Simon: Ha egy szövetség 3 naponta kap lehetőséget újabb háború indítására, akkor:

- Egyrészt kevesebb háború lesz, kevesebb problémával.
- Egy erős szövetség nem a hozzá képest nagyon gyengét fogja ütni, mert ha a vele kb. azonos erősségű már komolyabb ellenfelet választ, akkor le fog maradni hozzá képest.

A háborúzó szövetségek célja a lélekenergiaszerzés. Két stratégia lehet: erősebb elenfél, hosszabb háború (tehát kevesebbet lehet belőle azonos idő alatt megnyerni), de nagyobb nyeremény. Vagy gyengébb ellenfél, akit 3 nap alatt le lehet győzni (vagy azonnal kapitulál), ebből sok lehet - viszont a nyeremény is kisebb.
Ha korlátozva van, hogy 3 naponta van lehetőség újabb háborúra (pl. háború pontok formájában), akkor nem játszik az az opció, hogy egy erős helyett két gyengét ütök inkább. Vagy egy erőset nagyob nyereményért, vagy egy gyengébbet kisebbért. Ha le tudom győzni az erősebbet, egyértelműen az a jobb döntés. Ezzel a kisebb szövetségekre nehezedő nyomás picit lazul.

Másik topicban már írtam egy ötletet, most ezt tovább fejlesztettem.

Minden szövi kap „Támadás kutat” mely tartalmazza, hogy a szövi hány háborút indíthat. Ez X naponta 1-el növekszik, és 2 épület befolyásolja működését:

Épület1: A regenerálódásra ad bonuszt mondjuk szintenként 1-et.
Épület2: Az épület minden X (mondjuk 4-5) szintje után +1 pontba kerül elindítani egy háborút a szövetség felé.

-Hogy miből legyenek építhetőek? Lélekenergia az erősebb, aktívabb szövinek van, rabszolgázható stb… Portyapont esetén beállítok 1-2 elfekvő karit, akik maxoltak, és felhúzzák az épületet… Legyen ugyan úgy építhető, mint az energiakristályosító, azaz őskövekből!

Természetesen az automatikus kapituláció miatt azt is be kell vezetni, hogy ha az ellen szövi kapitulál, akkor a tagok megszavazhassák, hogy a lóerőt kérik vagy visszakérik a támadópontjukat!

A koncepció minden elemének az alapjai le vannak már programozva, így nem egy horror meló árán lehetne egy igazságosabb háború rendszert bevezetni, nem mellékesen növelni a bevételt (elépített őskövek), vagy a nem donatelő játékosoknak is kedvezni picit. (Soha fel nem használandó kiégett őskövek..)

A háborúpontokkal az a baj, hogy amikor még a szövetség "kis" fázisban van, folyamatosan gyűlik, azaz mire "nagy" lesz, tagjai megerősődnek, és háborúzni tudnak kezdeni, addigra annyi lesz, hogy semmiben nem korlátozza őket.

Egyszerü... Egy szövinek max annyi "háború" pontja lehet, ahány tagja van...
Innentől hiába gyűlne mint a bolond, 10 tagu szóvinek max 10 lehet, ráadásúl ha jól van belőve a regenerálódási ciklusa, akkor nem száll el a dolog ugye...

Az a baj ezzel, hogy a régóta háborúzó, sokat nyerő szövik bebetonoznák az előnyüket. A mostanában megerősödő feltörekvő szövetségek sosem tudnának lefaragni a hátrányukból, mert ők már mindenképpen kevesebbet háborúzhatnak...

Ami a legnagyobb gond a háborúnál, az a magas szintű karakterek nagy hatósugara. Ez kedvetlenítheti el a kisebb szövetségeket, mert pl amikor 20as karakter üti a 16-17eseket, ott a kicsik 90%-ának esélye sincs, szinte csak a direkt alacsony szinten maradók tudják befogni a támadásokat.

Miklós már kész tényként írta be a Béke csarnokát a hírekbe. Innentől kezdve bármilyen vita felesleges, szerintem ne is szóljon hozzá senki, úgyis teljesen lényegtelen, hogy mit írunk.

Így hamvadtal el a jó ötletek

Én lehet hogy tudok egy jobb megoldást, bár nem olvastam végig itt a javaslatokat...

Mi lenne, ha csak azt a szövit lehetne megtámadni, akiknek kisebb a Béke palotája, mint a támadó harci épülete????

Pl, ha a támadónak 3-as a harci épület, a tmadni kívánté 4-es, akkor még nem tudja megtámadni, csak ha eléri az 5.szintet???

Így aki nem akar célpont lenni, az fejleszti a béke épületet, aki nagyon háborúzni akar, az fejleszti a háborús épületet.....na, hogy tetszik?

mivel a nagy szövetségnek könnyebb felhúznia egy épületet igy szinte biztos hogy nagyobb lenne a harci épület ha kell.

Lehetne egy olyan épület a békés szövetségeknek mint a lélekkút, hogy folyamatosan nő benne a lélekenergia, esetleg a tagok maguk is tölthetnének bele, és ha egy szövetség győz ellenük, akkor a zsákmányolt lélekenergia annyival csökken, amennyi ebben az épületben van, de ekkor nullázódik ez a lélekenergia mennyiség is. Ez csak azokra a szövetségekre érvényesülne, akiknek a kútjuk 1,5-2x nagyobb, mint a vesztes szövetségé.

Nem véletlen, hogy csak a béke csarnokáról beszéltem úgy, mint kész tényről. Senkinek sem volt kifogása ellene, hogy a békésebb szövetségeket ritkábban támadják, és felteszem azzal sincs gond, hogy ezektől kevesebb LE-t lehessen zsákmányolni, ezáltal kevésbé vonzó célpontok legyenek.

Kiegészítésképp az még egy jó ötlet, hogy a békefelbontás annyi nappal hosszabbodjon meg, amennyi napig tartott a háború.

A háború csarnoka még mindig megvitatás alatt van, a legsarkalatosabb téma ugye most az ún. háborúpont. A behozhatatlan előnyt, a kis szövetségeknek kezdetektől való spejzolását mind jogos érvnek tartom. Ráadásul ez megint jelentősen bonyolitja / megkavarja a jelenlegi rendszert. Jobban örülnék olyasminek, ami legkevésbé piszkálja ezt a dolgot.
Példa. Felveszünk egy új jellemzőt (legyen mondjuk "becsület"). Ha győztök egy szövetség ellen, és legalább 10 napig tart a csata, az +0.5 becsület. Ha 9 napig, az +0.4 becsület. Stb. 5 napos csatáért 0 becsület, azonnali kapitulációért -0.5 becsület jár. A becsület módosítja az egyszerre indítható háborúk számát. Ha egy szövetség ellenfelei 4x kapituláltak azonnal, -2 becsülete lesz, tehát csak 3 aktív, általa kezdeményezett háborúja lehet (a minimum természetesen 1). Persze itt is lehet trükközni, hogy időnként tolunk a baráti szövivel egy "becsületnövelő" háborút, de akkor meg ezzel kötik le a háborúk számát és ugyanott vagyunk ahol akartunk lenni.

Ez a Becsület dolog nagyon jónak tűnik. Esetleg annyit lehetne módosítani, hogy a -0.5 becsület akkor jöjjön ha az ellenfél szövetség 3 napon belül kapitulál. Vagy ha három napon belül kapitulál akkor jöjjön -0.33.

Miklós : ebben az esetben figyelni kell azt is, hogy ki indította a háborút. Ellenkező esetben 8db egytagú "szövetség" hadat üzen egy nagy szövinek, majd rögtön kapitulálnak így meg is bénították célpontjukat, hisz ezután már csak 1 háborút indíthatnak egyszerre az elkövetkezendő minimum 20 napban...

Nem hiszem, hogy az lenne a jó megoldás, hogy büntetjük azokat akik a gyengébbeket támadják, hisz van olyan szövetség aki mást nem is tud. Inkább jutalmazni kellene azokat akik erősebb, vagy azonos szintűeket támadnak, akárcsak a portyában, és értelmet adni a hosszan tartó védekezésnek, valamint lehetővé tenni, hogy a veszteségek minimalizálhatók legyenek.

A jelenlegi háborús rendszerben sajnos egyértelműen csak a gyengébb szövetségek ellen érdemes hadüzenetet küldeni.
Két közepes erősségű szövetség akiknek még nincs térkapujuk és epikus emlékművük még lehet hogy néha napján egymásnak esik, de aki napjában többször térkapuzik, epikus csatákat vív, az bolond lenne háborút indítani egy hasonló erősségű szövetség ellen. Egyrészt nem garantált a győzelem, óránként támadhatják ugyan azok az ellenfelek, folyamatos az ép hiány, nehezebb térkapuzni, és szinte lehetetlen epikus csatákat vívni. A várható nyeremény pedig minimális: 20-30 ezer LE, kitudja hány nap, esetleg hét alatt. Ennyi zsákmányt akkor beépít a szövetség, ha minden tagja megnyer egy térkapu csatát.

Ilyen feltételek mellett nem csoda, hogy gyengébbeket támadnak.

A legnagyobb probléma pedig az, hogy az idő előrehaladtával, ha a kisebb szövik is térkaput építenek és epikus emlékművet, gyakorlatilag meg fognak szűnni a háborúk, csak a farmolás marad. Még ha közel azonos szintű szövetségnek is üzen valaki hadat, nagy eséllyel rögtön kapitulál a másik, mert ha két napig folyamatosan le vannak verve, jóval több a veszteségük illetve kiesésük, mint az a 30ezer LE amit a kútból vesztenek.

Ezt kéne szerintem átgondolni, és ennek tükrében belenyúlni a háborús rendszerbe, mielőtt teljesen impotensé válna.

Van egy vad ötletem:

- Számoljuk azt is minden háborúban, hogy melyik fél mennyi sebzést okoz.
- A háborúnak a jelenlegi feltételek szerint lehet vége
- A nyeremény azonban nem a lélekkúttól, hanem a sebzéstől függ, mégpedig trükkös módon:

A győztes kap annyi LE-t, amennyit sebzett RAJTA a vesztes fél. (kis szövetséggel már nem is érdemes kezdeni).
A vesztes szintén kap LE-t, annak negyedrészét, amennyit ő sebzett a győztesen (azaz pontosan a győztes által szerzett LE negyedrészét).

Ha a vesztes kapitulál (tehát nem a többi feltétel mellett ér véget a háború), akkor marad a jelenlegi rendszer: a vesztes veszít LE-t, és azt kapja a győztes.

Ez a rendszer a következőket eredményezi:
- Az erős szövetséget arra inspirálja, hogy győzzön, de erős ellenféllel szemben, hosszú, kitartó háborúban.
- A vesztesnek az az érdeke, hogy minél több sebzést okozzon a győztesnek, tehát minél keményebben ellenálljon.

Kérdés, mennyire lehet ezzel trükközni. Szerintem nem, mert azé a nagyobb nyeremény, aki végül is több győzelmet szerez, az meg a sebzéstől függ.
Érdemes talán az ötletet továbbgondolni.

Miért is állna ellen a gyengébb? ha eleve nem nyerhetek, most esetleg megkeserítem a győztes életét, de ha annyi LE-t kap, amennyit én(és társaim) sebzek, akkor már nem is bántom! Annál kevesebbet bukok. Ez már túlságosan megtekerné a dolgot szerintem.

Jerikó : a gond azzal van, hogy a sebzéstől függ a LE. Aki úgy érzi, hogy vesztene, az fogja magát és buzogányra vetkőzik, gyorsan beüti az 50 csatát, sebez összesen mondjuk 2000-et, és letudta a háborút minimális veszteséggel.

Ha pedig nem egymástól szedi el a két fél a LE-t, hanem csak úgy "terem" akkor az pont az ellenkezője lenne, mindenki max fegyverzettel és minimális védelemmel csatázna a "lebeszélt" háborúban. Ha vége, akkor egy hét múlva majd a másik fél nyer.

Én egyenlőre nem látom, hogy mi lenne a jó megoldás de mindenképpen olyan változtatás kell, hogy a térkapu és epikus csaták után is legyen értelme háborúzni.

Ez az ötlet most jutott eszembe, még elég kiforratlan:
Be lehetne tenni a játékba egy újabb épületet, amiből csak egy lenne. Nem építeni kellene, egyszerűen csak van. Amelyik szövetség uralja az épületet, az idézhet még táposabb szörnyeket, használhat valami speckó szakértelmet, vagy bármi egyéb speckója lehetne az épületnek. A lényeg, hogy megérje érte harcolni. Amelyik szövetség legyőzi szövetségi háborúban az épületet uraló szövetséget, az a helyére léphet.
Máris fordulna a kocka, és nem a kis szövik püfölése lenne a cél, hanem a "trónon ülő" szövetség kiütése. Persze aki a trónon ül, az lefelé fog támadni továbbra is, ha marad erőforrása az esetleges többi háború mellett.
Az aktuális uralkodó szövetség akkor bukna le a trónról, ha összegyűlik 500 veresége, és az a szövetség kerülne a helyébe aki a legtöbb győzelmet aratta ellenük. A többi szövetség győzelme sem veszne el, a következő háborúban megint 500 vereség kellene a trónfosztáshoz, de most az a szövetség jutna a trónra, akinek az előző háborúban elért győzelmeivel együtt a legtöbb győzelme van.
Így nem csak 2-3 szövetség között rotálna a trón, hanem a gyengébbek is sorra kerülhetnének.
A rendszer életképességéhez persze az kell, hogy megérje harcolni a trónért, térkapu, epikus szörnyek és egyebek mellett is.

Persze z ötlet még finomításra vár, de azt hiszem alapja lehetne annak, hogy a szövetségek felfelé akarjanak támadni, ne pedig lefelé.

Nekem is támadt egy hirtelen ötletem. Mi lenne, ha valakit csak a 100 győzelem szabállyal tudnának legyőzni, az kapna X idő plusz mentességet ez ellen a szövetség ellen, ha csak a 10 győzelemmel, az még többet. Érdemes lenne kitartani.

Idézet: Zsolesz - 2008.12.11. 19:50:29 igazad van, ahol a gyengének van esélye, az már eleve rossz rendszer (irónia)

Javasoltam már én is hasonlót Miklósnak, annak a lényege az volt, hogy minél tovább kitart a szövetség, annál kevesebb LE-t bukjon.
De ezt Miklós rögtön meg is buktatta azzal, hogy akkor a támadó még gyengébbet fog választani, olyat, akit rögtön ledarál. Ebben igaza is lehet.

Egyszerűen az a megoldás, hogy a szövetségek ösztönözve legyenek arra, hogy azonos vagy akár erősebbnek látszó szöviket üssenek. Erre alkalmas is lenne ez a trónos megoldás amit javasoltam.

A mostani háborús rendszer haldoklik, és amint elszaporodnak a térkapuk és az epikus csaták meg fognak szűnni a valós háborúk.

Ez a rendszer senkinek sem nyújt sikerélményt, és ez a legnagyobb baj. A top szövetségek lefarmolják a kicsiket, de ezzel a játékélmény nem nő. A kis szövik pedig bosszankodnak, és csak csökken a kedvük.

Az előző hozzászólásomban említett kiütős rendszer mindenkinek plusz játékélményt nyújtana. Az is, hogy ki tudtuk ütni az uralkodó szövetséget a trónból, és az is, hogy minél tovább ott maradjak. Lenne a háborúknak célja, nem pedig egyszerű farmolás mások kárára.