olyan változtatásokat hozni, ami bárkit is bebiztosítana bármiben. Kérjetek karácsonyra Simset, ha ilyen játékot akartok. Szerintem.

Egy kis információ:

Epikus szörnnyel óránként lehet csatázni, és tutira ájultra ver, ha levetkőzöl.
Szóval a biztonságos vadászat és LE elköltés örök időkre megoldva, LE zsákmányolás innentől kezdve megszűnt, ha nem akarod. Kamu háborúkra, megbeszélésekre semmi szükség.

És még portyapontba sem kerül

Rövid leszek, mert igazából nincs kedvem sokat papolni róla, amúgy is a végét járja a játékkedvem:

Szövetségi háború helyett Szövetségi "küzdelem"

Értendő ez alatt:

1. Hadüzenet maximum 5 átlagszinttel különböző szövetségnek
2. Háborúban portya korlát +-1 szint.
3. Nyereség/veszteség kiegyenlítése (Pl 20% gyengébb kútja, de ő is annyit hoz az erősebbtől), háborúban töltött napok számától / csaták számától ez az érték módosulhat. (Ne érje meg nagyon, ha direkt szivatják az erősebbet)
4. Háború utáni béke a helytállás mértékében növekedjen. Aki 3 napig húzza harccal, annak 7+3 nap béke (Nyilván lényeges ez esetben megoldani, a nem csinál semmit azért lesz három napos a háború ne érje meg. Több veszteség, nincs bónusz akármi, tudom, hogy nem egyszerű leprogramozni).

Mit old meg:
1. Nagyok által a kicsik farmolása, nem biztos hogy megéri, ha valaki ellenáll, jó stratégiát használ sikeres lehet (picit ellökjük a gyógyir féle irányba).
2. A közel azonos szintűek között a csaták szinesebbek, nem lesz 100%-ból esélytelen, ha tud foglalkozni a játékkal.
3. A top szövetségek továbbra is nyerni fogják a háborúik nagy részét (20 db 21-es karakternek illik megverni-e egy darab 21-est.) Más kérdés, hogy nehezebb lesz -> nem biztos, hogy megéri -> csökken a farmolás
4. Megéri hasonló erősségű ellen harcolni, mert ő valószínűleg a nyereség esélye miatt nem nagyon fog trükközni, mivel egyébként nem akar lemaradni, ergo harc lehet, olyan igazi.
5. A nyereség módosításával (belevonva a kapitulációt) megszűnne a hadüzenetre töltődik a kút probléma.

Összefoglalva:

Megszivatjuk kicsit a nagyokat (nem nagyon), ezért ők írtó mód sírni fognak (nem kicsit), viszont így a játék picit érdekesebb marad azoknak, akik később kezdték, lemaradtak valami miatt stb. A top-ok továbbra is topok maradnak, hamarabb szakadnak el a többiektől és lesznek kötelezve úgymond az egymás elleni háborúra és bekövetkezik a reális veszély 1.

Reális veszély1: a nagyok továbbra is tamagocsiznak és nem háborúznak.
Reális veszély2: "szintvisszamaradott" karakterek. Erre egy megoldást látnék, de ezt horribilis megvalósítani: a +-1 szint helyett, valamilyen úton módon a karakterek erősségét összehasonlítani.
Reális veszély3: a játékosok full time tamagocsit csinálnak belőle.

Kritikák előtt: Ez nem háborúzás ami most folyik, úgy hívják: egyoldalú verés.

"Ez nem háborúzás ami most folyik, úgy hívják: egyoldalú verés"

A baj az, hogy Miklós ezt nem így látja, ez egy újabb épülettel nem oldható meg

Az a baj, hogy a kis szövetségek együtt sem fizetnek be annyi őskövet, mint a bandita szövetségek...

Idézet: Jeriko - 2008.12.03. 10:15:50
Ezzel csak az a baj, hogy így a védekezőnek is lenne esélye, és akkor támadó nem őt, hanem még gyengébbet támadna.

Idézet: Ariel - 2008.12.02. 10:26:36
Azért nem reagáltam, mert ezt már korábban más is felvetette, és akkor megbeszéltük, hogy ez azért nem jó, mert akkor még inkább olyat lesz érdemes támadni, aki rögtön kapitulál, nem érdemes belemenni egy elhúzódó háborúba olyasvalakivel, aki méltó ellenfél.

Idézet: Shiako - 2008.12.02. 16:02:55
Ez nem egy jelentős bónusz, de pont azért van szükség rá, hogy minél kevésbé legyen érdemes "lent" maradni. Azok, akik folyamatosan fejlődnek, sokkal kevésbé ártanak a kicsiknek, mint a pókok, akik lent ülnek, és lesnek rájuk.

Idézet: Jeriko - 2008.12.02. 16:57:58
Az ötleted nagyon kreativ, minden elismerésem, de sajnos számos buktatót hordoz magában. Vannak esetek, amikor tényleg szeretne valaki azonnal kapitulálni, mert SEMMI esélye, és teljesen ellehetetleníti a játékát az, hogy óránként ugyanaz az ember szétveri. Ha még ehhez hozzátesszük azt, hogy minden vesztes csatánál leszívnak a lélekkútjából... Még inkább megéri a kis szöviket farmolni, ráadásul, még inkább kolonc lesz egy szövetség nyakán az esetleges gyengébb / alacsonyabb szintű tag. A számokat sem gondoltad át, szélsőértékben irtóztató mennyiségű portyát rá lehet nyomni egy szövire, és sokkal több LE-t szivni a lélekkútjukból, mintha kapitulálnának. Extrém esetben pl. csak egyetlen tag óránként 4 támadást leadhat 4 különböző karira.

Egyébként az, hogy 3 hét után döntetlennel véget ér a háború, már most is fent van a fejlesztési listán.

Caveman:
"1. Hadüzenet maximum 5 átlagszinttel különböző szövetségnek"
Ez egy értelmes korlátozás lehet, de ezt az értéket elég jól lehet mesterségesen befolyásolni: ha megéri háborúzni, beveszük 3 1. szintűt, hogy kisebbeket üthessünk
"2. Háborúban portya korlát +-1 szint."
Ez túlzott korlátozás, már most is előfordul olyan, hogy egy háborúnál alig tudok mást ütni a szöviből, hát még ezzel a korlátozással.

Idézet: Mortimer - 2008.12.06. 16:53:39
Értelmes beszólás... Mi nem lenne "egyoldalú verés"? Ha csak azonos szintű, azonos tulajdonságösszegű, azonos felszerelésű karakterek támadhatnák egymást? Vagy lehessen esetleg 3 különbség a tulajdonságösszeg között? De akkor az egyik karakternek már 51%-a lenne a győzelemre, az nem lenne egyoldalú verés? Esetleg lehetne eggyel jobb cucca, és 10-zel jobb tulajdonságösszege? 55%? Az egyoldalú verés? Egy ökölvívó meccsen az egyik bokszoló győz - jobb volt, mint a másik, azért nyert, hogy merhették összeengedni őket? Hiszen ez egyoldalú verés! Hol húzzuk meg a határt? Ennél kreatívabb hozzászólásokat, ha kérhetek...

Miklós: Egyoldalú verésnek nevezem azt hogy a két-három top szövetség rendszeresen hadat üzen, majd begyűjti a lélekkút termelését. (Tökéletesek 2x, Azúrok szintén 2x jöttek eddig, de már az Elit is bejelentkezett hozzánk. Az ellenállásnak nincs értelme.)

Az épület a középszövetségeknek (10-50e LE közötti kútméret) nem megoldás. A háború épületével a topszövetségek még többet vinnének, tehát értelmetlen felépíteni, a béke csarnoka pedig az ő általuk indított háborúkat lehetetleníti el. Utóbbi ráadásul csak "teríti" a dolgot, a topszövetségek még kisebb szövetségekre fanyalodnának, mert hogy folyamatosan 5 háborújuk lenne, mint most, az is biztos.

A középszövetségek valószínűleg egyiket sem építenék fel, és mivel a szövetségek zöme ebben a tartományban van, az ötleteddel sajnos nem lehet megoldani ezt a helyzetet.

Idézet: Miklós - 2008.12.08. 09:00:00

a.) Korrigált átlagot kell használni. 3-4 legmagasabb szintűvel nem számolni, 3-4 legalacsonyabb szintűvel nem számolni. Ebben az esetben ilyen variálással maximum 1 szintet lehet mozgatni, egyébként túl nagy energiabefektetést igényel. Igaz, hogy +-1 szintel az átlag is arrébb lesz, de annyi meg belefér.

b.) Csak a teljes jogú tagokat számoljuk. (ergo a 3. elsőszintű, megpusztul mire pl az EH kútjába betölti a 140k-t, de ha a tagok átlagépítését nézzük, a 60-70k is rengeteg neki).

Az egyoldalú verést én írtam és Mortimer magyarázata tökéletesen fekszik rá. Annyit fűznék hozzá, hogy amit leírtam a háborús topikban az él rá (Gyógyír update2), de macerás megvalósítani és nem is biztos, hogy sokaknak van egyáltalán kedve hozzá. Én biztos meg fogom probálni végrehajtani, 1x vagy 2x, de harmadjára viszont biztos nem...

Idézet: Miklós - 2008.12.08. 09:00:00

Reméltem, hogy az elvet véleményezed, nem a számokat, amiket leginkább hasraütés-szerűen írtam, sőt direkt megjegyeztem, hogy azokkal még érdemes játszani. RENGETEG módon ki lehet számolni, mennyi legyen az a LE mennyiség, amit egy háborús csatában az ellenféltől el lehet vinni, nyilván úgy érdemes megszabni, hogy ha nálam sokkal alacsonyabb szintűt ütök, akkor minimálisat, vagy SEMMIT vigyek el, ellenkező esetben meg komolyabb mennyiséget (de el ne szálljon). Legyen például a velem egyforma szintűért 50, eggyel kisebb ennek 60%-a: 30LE, még egy szinttel kisebb ennek 60%-a, 18LE, az alatt nulla. Eggyel magasabb szintűért 60% bónusz, azaz 80LE, még egy szint 128 LE, esetleg még egy 205 és ez a maximum.
Vagy legyen alapban 50, de ne a szint, hanem a lélekkútméretek arány módosítsa: ha 100k-s támad 66-osra, akkor 50*66/100=33-at kapjon, ha kisebbik győz, ő 50*100/66=76-ot.

Amit javasoltam, ott kezdetben a teljes lélekkút méret szerepelt, de legyen 50% a kiindulási érték (ezt is lehet módosítani). Mindenképpen az lenne szerintem a jó, hogy értékelve legyen a kisebb szövetségek ellenállása. Az azonnali kapituláció lehetősége szerintem nem jó: a nagyobbaknak azonnali és kockázatmentes LE-forrás, a kisebbeknek komoly veszteség (de még mindig a kisebb rossz). Olyan esetekben ahol azonnali kapituláció lenne a jó megoldás, akkor a két szövetség közti különbség, hogy nem is engedném meg a háborút - a hadüzenetet az erősebb fél részéről. Mindenképpen célszerűnek látnék egy olyan korlátot, ami nem engedné a nálam sokkal gyengébbek támadását (taglétszám, lélekkút méret, átlag szint vagy hasonló alapján).
_______________________________

Van egyébként még egy ötletem:
a portyázások mintájára lehetne háború pont, amit a szövetség kap, X naponta egyet. Minden hadüzenet küldése egy pontba kerül. Ez időben korlátozná a háborúk számát, és máris nem lenne alternatíva, hogy egy erősebb ellenfél helyett megtámadok két kisebbet, ahol tuti győzök. Aki vállalja az erősebb ellenfelet, nagyobb nyereségre számíthat, tehát nem mindegy, hogy kit fog választani.

Ez az átlag szint fölösleges bonyolítás, és sokkal egyszerűbben is meg lehet oldani…
Egy szövi erejét mutatja a lélekkútja, valamint a felépített épületei. Nade háborúban lehet trükközni a lélekkúttal, de az építésekkel már nehézkes… Egyszerűen be kell tenni a képletbe, hogy az össz. építések arányában módosul a nyeremény.

A Jerikó féle heti egy háború pont se az igazi. Vannak szövik, akik erre építették fel a játékukat, ha most húzod ki a dugót, akkor az egész játékuk romba dőlt! Javaslom a létszámtól függő, vásárolható háborúpont rendszert. Ebbe bele lehet csempészni kapásból egy új épületet, ami x naponta ad annyi pontot amekkora az aépület, építeni őskő (kiégett is benne van)+lóerő… Amelyik szövi többet akar háborúzni, az építsen az épületen sokat, aki kevesebbet, az nem foglalkozzon ezzel az épülettel. Így az a szövi akinek több tagja van könnyebben építi, több pontot szerez, több embernek több háború, kis szövik meg az alap pontokkal gazdálkodnak. Sajnos a konkrét számokra lövésem sincs, de az elv alényeg…

Az azonnali kapitulációra meg csak annyit kell betenni, hogy ha egy „kihívott” szövi kapitulál, akkor a kihívó szövi tagjai dönthetnek szavazással, hogy viszi a lét, vagy kérik vissza a háború pontjukat…

Idézet: Mortimer - 2008.12.08. 09:19:14

Szerintem az, hogy valaki béke v háború csarnokát épit, nem attól függ, hogy mekkora a lélekkútja, vagy hogy hány tagja van, hanem attól, hogy milyen stílusban akar játszani. Aki nem akar háborúzni, nem akarja, hogy szivassák, az épitse fel a béke csarnokát, nekik segiteni fog, akár nagy szövi, akár kicsi.

Te itt arról beszélsz, hogy olyan szöviben vagy, amelyik ugyan szeret háborúzni, viszont nem szeret veszíteni. Ez egy fogósabb kérdés, mert ugye minden háborúban lesz egy nyertes és egy vesztes. Két megoldás van: az egyik, hogy teljesen mindegy, milyen erősek a résztvevők, dobunk egy kockával, párosnál az egyik nyer, páratlannál a másik. Ekkor mindenkinek lennének győzelmei és vereségei, és senki sem panaszkodhatna. A másik variáció, hogy akik jobban taktikáznak, jobban felgyúrták magukat stb. azok győznek. Akit pedig legyőznek, annak annyi elégtétele lehet, hogy lesz olyan, aki náluk is gyengébb, és ők azt kalapálják el.

Tehát ha aktívan háborúzni akartok, akkor fogadjátok el, hogy ez verseny: ha vannak nálatok jobbak, gondolkodjatok el rajta, hogyan győzhetitek le őket, és ha nincs ötletetek, fogadjátok el, hogy nem fogtok mindig nyerni, lesz olyan, aki titeket győz le. Ha viszont nem akartok kockáztatni, nem akartok veszíteni, akkor a béke csarnoka igenis megoldást jelent.

Jerikó, az elv tetszett, a fő problémám nem a számokkal volt - bár azok pontos belövése is kritikus! - hanem azzal, hogy ez teljesen megváltoztatná az egész jelenlegi rendszert, aminek nem látom értelmét az alábbiak miatt.

Jelenleg egy paradoxonon vitázunk: senki nem akar veszíteni, mindenki nyerni akar. Ld. fent. Viszont ez ugye lehetetlen, nincs győztes vesztes nélkül. Azt, hogy hogyan veszít valaki, nem lehet "igazságosabbá" tenni. Variálhatjuk a képletet, a számokat, a támadhatóságot, de az egész csak arról szól, hogy mennyit veszítsen a vesztes, és mennyit nyerjen a győztes, és mindez mennyi energiájába kerüljön a két félnek.
Macera (befektetett energia) szorozva a szerzett LE-vel: ennyi az egész. Ha korlátozzuk, ki kire támadhat, akkor azzal a rendszert mesterségesen próbáljuk szabályozni, és csak annyit érünk el, hogy továbbra is mindenki a szélsőértéken támad. Ha viszont a könnyebben legyőzhető ellenfelekből szerezhető LE-t csökkentjük, akkor könnyen áteshetünk a ló túloldalára, arra a pontra, amikor értelmetlenné válik a háború.

Épp ezért én a jelenlegi rendszert NEM akartam piszkálni, a számokat meg nincs értelme, mert at mindig keserű szájizt szül - hanem csak adni akartam egy alternativát annak, aki nem akar ebben ilyen aktívan részt venni.

Vegulis ertheto amit mondasz, Miklos.

Ettol fuggetlenul, erosen zombulas/farmolas folyik, meg haboruk teren is. Igaz, ~60 gyozelem (toplistan vezeto) 2 honap alatt miota folynak a haboruk... azaz 6-8/het, vegulis nem olyan sok.

Mivel ketsegtelenul sok vita van errol, azt fogadjuk el, hogy tenyleg ellehetetleniti a kis szovetseg eletet a sok haboru. Azaz, ugy tunik, leginkabb a haboruknak az uteme a gond. Talan ha 1 het minimum beke helyett tobbet kapnanak a szovetsegek, akkor a bekapott haboruk MENNYISEGE megis csokkenne elfogadhatobb szintre.

Ezzel talan mindenki tudna elni.

Egyetértek Simonnal. VALAMIT kellene tenni, és szerintem a két új épület csak ideig-óráig megoldás, mert a nagy szövetségek sokkal előbb felépítik, mint a kicsik.

A játékbelei tapasztalatom az, hogy kezd kialakulni egy rendszer, miszerint "kapitulálunk, ha adtok egy hét extra békét". Mi lenne, ha a háború utáni béke egy hét lenne, PLUSZ kétszer annyi idő, ameddig a háború tartott (egy hetes háborúnál tehát 3 hét)? Ez sem old meg minden problémát, de egyszerű berakni, és komoly értelmet ad az azonnali kapituláció ellen.

Ez a módosítás nyugodtan mehet minden egyéb módosítás mellett is.
____________________________

Szerintem az is sokkal komolyabb stratégiázásra ösztökélné a támadót, ha - mint lentebb írtam - X naponként kapna lehetőséget újabb háború indítására (egyszerre lehetne akár több is).

Igen, eppen pontositani akartam. Ne a BEKE tartson tovabb. Hanem hadat uzenni ne lehessen olyan gyakran, ugyanannak a szovetsegnek.

Tehat, maradjon a beke felbontas utani 1 het, mialatt tamadni sem lehet a tagokat. Uj dologkent keruljon be +1 het, esetleg +2 het arra, hogy a szovetsegnek nem lehet hadat uzenni.

Kozben kicsit atgondoltam, es rajottem, magaban ez sem fog eredmenyt hozni, hiszen csak azt eri el, hogy a nagyobb szovetsegek "haloja" tovabb terjed, azaz jelenleginel kisebb szovetsegeket is fognak tamadni, hiszen a haborus lehetosegeiket tovabbra is ki fogjak hasznalni.

Tehat, ha a celunk a kis szovetsegek vedelme (vagy azoknak farmolasanak a csokkentese), akkor mindenkeppen az oket ero tamadasok csokkentese kell hogy cel legyen, es ebbol a szemszogbol kell vizsgalni a problemat.

Jeriko es az en javaslatom otvozese talan eredmenyes lehet. Egyreszt, csokkentsuk az aggresszor szovetsegek haborus utemet (pont rendszer -- bar, elozo statisztikak alapjan azt mondhato, talan napi egy haboru atlagban nem olyan sok mar most sem), masreszt a vesztes fel tobb ideig maradjon haboru celbol tamadhatatlan.

Vegul, legyen limit azon, hogy hany haboruban lehet egyszerre a *vedekezo* fel.

Lehet, ez utobbi a legegyszerubb. Portyanal is van egy effektiv limit, hogy rovid idon belul hanyszor lehet egy karaktert megtamadni... Egyreszt 5 percig nem, masreszt 3 oran belul ha tobbszor tamadjak, akkor sem.