Olvasgatva a hozzászólásaitokat, nekem mondjuk eszembe jutott az is, hogy (saját példámból kiindulva) sok minden múlik ám a vezetőn is. Én is multinál, gyárban nyomom, folyamatos három műszakban. Volt főnökünk (azóta már manager) régen megvalósított egy olyan rendszert, ami ennek elég jól elejét vette. Ha mondjuk kolléga1 (mondjuk hívjuk Tamásnak, aki az egyik gyártósor vezetője lesz a példában) berobban hozzá, hogy:
- Te főnök, képzeld el a Józsi mit csinált mikor...
Kb eddig jutott el. Művezetőnk udvarias mosollyal hellyel kínálta és pillanat türelmet kért, amíg is intéz váltást Józsinak a sorra és behívja az irodába őt is, hogy meghallgassa Tomit, mi a probléma. Általában itt kezd el hebegni-habogni a sorvezető, hát hogy ő nem úgy gondolta, csak a főnöknek akarta mondani, hogy... De viszont akkor nem kellett mondania. A főnök szép magyarul elmondta: ha nem vállalja a véleményét Józsi előtt, akkor az egésznek nincs értelme, mert nem fogja megtudni a kolléga, mi is a probléma vele. Vagy elmondja előtte is, vagy fogja be és menjen vissza dolgozni. 2-3 ilyen után megszűnt a berohangálás a főnökhöz. Mivel ebben a stílusban "nevelte ki" a kinevezésekor őt követő vezetőket (engem is), így a mai napig él a területen a rendszer. Nem is jelent már az ilyesmi igazi problémát.