Bocs, de te ezt hol tanultad? :think: Az én családom elég nagy része a mezőgazdaságból és nem abból a tudásból, amit 50-30-10 éve szerzett. Jó tudom, már megkaptam mostanában többször, hogy mi UFÓk vagyunk.

"Bocs, de te ezt hol tanultad?" Itthon.
Egyébként nem értem a kérdést, így azt sem, hogy a kiigazítás után mi a gond ezzel az elgondolásommal.
A kiigazításnál azért volt olyan hosszú kitekintés, hogy legyen sejtésed róla, hogy nem azért írtam először úgy ahogy írtam, mert nem vagyok tisztában vele, hogy kell hozzá tudás és az egy lebecsmérlő elszólás, hanem azért, mert túl természetesnek vettem, mivel én gyerekkorom óta aktívan részt veszek ilyesfajta projektekben.
A mottóm pedig továbbra is az, hogy még mindig ugyanazzal a technikával horolok, gyomlálok..., ahogy 10-15 évvel ezelőtt megtanultam a szüleimtől, azaz továbbra is "betanított" munkának látom, ugyanazt kell csinálni minden évben a megfelelő időben.
Szerk: már csak ide a válasz, mert így is szétoffoltuk magunkat, ipari méretekhez mondtam a gépeket, de az hogy mikor mit kell csinálni a gépekkel ugyanaz a kategória. Az az érzésem, hogy apróságokon kötekedsz és rosszindulatú is vagy. Meg még UFÓ is.

OFF
Ipari méretben ugyanazzal a technikával? A költséghatékonyság akkor eléggé a béka segge alatt lehet. No offense.
ON

Na igen, rossz minőségű, olcsó, de piacképes termékek áradat jön be. Emiatt a magyar, minőségi áruk háttérbe szorulnak, csökken a piacuk, s az áruk felmegy.
Ez az egész áruhurcolászás 'felesleges' - vannak kivételek - mert nagyon energiaigényes.

Hová is vezetett/fog vezetni ez a globalista gondolkodásmód: érdekesség - részben kapcsolódik (érdemes végignézni!): http://videotar.mtv.hu/?k=hetesi

Elhanyagolhatóbb probléma: nagyobb mennyiségben van a külföldi termékekben tartósítószer, veszítenek vitamintartalmukból az élelmiszerek hiszen van, hogy több száz km-t kell megtenniük, szóval ez a hurcolászás nem tesz jót nekik. Én maradok a minőségi termékeknél és szerintem még sokan mások, ezért nem áll helyet az első gondolatod, ahogy az sem, hogy EU párti vagy és támogatod Oroszországgal, Kínával stb a szorosabb kötődést, hisz az EU részben ezen nagyhatalmak 'ellensúlyozására' is jött létre (érdekvédelem EU-ban lévő országoknak pl.) Persze a jó kapcsolat ezekkel egy cél lenne, de nem abba az irányba haladunk és továbbra is amondó vagyok, hogy az EUnak Mo-ra több negatív hatása van eddig mint pozitív - ami nem feltétlenül az EU hibája, hanem a jelenlegi politikai elité.

"Na igen, rossz minőségű, olcsó, de piacképes termékek áradat jön be. Emiatt a magyar, minőségi áruk háttérbe szorulnak" - Erről azért én nem lennék meggyőződve. Tipikusan az EU-n belülről szerintem ugyanaz a minőség jön, mert ugyanazok az előírások, és itthon is pont annyira tartják be, mint máshol (ha valamit el lehet spórolni, el is spórolják, sőőőt, ld. átcsomagolási botrányok).
"hisz az EU részben ezen nagyhatalmak 'ellensúlyozására'" - Én is pont ezt mondtam, hogy az EU-n belül kellene szorosabb együttműködés kifelé, mert jelenleg megosztják az európai országokat és nem tudunk semmit elérni.

Összeszedtem még néhány gondolatot.
"Hová is vezetett/fog vezetni ez a globalista gondolkodásmód" - még nem néztem meg (de mindenképp megfogom ), mindenesetre így látatlanban reagálok arra, amit gondolok, hogy mondani akarsz. A kapitalizmus és így a globalizáció erőssége pont az erőforrások optimális felhasználása. Az, hogy a különböző erőforrások ára fontosságukhoz/hátrányaikhoz képest rendkívül alacsony az nem a rendszer hibája, ez az állam, mint szabályozó csődje. A nemzetállamok alkalmatlanok ezen problémák kezelésére (ugye hogy semmit nem ért volna, ha Magyarország egyedül bevezet magának egy szigorú szén-dioxid kvótarendszert) csak és kizárólag globálisan lehet(ne) kezelni. Erre pedig nincs meg a politikai akarat ("Jajj, mi még fejődünk, ti is szennyezhettetek ebben a fejlődési szakaszban" - mondja India, Kína..., "Ártana a gazdaságnak" - így az USA...), amivel visszajutottunk az emberekhez, mert politikai akarat azért nincs, mert az emberek sem gondolják komolyan.

Hmmm... Úgy vélem kicsit egysíkúak egyesek nézetei.
A kapitalizmus és a globalizáció jelenleg semmi pozitívumról nem szól, csak a "fogyasztói társadalom" fenntartásáról. Ez nem érdem, nem érték és még csak nem is állami érdek, hanem egy rendszer működése, amely válságban van (a multik és egyes befektetők haszonelvű, és veszteség minimalizáló szándékai szerint).
Csak magyar dolgokra sem lehet teljesen hagyatkozni jelenleg, de törekedni kell rá.
Ha 110 Ft-ért megvásárolod az EU-ból jövő, adott országban támogatást élvező tejet, akkor az ottani termelőt támogatod. Vedd meg az itt akciós, magyar termelői boltban árult 119-199Ft-ost, ami garantáltan támogatás nélküli, de nem utazott heteket, így még friss.
Azért az is túlzás, hogy nálunk minden van. Nehézipar és vegyipar csak a szovjet kényszer miatt lett olyan mértékű, mivel ásványi kincseink valóban minimálisak. Viszont ami van, azt nem kellene elkótyavetyélni(pl. gázmezők, erdők, természeti kincsek).
Van előnye az Uniónak, de nálunk még az Unió átlagához képest sincs meg a politikai, közigazgatási kultúra hozzá. Jelenleg a mostani vezetőket(pártfüggetlenül) kellene kőfejtőbe és a mezőkre kiküldeni melózni, teljes családi (és strómannal terhelt) vagyonelkobzás után, mivel az EU-s támogatásokból is csak az valósul meg, vagy kezdenek bele, ahol ők, vagy még a sógor, koma is haszonhoz, csúszópénzhez jut. Hozzáértésük ahhoz sem több, mint a politikához, vagy a szervezéshez.
Az EU előtt is voltak lehetőségek(példa a 4-es metró, amit mindenestől megcsináltak volna az oroszok, az akkori adósságuk fejében, de Demszkyéknek nem kellett), de ezen lehetőségeket keresték a "vezetőink" akkor is.
Továbbra is változás kellene alsó szinten("Védegylet"-effekt, visszatérés a termelő tevékenységekhez) és felső szinten is(korrupció kiemelten súlyos büntetése, felderítése és nem eltussolása, az EU támogatások tervezett és ésszerű felhasználása).

Szerintem messze nem olyan egysíkúak, mint amilyennek tűnnek, csak eddig a dolgok mélyén található elvekről (pontosabban a szabad verseny, mint matematikai modell) nyilatkoztam, minthogy azok alapján (is) ez a "legjobb" rendszer. (Ez a lehetséges világok legjobbika, mint ugye egy ideje tudjuk. )
Az, hogy a megvalósítás rettentő torz és tönkreteszi a bolygónkat, az is igaz.
De ezen szabályozással kell(ene) változtatni (mielőbb). A fogyasztói társadalom kialakulásában pedig az államnak van a legnagyobb szerepe (avagy kilábalás a nagy gazdasági világválságból). Amikor egy ország legfontosabb jellemzőjévé a GDP vált (kié nagyobb, avagy a jó öreg evolúciós vetélkedő), amit pedig úgy lehet növelni, ha a tévét 2 évente lecseréltetjük az emberekkel, az már régen rossz. (Mintha felrémlene emlékeimben valami kis ázsiai ország, ahol nem GDP-t számolnak, hanem valami boldogság mutatót...)
Ha a közösség (emberiség) érdekeit figyelembe vevő szabályok lennének, akkor nem lenne gond a rendszerrel sem, pl. verseny azon irányba, hogy adott ár mellett kinek a készüléke tart tovább, szennyez kevesebbet (ez azért már bizonyos termékek esetén alakul) stb.
Sajnos a szabályozást a rendszer haszonélvezői nem szeretnék (sőt!), az embereket lefoglalja a saját életük igazgatása (illetve ugye a haszonélvezők is emberek, úgyhogy kb. ugyanolyan szűklátókörűek), a választott vezetőkről meg ne is beszéljünk (ld. Magyarisztán).

"Védegylet"-effekt, visszatérés a termelő tevékenységekhez - ezzel kapcsolatban több probléma is felötlik bennem: csak alulról jöhet, ha felülről (állam) jön, akkor a diplomáciában szokásos kölcsönösség alapján a mi áruink sem mehetnek máshova => szívás. Alulról jönne? - hmm.. erre a felvilágosodás kora jut eszembe, tanítsuk az embereket és minden jó lesz... Termelői tevékenység: ugyanaz, mint a protekcionista gazdaságpolitika (ld. felülről): ha olyat termelünk, amit másnak nem tudunk eladni, az hihetetlenül drasztikus életminőség romláshoz vezet (korábban "szívás"), amit nem vállal senki önként (persze lesz kenyerünk, meg vízünk, mert jó a földrajzi fekvésünk - illetve majd meglátjuk, ugye éghajlatváltozás...). Ha lesz "világvége": globális éhezés meg ilyesmi, akkor úgy sem tudjuk "megvédeni" magunkat és amink van, hiába állunk már mi 20 évvel előtte át arra, hogy megtermeljük magunknak azt, ami kell (1. népvándorlás 2. hadsereg jön és visz, amit akar). Szóval vagy globálisan meg lesznek oldva idejében a problémák, vagy minket is ugyanakkora mértékben fognak érinteni, mint bárki mást.
Szerk: "Védegylet"-effekt, visszatérés a termelő tevékenységekhez helyett én inkább úgy fogalmaznám meg, hogy tudatos fogyasztás: amit te is mondtál, hogy nem két dobozos tejből választom az olcsóbbat, hanem egy valamilyen szempontból (ideálisan ugye környezetterhelés stb. és nem azért mert magyar!) sokkal jobbat, ami esetleg kicsivel drágább.

Kitartás Mindenkinek!

Ebben a fél órában végig olvastam amit irtatok erről a nehéz politikai nem politikai kérdésről . Én csak azzal tudok egyetérteni aki szidja a sok bólogatós k...át . Nem lett volna szabad eladni itthon semmit se földet se gyárat se vállalkozást !! Én 25 éves (szemtelenül fiatal) MAGYAR állampolgár fizetem az adót fizetem a tb-t és fizetek nagyon sok mindent havi bér elszámolás szerint , csak azt nem értem aki elmegy a tescóba v. a madaras tescóba és azt mondja hogy hü de jó annak üzenem hogy menjen ki vidékre apajpusztára vagy bár hova éljen ott 1 évig mindenféle kényelmi szempontot hátra hagyva és ha utána is azt mondja hogy milyen jó az mennyen ki külföldre és élje tovább a szürke minden napjait . Mert mi magyarok vagyunk nekünk kell kimondani az utolsó szót a hazánk érdekébe.

További jó beszélgetést

Kitartás

Na most láttam a riportot a tvben, a "nagysikerű" cukorrépaföld-felszámolás (értsd EU többet fizetett annak, aki nem termesztett cukorrépát, mint aki igen) után most jön a szőlőkivágási kvóta is...

Egyébként én csak magyar tejet iszom, hiába olcsóbb a külföldi.

Kár az Unióról vitatkozni semmi értelme. Az egész mozgatórugója a pénz és csak is a pénz.
Ez egy egyszerű gazdasági gyarmatosítás volt mézesmadzaggal, aminek szarcsimbók vaolt/van a végén, ahol mi jelenleg állunk a kínai béreinkel és az uniós árakkal.

Frankó ez az új EUs rendelet a hagyományos izzók kivonásáról. Megint több ezer embert fognak elbocsátani magyar üzemekből Nagykanizsán és Zalaegerszegen, ahol izzókat gyártanak. Nem vagyok a környezetvédelem ellensége, de ennek a "használjunk inkább kompakt fénycsövet" dolognak a környezetvédelmi hatásfokát még szakmai körök is megkérdőjelezik, namármost ha ennek köszönhetően még egy csomó ember az utcára kerül... nyilván valahol valaki aki kompakt fénycsövet gyárt, elég sok pénzt fizetett egy EUs döntéshozónak (vagy ő maga az EUs döntéshozó).

Érdekes, hogy ugyanakkor itt van ez a roncsprémiumos tréfa, az állam fizet azért, hogy az emberek a régi autójukat újra cseréljék azért, hogy az autóiparban dolgozókat ne kelljen kirúgni. Nem tudom egyetlen új autó legyártása mennyi környezetszennyezéssel jár, de valószinüleg több tizezerszerese annak, amivel egy lámpaizzóé. Akkor most mi a fontosabb, a környezetvédelem, vagy hogy az emberek ne veszitsék el a munkájukat? A roncsprémium során az emberek által befizetett adóból az autóipart támogatják, a pénz (kisebbik) része igy az autóiparban dolgozókhoz kerül, nagyobbik része pedig az igazgatókhoz és részvényesekhez. Elég fura dolog ezt igy kiemelni, hogy az adókból támogatják az autóipart, de mondjuk sok minden mást nem. Még szerencse, hogy nálunk ezt nem vezették be, mert nem birta volna el a költségvetés...

A cég nem ezzel, hanem a recesszióval, illetve az amerikai támogatási rendszerrel magyarázza a a visszatelepülést. No meg attól, hogy megszűnik a sima égő, energiatakarékosat attól még ugyanúgy kell gyártani.

http://index.hu/gazdasag/magyar/2009/10/15/ teljes_magyarorszagi_izzogyartast_leallithatja_a_ge/

Az autóipar a beszállítókkal együtt több százezer embernek ad megélhetést pl Németországban. Nem véletlen, hogy meg akarják menteni. Ráadásul nem külföldi multik, hanem német cégek. Inkább példát kellene venni róla és nem engedni, hogy a nehéz helyzetben levő magyar cégek tönkre menjenek.
A multik mindig oda mennek, ahol olcsóbb a termelés. Ha a GE nagyobb támogatást kap otthon, akkor természetes, hogy hazamennek.

A probléma ott van, hogy ahhoz, hogy energiatakarékosat tudjanak gyártani, egy csomó pénzt kéne fejlesztésre költeni, erre pedig nem akar a GE, mert az kb. olyan mintha egy vadi új gyárat csinálnának... Tehát ha az izzókat nem vonnák ki, akkor a gyárak nem zárnának be. Persze lehet követelni a szakszervezetnek hogy a gyár igenis álljon át a takarékos izzó gyártásra de a külföldi tulaj ezt nyilván lesz*rja. Ha mondjuk lenne egy ekegyáram és holnaptól senki nem akarna ekét venni, a dolgozók hiába erősködnének, hogy akkor ők szivesen gyártanak traktort, vagy mikrohullámú sütőt vagy akármit csak vegyek alájuk egy új gyárat, lehet, hogy én is széttárnám a kezem...

A támogatási rendszer szép és jó, csak éppen nem feltétlenül igazságos. Mi alapján döntenek, hogy ki kapjon támogatást? A rádióban pl. hallgattam, hogy milyen dotációkat kap a tejtermelés. Elmondták, hogy hány milliárd támogatást kapnak a termelők, és hogy hány liter tej fogy évente Magyarországon. (persze van import tej, és mi is exportálunk, de ebből azért lehet becsülni). A pontos számokra nem emlékszem, de a hányadosukra igen. Egy liter tej előállitásához cirka 100 Ft támogatást ad a magyar állam. Egy liter tej kb. 200 Ft-ba kerül a boltban, ebből legalább 50%-75% az ÁFA és a különböző kereskedők jutaléka. Tehát a tejtermelő kap 100 Ft-ot az államtól, hogy előállitson 1 liter tejet, az 1 liter tejet pedig kb. 50 Ft-ért adja el a felvásárlónak. Kb. ugyanez megy a többi mezőgazdasági terménnyel is. Tehát vagy valamiért hihetetlenül rossz hatásfokkal termelünk, vagy a külföldiek sokkal jobban csinálják, és csak igy tudjuk a versenyképességet megőrizni. Vagy a dotációra adott pénz jelentős részét valakik elpanamázzák... A magyar állam ezzel persze rosszul jár, de végeredményben a dolog hasznos, mert a tej, az egészséges ital olcsó, és egy csomó embernek van munkája. A pénz, persze, mint minden, az adókból és hitelből jön, tehát végeredményben ez is egy módja annak, ahogy egyik ember (aki nem kap támogatást) hogyan tart el egy másikat.

A levezetés jó, viszont egy dologban tévedsz: az EU sokkal több támogatást ad a mezőgazdaságnak, mint mi, azaz ha nálunk rossz a hatásfok, akkor náluk katasztrófális A dolog nyitja inkább ott van, hogy az egész támogatási rendszert le kellene bontani, amit az EU-ban is borzasztó sokan, sok éve szorgalmaznak. A legnagyobb kerékkötői ennek a franciák, illetve a francia szakszervezetek és parasztok, akik simán borogatnak kamiont és sztrájkolnak hónapokon át, ha hozzá mer nyúlni valaki. És mivel a francia kormány hevesen ellenzi a parasztjai védelmében, így nem is történik semmilyen változás. (Egyébként az egész rendszernek Franciaország a legnagyobb haszonélvezője, de Thatcher is mentességet harcolt ki, azaz ők nem is finanszírozzák az EU-t ilyen téren.)

Egyébként talán nem is a támogatási rendszer a fő gond, ez már csak egy következmény. Szerintem a helyzet a következőképp néz ki:

több száz, sőt ezer éven át megvolt a metódus arra, hogy egy ország a saját termékeit, piacát védelmezze az olcsóbb külföldi áruktól. Ezt úgy hivták, hogy védővám. A nincstelen, tizedannyiért dolgozó kínaiak vagy dél-amerikaiak el akarnak nekünk adni valamit, amit mi is meg tudunk termelni, olcsóbban, mint amennyiért mi termeljük? Nincs gond, rányomunk 200% vámot, akinek igy is tetszik, megveheti.
Csakhogy a globalizációval együtt a nagy tőkések egyre kapzsibbak lettek. A saját országukban már nem tudtak tovább terjeszkedni, az egész világon árulni akarták a terméküket. Ráadásul nekik sem volt kedvük a horribilis belföldi munkadijat, tb-t, végkielégitést stb-t fizetni, ezért a termelést is kivitték Kínába, Dél-Amerikába stb. Namost próbálja meg az EU védővámokkal sújtani a kínai műanyag szarokat vagy a töredékárú dél-amerikai mezőgazdasági termékeket, és cserébe államositják a gyáraikat, viszontvámolják és/vagy nem veszik meg a termékeiket.
Tehát a jelenlegi helyzet azért állt elő, mert az államok és az EU a saját kapzsi kapitalistáit védelmezi. Ehelyett igenis be kéne vezetni a védővámokat az EU termékek és gyárak védelmére, aki kirúgta a saját honfitársait és indiaiakkal dolgoztat helyette, az meg jól megszivta. Ezzel párhuzamosan vonzóbbá kellene tenni a belföldi munkaerőt, csökkenteni az adókat, és bizony visszavenni a munkások törvény által előirt jogaiból és juttatásaiból (amelyeket az elmúlt száz évben vivtak ki, folyamatos sztájkolással, kemény munkával - végül elérték, amit akartak, eszményi dolog európában munkavállalónak lenni, csak épp nincs munka, mert inkább a jogok nélküli kinai melóssal csináltatják meg helyettünk.)
De ez persze nem igy megy, mert a kapzsi tőkések fizetik azokat, akik ilyen kérdésben döntenek, tehát változás nem várható. Az irány nagyjából úgy néz ki, hogy az európai polgárok elszegényednek, eladósodnak, az európai gazdaság tulajdonjoga fokozatosan a fejlődő országok kezébe kerül.

Idézet: Ariel - 2009.10.15. 20:27:14


Megmondom őszintén, ezzel nagyon nem értek egyet.
Manapság a családok a bevételeik egyre nagyobb hányadát költik pl. autóra, illetve az ezzel kapcsolatos dolgokra. Nem ritkán 10-20-30%-át a jövedelemnek. Ebből a legnagyobb részt az autó ára (törlesztés) teszi ki.
Sajnos a média egyre inkább súlykolja belénk, hogy cseréld le az autót, cseréld le a TV-t, cseréld le a számítógépet stb.
Pedig egy mai modern autó simán használható 15 éves koráig, de némi odafigyeléssel akár tovább is.

Nyilván itt szembe kerülünk vásárlóként és munkaerőként: ha valamit évente cserélünk, abból ugye tízszer annyi kell, mint amit 10 évente cserélünk. Akkor most gyártsunk olyan izzókat/autókat stb., amelyek lehetőleg hetente kiégnek, hogy legyen mivel foglalkoznia X ezer embernek? Termelve közben a rengeteg hulladékot, felhasználva energiát, szennyezve a környezetet és igazából olyan kiadásokra kényszerítve az embereket, amelyek helyett számtalan értelmes és kevésbe stresszes dologra költhetnék a jövedelmüket.

Egyik kollégám története szerint a 80-as években a németeknél elkezdtek odafigyelni arra, milyen lakásokat építenek. Arra a következtetésre jutottak, egy család kb. 120 nm-en érzi jól magát, világos, nagy ablakos helységekkel. Elkezdtek hát ilyeneket építeni. Az embereknek annyira tetszett a dolog, hogy aki ilyen lakásba költözött, az nem akart utána még nagyobb lakásba költözni, mert jól érezte magát. Így egyre kevesebb lakás épült, és szép lassan elkezdett belerokkanni a dologba a német építőipar...

Iszonyat összegeket költünk manapság arra, hogy lecseréljünk valamit, hogy megteremtsük az ehhez szükséges energiát, hogy összegyűjtsük a feleslegessé vált szemetet, hogy megtisztítsuk azt a környezetet, amit mi tettünk tönkre. Sajnos az egész fogyasztói társadalom arra nevel bennünket, hogy álljunk be ebbe a sorba, hajszoljuk a pénzt, hogy legyen még jobb, még újabb, még szebb mint a szomszédé - "mert én megérdemlem".
Közben egyre stresszesebbek leszünk, egyre kevesebb időnk jut arra, amivel szívesen foglalkozunk, és egyre kevésbé foglalkozunk embertársainkkal.

Valahogy az az érzésem, nagyon nem jó irányba haladunk.

Tökéletesen egyetértek Jerikóval...

Valamelyik nap bementem a mobil szolgáltatómhoz. Nagy akció volt, direkt megnéztem, már meglévő ügyfelek is igénybe vehetik. Mondom ezt az akciót kérem akkor én is, szívesen aláírom a hűségszerződést újra, az előző már lejárt. Mire az ügyintéző: Rendben van, de ehhez új mobilt is kell vennem. Néztem rá nagy szemekkel. Nekem nem kell új mobil. Jó a régi. Csak az új tarifacsomag kéne. Mire ő, de ahhoz kell új telefont vennem, anélkül nem adnak... Viszlát mondom én...

Megveszed a legolcsóbbat, ami még tetszik (max 10k huf, MONDOM telefon ), és mire a tiéd bedöglik van egy vadi új teló azonnal a fiókban helyette.
Ha már van egy ilyen tartalékod, akkor megveszed és viszed az első mobil traderhez, esetleg előtte egyeztetsz vele, melyik telót veszi át tőled teljesen mutyiban úgy, hogy esetleg még neked is megérje