Izé, nem azt akartam írni hogy másolat, hanem hogy nekem nincs bajom a kérdéssel
Az én kérdésem átment
Hozzászólások - cirip
Dátum: 2009.03.23. 14:28:17
Dátum: 2009.03.23. 14:19:38
Na de ez tulképpen az én eszperentés kérdésem másmilyen verziója
Dátum: 2009.03.23. 14:17:58
nincs bajom a nehéz küldetésekkel, a fölösleges veszteségekkel annál inkább
AZ teljesen rendben van amikor meg kell dolgoznod azért hogy összejöjjön végre egy küldetés, az se gond, ha elhúzodik és csak lassan lehet megcsinálni.
Az hogy szándékosan gyengítsek a karakteremen, már kevésbé szimpatikus.
Mindenesetre az én mondandóm csak arra reflektált, hogy ha nem szimpatiksu egy küldetés, tegyük talomba, aztán majd csak lesz valami.
AZ teljesen rendben van amikor meg kell dolgoznod azért hogy összejöjjön végre egy küldetés, az se gond, ha elhúzodik és csak lassan lehet megcsinálni.
Az hogy szándékosan gyengítsek a karakteremen, már kevésbé szimpatikus.
Mindenesetre az én mondandóm csak arra reflektált, hogy ha nem szimpatiksu egy küldetés, tegyük talomba, aztán majd csak lesz valami.
Dátum: 2009.03.23. 13:44:06
plusz mellette még ott figyel a legyen minden tárgyad azonos színtű mint te, mert az is csak ablakon kidobott lé, és a végén azt veszed észre hogy nem tudsz több küldetést megcsinálni....
Dátum: 2009.03.23. 13:03:04
így van
Dátum: 2009.03.23. 11:42:38
Na, ez az ami nem szőrszálhasogatás.
Év végére lehet hogy teljesen rossz lesz a kérdésed, de mondjuk jövőre akkor is hülyén fog kinézni a "jelenleg (2009)", ha semmi nem változik.
Rosszul megfogalmazott kérdést kellett volna inkább klattyintani, de gondoltam ez belátható és javítható.
Év végére lehet hogy teljesen rossz lesz a kérdésed, de mondjuk jövőre akkor is hülyén fog kinézni a "jelenleg (2009)", ha semmi nem változik.
Rosszul megfogalmazott kérdést kellett volna inkább klattyintani, de gondoltam ez belátható és javítható.
Dátum: 2009.03.23. 10:50:55
ahol Drakint is megtaláltad, legendában, valamint az összes többi ilyesmit ott fogod meglelni (sárkány, térkapu, kiskutyafüle)
Dátum: 2009.03.23. 10:24:23
bocsi, dupláztam
Dátum: 2009.03.23. 10:23:28
a morált felvidítás gombbal, lélekenergia befektetéssel növelheted
az életerejét sebgyógyítás szakértelemmel
az életerejét sebgyógyítás szakértelemmel
Dátum: 2009.03.23. 09:53:41
különböző tárgyak, fókuszkristályok adnak kábítást, vagy bénítást, a kettő ugyanaz
harc közben minusz támadást okoz az ellenfélnek
harc közben minusz támadást okoz az ellenfélnek
Dátum: 2009.03.23. 08:30:54
Bekerülsz egy társaságba, használhatod a szövetségi épületeket, lehet háborúzni, ilyesmik.
Dátum: 2009.03.22. 22:10:39
nekem is v1, elfelejtettem mondani
jaj, a kíváncsiságom, most nincs eddigi csaták menüpontom
jaj, a kíváncsiságom, most nincs eddigi csaták menüpontom
Dátum: 2009.03.22. 22:04:24
nekem is, sőt, most már az eddigi csatáknál is...
még sose próbáltam sorba rendezni, nem tudom mennyire új jelenség ez
még sose próbáltam sorba rendezni, nem tudom mennyire új jelenség ez
Dátum: 2009.03.22. 21:41:40
Most mi is a kérdésed?
Dátum: 2009.03.22. 19:14:14
hajrá
Dátum: 2009.03.22. 18:58:53
csak a szóköz, valamint a jelenleg szó
A mostani körülmények közt egyáltalán nem biztos hogy 2009 végéig ugyanaz marad pozícióban.
Szerencsésebb lenne 2008-at kérdezni.
a jelenleg szó pedig dátum megadásával együtt sem szerencsés
A mostani körülmények közt egyáltalán nem biztos hogy 2009 végéig ugyanaz marad pozícióban.
Szerencsésebb lenne 2008-at kérdezni.
a jelenleg szó pedig dátum megadásával együtt sem szerencsés
- Oldjátok meg, ez a ti területetek - sóhajtott Camelus – én inkább megnézem, mi történik odalenn. – azzal elindult lefelé, a kötél helyett egy egyszerű levitáció varázslatot választva. De valami félresikerülhetett, mert a fent maradtak egy puffanás után csak Camelus távolodó morgását hallották.
Eközben Csirguz dermedten figyelte a villogó fényeket, és próbálta belőlük kiolvasni a torony jövőjét, de egyszerűen nem értette, hogy mit kellene tennie, hogy az „asztalka” elégedett legyen. Tétlenül állták körbe, mikor egyik pillanatról a másikra megint megváltoztak a fények, és megszólalt egy hang.
Nem a nőé, aki régebben beszélt, hanem egy lágy, megnyugtató férfihang: A modul indulásához adják meg a jelszót. Ennek elmulasztása beindítja a torony önmegsemmisítő mechanizmusát. Kérem a jelszót.
Néma csönd követte a szavakat. Majd Fantasylia megszólalt: Kérlek, nem tudjuk mi az, amit kérsz.
- A jelszót kérem.
- De nem ismerjük a jelszót – Lia szinte már könyörgött.
- A modul indulásához adjátok meg a jelszót. Ennek elmulasztása beindítja a torony önmegsemmisítő mechanizmusát. Kérem a jelszót.
Ezt még elmondta párszor, és a hiába próbálkoztak, semmit sem fogadott el jelszóként a hang. Majd így folytatta: Vokális input elégtelen, mentális input keresése…
Majd hirtelen ugyanaz a hang megszólalt a fejükben, és elismételte ugyanazokat a szavakat: A modul indulásához adjátok meg a jelszót. Ennek elmulasztása beindítja a torony önmegsemmisítő mechanizmusát. Kérem a jelszót.
Most azonban válasz is érkezett rá. A fejükben felcsendült egy kristálytiszta hang: „Egyszer az utolsó csillag is lehullik.”
Az oszlopba foglalt pikkely körül felragyogtak újra az aranyló fények: Jelszó elfogadva, Aurgar személyiségi modul betöltve.
- Kérem az adminisztrátor kijelölését.
- Ezt már oldjátok meg ti – hallották a fejükben az előbbi hangot – nekünk idelent elég sok a dolgunk.
- Tierga? - nézett fel meglepetten Lia
- Az adminisztrátor személye Tierga, kérem megerősíteni.
- Én? Nem, nehogy. Az adminisztrátor személye Fantasylia, akármi is legyen az az adminisztrátor.
- Az adminisztrátor személye Fantasylia, kérem megerősíteni.
- Persze, persze, az adminisztrátor Fantasylia.
- Megerősítve. Parancs fogadás az adminisztrátortól, Fantasyliától.
- Én? De hát én nem értem miről beszél!
- Oldd meg, nekem … aú ... dolgom van itt. Na most megvagy!
Ezzel egy időben hatalmas dörrenést hallottak lentről. Majd Camelus kiabálását: A hátad mögött is van egy!
Lia eközben elmélyülten gondolkozott:
Ki vagy te? A nevem Aurgar. Mi vagy te? A torony. Te életben vagy? Nem értem a kérdést. Mikor születtél? 5 perccel ezelőtt. De hát a torony még régóta itt áll. A torony 14796 évvel ezelőtt épült. Ki építette a tornyot? T’harchar, moa nagyúr. Miért? Védelemképpen. Mitől kellett megvédeni magát? Ai’lirchar moa nagyúrtól. Tudod mi történt itt? Csak az elmúlt öt percre emlékszem, alapvető moduljaim hiányoznak. Mi az a modul? A részeim. Akkor mond azt. Alapvető részeim hiányoznak.
Lia egyre jobban kezdett belejönni a kommunikációba, a többiek csak a fejüket fogták a mentálisan folyó villámgyors eszmecserétől, és erre Lia is felfigyelt.
Tudsz úgy beszélni, hogy csak én halljalak? Természetesen. Nagyszerű – intett a körülötte állóknak Fantasylia, akik megkönnyebbülten vették tudomásul, hogy végre nem az ő fejükben folyik a történelem óra.
Mivel úgy tűnt, hogy a fehérhajú lány elboldogul idefent, elindultak lefelé, hogy a földszinten dúló felfordulásban segítsenek.
Odalenn ha lehet még nagyobb rendetlenséget találtak, mint előtte volt. A torony vastag falai több helyen felszakadtak, mintha valami ősi, befalazott harag tört volna onnan elő, és öltött volna testet azokban a furcsa lényekben, amikkel most odalenn a galetkik harcoltak.
- Ne varázsoljatok! – fogadta őket Camelus, mire a varázslók döbbenten néztek össze. De így már érthető volt a felállás. A torony lakói középen álltak, körülöttük körözött a két gyémánt harcos és a pusztán fegyvereire hagyatkozó Camelus, próbálták távol tartani a lényeket, amik mintha csak a smaragdvérre kiéhezett vadak lettek volna, újra és újra nekirohantak a varázslók csoportosulásának, hogy aztán Camelus vagy Tierga csontpálcája, vagy Fantaghiro lendületesen forgatott legendás tőre a húsukba mélyedjen, és visszadobja őket a falhoz.
Diabolo megtorpant, villámgyorsan kiértékelte a helyzetet, és már épp intette volna vissza a varázslókat, mikor egy elhamarkodott varázsige jóvoltából fehéren kavargó emésztő köd ereszkedett a lépcső alján kuporgó, különös, macskára emlékeztető kreatúrára. Mire az dühödten felkapta a fejét, és az érkezők felé ugrott. Ahol teste hozzáért a ködhöz, mintha csak beszívná, semlegesítené azt, apró kék villanásokkal tűnt el a maró pára. Villámgyors mozgással támadt az elől álló Ashwing-re, de Incubus gyorsabb volt. Előre lépett, és magasabb helyzetből adódó előnyét rutinos mozdulattal fordította a macska ellen. Tőrét a lény két szeme közé vágta, és az élettelenül továbbmozduló test lendületét kihasználva, rádobta azt egyik éppen támadásba induló társára. Az összegabalyodott végtagokkal küzdő lény fel sem eszmélhetett meglepődéséből, mire Fantaghiro tőre a torkába mélyedt.
A helyzet úgy tűnt, stabilizálódott, talán Lia beszélte meg a toronnyal, vagy egyszerűen csak elfogyott a muníció, de nem érkezett újabb ellenfél. A megmaradtakkal pedig már könnyedén felvették a harcot. Fantaghiro és Tierga belépett a lények közé, s mintha csak táncolnának, egy lassú dal ütemére osztották a halálos csapásaikat, látszott rajtuk, ők pontosan ezt tanulták. Camelus és a többi varázsló a gyémántok hatókörén túljutott macskáknak látták el a baját, és úgy tűnt most már akár beszélgetni is van idejük:
- Tierga, honnan tudtad a jelszót? - tette fel a többeket foglalkoztató kérdést Csirguz.
- Nem mondtam volna? - lendítette meg pálcáját a lány, miközben pördült egyet, hogy kikerüljön egy csattanó fogsor hatásköréből - Khetty üzente, hogy valami Peps mondta neki, ezt a mondatot kellett megtanulnia mindenkinek a családjából, generációkon keresztül. Ki az a Peps? Meg amúgy is lennének még kérdéseim, mik ezek a lények? és miért szívják el a mágiát?
- Azt mi is szeretnénk tudni, tegnap mielőtt felrobbant a kupola, maga a torony is ezt csinálta.
- Ideális lakhely mágusoknak - mosolyodott el gúnyosan a gyémánt lány.
Eközben odafent Lia tovább beszélgetett Aurgarral: Látod, hogy hol vannak a többiek? Érzékelem, hogy ki melyik szobában tartózkodik. Add meg a jogosult benn tartózkodok nevét. Nem, nem jogosult benntartozódók, hanem toronylakók, és vannak még vendégeink is. Kérlek, ezt magyarázd meg. A vendégek azok, akik ugyan nem laknak itt a toronyban, de szívesen látjuk őket – Aurgar pillanatnyi megakadását érezve, Lia folytatta – egy rövid időre ők is toronylakónak számítanak. Értem, ideiglenes bent tartózkodó. Vendég, hívjuk így. Rendben, kérlek, határozd meg ki toronylakó, és ki vendég. Rendben, kérdezz! A toronyban tartózkodók: Csirguz. Toronylakó. Stubb. Toronylakó. Fantaghiro. Vendég. Kayrac Smaragdszem. Toronylakó. Mandarin.
Kicsoda??
Eközben Csirguz dermedten figyelte a villogó fényeket, és próbálta belőlük kiolvasni a torony jövőjét, de egyszerűen nem értette, hogy mit kellene tennie, hogy az „asztalka” elégedett legyen. Tétlenül állták körbe, mikor egyik pillanatról a másikra megint megváltoztak a fények, és megszólalt egy hang.
Nem a nőé, aki régebben beszélt, hanem egy lágy, megnyugtató férfihang: A modul indulásához adják meg a jelszót. Ennek elmulasztása beindítja a torony önmegsemmisítő mechanizmusát. Kérem a jelszót.
Néma csönd követte a szavakat. Majd Fantasylia megszólalt: Kérlek, nem tudjuk mi az, amit kérsz.
- A jelszót kérem.
- De nem ismerjük a jelszót – Lia szinte már könyörgött.
- A modul indulásához adjátok meg a jelszót. Ennek elmulasztása beindítja a torony önmegsemmisítő mechanizmusát. Kérem a jelszót.
Ezt még elmondta párszor, és a hiába próbálkoztak, semmit sem fogadott el jelszóként a hang. Majd így folytatta: Vokális input elégtelen, mentális input keresése…
Majd hirtelen ugyanaz a hang megszólalt a fejükben, és elismételte ugyanazokat a szavakat: A modul indulásához adjátok meg a jelszót. Ennek elmulasztása beindítja a torony önmegsemmisítő mechanizmusát. Kérem a jelszót.
Most azonban válasz is érkezett rá. A fejükben felcsendült egy kristálytiszta hang: „Egyszer az utolsó csillag is lehullik.”
Az oszlopba foglalt pikkely körül felragyogtak újra az aranyló fények: Jelszó elfogadva, Aurgar személyiségi modul betöltve.
- Kérem az adminisztrátor kijelölését.
- Ezt már oldjátok meg ti – hallották a fejükben az előbbi hangot – nekünk idelent elég sok a dolgunk.
- Tierga? - nézett fel meglepetten Lia
- Az adminisztrátor személye Tierga, kérem megerősíteni.
- Én? Nem, nehogy. Az adminisztrátor személye Fantasylia, akármi is legyen az az adminisztrátor.
- Az adminisztrátor személye Fantasylia, kérem megerősíteni.
- Persze, persze, az adminisztrátor Fantasylia.
- Megerősítve. Parancs fogadás az adminisztrátortól, Fantasyliától.
- Én? De hát én nem értem miről beszél!
- Oldd meg, nekem … aú ... dolgom van itt. Na most megvagy!
Ezzel egy időben hatalmas dörrenést hallottak lentről. Majd Camelus kiabálását: A hátad mögött is van egy!
Lia eközben elmélyülten gondolkozott:
Ki vagy te? A nevem Aurgar. Mi vagy te? A torony. Te életben vagy? Nem értem a kérdést. Mikor születtél? 5 perccel ezelőtt. De hát a torony még régóta itt áll. A torony 14796 évvel ezelőtt épült. Ki építette a tornyot? T’harchar, moa nagyúr. Miért? Védelemképpen. Mitől kellett megvédeni magát? Ai’lirchar moa nagyúrtól. Tudod mi történt itt? Csak az elmúlt öt percre emlékszem, alapvető moduljaim hiányoznak. Mi az a modul? A részeim. Akkor mond azt. Alapvető részeim hiányoznak.
Lia egyre jobban kezdett belejönni a kommunikációba, a többiek csak a fejüket fogták a mentálisan folyó villámgyors eszmecserétől, és erre Lia is felfigyelt.
Tudsz úgy beszélni, hogy csak én halljalak? Természetesen. Nagyszerű – intett a körülötte állóknak Fantasylia, akik megkönnyebbülten vették tudomásul, hogy végre nem az ő fejükben folyik a történelem óra.
Mivel úgy tűnt, hogy a fehérhajú lány elboldogul idefent, elindultak lefelé, hogy a földszinten dúló felfordulásban segítsenek.
Odalenn ha lehet még nagyobb rendetlenséget találtak, mint előtte volt. A torony vastag falai több helyen felszakadtak, mintha valami ősi, befalazott harag tört volna onnan elő, és öltött volna testet azokban a furcsa lényekben, amikkel most odalenn a galetkik harcoltak.
- Ne varázsoljatok! – fogadta őket Camelus, mire a varázslók döbbenten néztek össze. De így már érthető volt a felállás. A torony lakói középen álltak, körülöttük körözött a két gyémánt harcos és a pusztán fegyvereire hagyatkozó Camelus, próbálták távol tartani a lényeket, amik mintha csak a smaragdvérre kiéhezett vadak lettek volna, újra és újra nekirohantak a varázslók csoportosulásának, hogy aztán Camelus vagy Tierga csontpálcája, vagy Fantaghiro lendületesen forgatott legendás tőre a húsukba mélyedjen, és visszadobja őket a falhoz.
Diabolo megtorpant, villámgyorsan kiértékelte a helyzetet, és már épp intette volna vissza a varázslókat, mikor egy elhamarkodott varázsige jóvoltából fehéren kavargó emésztő köd ereszkedett a lépcső alján kuporgó, különös, macskára emlékeztető kreatúrára. Mire az dühödten felkapta a fejét, és az érkezők felé ugrott. Ahol teste hozzáért a ködhöz, mintha csak beszívná, semlegesítené azt, apró kék villanásokkal tűnt el a maró pára. Villámgyors mozgással támadt az elől álló Ashwing-re, de Incubus gyorsabb volt. Előre lépett, és magasabb helyzetből adódó előnyét rutinos mozdulattal fordította a macska ellen. Tőrét a lény két szeme közé vágta, és az élettelenül továbbmozduló test lendületét kihasználva, rádobta azt egyik éppen támadásba induló társára. Az összegabalyodott végtagokkal küzdő lény fel sem eszmélhetett meglepődéséből, mire Fantaghiro tőre a torkába mélyedt.
A helyzet úgy tűnt, stabilizálódott, talán Lia beszélte meg a toronnyal, vagy egyszerűen csak elfogyott a muníció, de nem érkezett újabb ellenfél. A megmaradtakkal pedig már könnyedén felvették a harcot. Fantaghiro és Tierga belépett a lények közé, s mintha csak táncolnának, egy lassú dal ütemére osztották a halálos csapásaikat, látszott rajtuk, ők pontosan ezt tanulták. Camelus és a többi varázsló a gyémántok hatókörén túljutott macskáknak látták el a baját, és úgy tűnt most már akár beszélgetni is van idejük:
- Tierga, honnan tudtad a jelszót? - tette fel a többeket foglalkoztató kérdést Csirguz.
- Nem mondtam volna? - lendítette meg pálcáját a lány, miközben pördült egyet, hogy kikerüljön egy csattanó fogsor hatásköréből - Khetty üzente, hogy valami Peps mondta neki, ezt a mondatot kellett megtanulnia mindenkinek a családjából, generációkon keresztül. Ki az a Peps? Meg amúgy is lennének még kérdéseim, mik ezek a lények? és miért szívják el a mágiát?
- Azt mi is szeretnénk tudni, tegnap mielőtt felrobbant a kupola, maga a torony is ezt csinálta.
- Ideális lakhely mágusoknak - mosolyodott el gúnyosan a gyémánt lány.
Eközben odafent Lia tovább beszélgetett Aurgarral: Látod, hogy hol vannak a többiek? Érzékelem, hogy ki melyik szobában tartózkodik. Add meg a jogosult benn tartózkodok nevét. Nem, nem jogosult benntartozódók, hanem toronylakók, és vannak még vendégeink is. Kérlek, ezt magyarázd meg. A vendégek azok, akik ugyan nem laknak itt a toronyban, de szívesen látjuk őket – Aurgar pillanatnyi megakadását érezve, Lia folytatta – egy rövid időre ők is toronylakónak számítanak. Értem, ideiglenes bent tartózkodó. Vendég, hívjuk így. Rendben, kérlek, határozd meg ki toronylakó, és ki vendég. Rendben, kérdezz! A toronyban tartózkodók: Csirguz. Toronylakó. Stubb. Toronylakó. Fantaghiro. Vendég. Kayrac Smaragdszem. Toronylakó. Mandarin.
Kicsoda??
Dátum: 2009.03.22. 13:24:17
csak közben kaptam történelem leckét Byzontól, úgyhogy picit tovább fog tartani a befejezés, bocsi
Dátum: 2009.03.21. 22:45:31
a dátumokat ugyanabba a formátumba át tudnád írni?
ezeket:
1929–33 között
1867-1900 között
ezeket:
1929–33 között
1867-1900 között
Dátum: 2009.03.21. 22:10:27
"A gép forog, az alkotó pihen" Honnan származik az idézet?
Az ember tragédiája (Madách Imre)
Alapítvány (Isaac Asimov)
Utazás a Holdba (Jules Verne)
Az időgép (H. G. Wells)
Az ember tragédiája (Madách Imre)
Alapítvány (Isaac Asimov)
Utazás a Holdba (Jules Verne)
Az időgép (H. G. Wells)
Sima kis idézetes kérdés, de milyen jó válaszlehetőségekkel.