Hozzászólások - Ariel

A háborúk eddig sem a horda bónuszokon álltak vagy buktak, a bajnoki viadalon a gyémánt is szépen képviseltette magát - meglátjuk, a következőn hogyan szerepelnek. A másik két kérdés már kritikusabb.

Az alapvető probléma a LE eltünése ami szegényebbé teszi a játékot is, és a gyémántot is.

Lehet, hogy megköveztek, amiért ellentmondok Awenhai javaslatának, miszerint ha egy szövetségi háborúban két hét után 10 pont a különbség, akkor minimális legyen a veszteség, jutalmazva ezzel a kisebb védőt az erősebb támadóval szemben.
Abban a háborúban ahol két hét után is csak 10 pont a különbség nem nevezném a támadót erősebbnek, a védőt pedig gyengébbnek. Két hét mindenre elég. Elég ahoz, hogy ne a szerencse döntsön, hanem vagy az erő, vagy egyenlő erő esetén a taktika. Egy 10 fős szövetség két hét alatt 2100 támadást indíthat. Nyilván ennyit nem lehet mert az ellenfél ájultan heverne folyamatosan, de 4-500 támadás könnyedén belefér. Amelyik "gyengébb" szövetség eljut már odáig, hogy közel áll ahoz hogy fordítson a második hét végére, annak célul a győzelmet kell kitűznie. És a jutalmat meg is kapja érte.
Pár száz csata lezajlott már, és szerintem Miklós egy kezén meg tudná mutatni hány olyan eset volt, ahol a 10 pont döntött a második hét végén.

Ha egy szövetség életképes akar maradni, akkor első perctől figyelnie kell a "szomszédait" és megfelelő stratégiával minimalizálni lehet a támadások számát. Aki eszetlenül épít kövérre hízlalva a kútját, az ne csodálkozzon, hogy folyamatosan megfejik. Ha a szövetség képes egy emberként gondolkozni és dönteni, mintha csak egy végzetúrban egyesültek volna, és betartja azokat a jótanácsokat amiket egy végzetúrnak érdemes megfogadni, akkor a szövetség is sikeres lehet.

Furcsa dolog ez a horda bónuszosdi. Arról beszélünk, hogy a gyémánt akkor kapja meg a horda bónuszát, ha elég LE-t rabol, és fejleszti a tulajdonságait, míg a többi hordának alapból jár a bónusz. Ahogy eltűnik a rabolható LE lenullázódig a gyémánt bónusza. A gyémánt 30%-al több zsákmányt tudna ejteni, a többieknél, de arról se feledkezzünk meg, hogy hiába van a másiknak nagy puskája vagy hatalmas furkósbotja, ha nincs LE, nem ér a többi horda sem semmit a hordabónuszával.
Persze ott a tp, amit a gyémánt így majd nehezebben szerez meg a portyákból, hisz neki nem lesz se puskája se furkósbotja, ami kiegyensúlyozható lenne azzal, hogy 30%-al több tp-t és ne csak LE-t kapjanak a portyákból mint a többiek.

De ha egyet harcolni tartasz, akkor csak kettőt sajtolhatsz ki... tehát egyet kell még fogni az első sajtolás után, tehát a küldi felvétel után...

Azt kell megállapítanom, hogy a csapdakészítés szakértelem gyakorlatilag nem működik a tudatturbóval... 5-ös csapdakészítést 10-re felturbózva, kb 180 vadászat sem volt elég, hogy egy lényt befogjak. Ezt én már nem nevezném randomnak, mert ez már nem lehet az. 5%-os esély mellett már 8-9 lényt kellett volna elfognom nem NULLÁT. A dolog felettébb bosszantó, gyakorlatilag csapdakeresésre kell pazarolnom a tudatturbómat már egy hete, valamint küldetéseim csúsznak vele, van ami több hetet is. Légyszives nézzétek meg mi okozza a hibát.

Esetleg be lehetne vezetni egy új épületet amelyet felépítve az adott szövetség segítő kezet nyújthatna egy másik szövetségesének, ezzel segítve a védekezésben. Az új épületük szintjétől függően lenne a segítő kéz egyre erősebb. Pl a védőfal, lélekpajzs bónusz egy részének átadása, stb. Így az erősebb szövik hatékonyabban segíthetnék szövetségeseiket, vagy épp a gyengébbeket.
Két három segítő kéz már akár fordítani is tudna a háborún.

Ha már kialakult a háború, akkor valóban nehéz védekezni. De addig azért elég hosszú út vezet míg egy szövetség hadüzenetet kap. Mivel több mint két tucat háborúban vettem már részt, van némi tapasztalatom benne. A védőknek tényleg nehezebb dolguk van, mert nem ők választják az ellenfelet, de nem példa nélküli hogy a védő jó taktikával lenyomja a támadód, sőt az is előfordult már, hogy a támadó három nap után kapitulált.

Tudomásul kell venni, hogy ez egy háborún alapuló játék - hisz a portya is az, csak ott a védőnek semmi beleszólása nincs, a random eldönti a csatát.
Nagyon sok párhuzamot lehet vonni a portyák és a szövetségi háborúk között.
A támadások ellen mindkét esetben védekezni kell, lehetőleg megelőzni azt. Persze a portyánál vannak akik azt szeretik, ha minél többen támadják őket, így többet nyerhetnek is, gyorsabban fejlődnek. Lehet, hogy a késöbbiekben lesznek olyan szövetségek akik provokálni fogják, hogy támadják őket, mert korlátot szab nekik az 5 hadüzenet.
Na de vissza a védekezéshez.

Hogy védekezünk portya ellen:
1. Megfelelő felszereléssel - ha gyenge a felszerelésünk rögtön szemet szúrunk és jó célpontok leszünk
2. Tulajdonságok - ha alacsonyak megint csak célpontokká válunk és a könnyen legyüzhetők leszünk
3. Nem tartunk sok LE-t magunknál - a legjobb célponttá akkor válunk ha sok LE van nálunk.

Hogy védekezünk háború ellen:
1.Betartjuk a portyázásnál leírtakat.
2.A tagok között nincs nagy szintkülönbség
3.Az azonos méretű lélekkutakkal rendelkező szövik tagjainál erősebbek vagyunk (lassabban építünk).

Ezek a pontok mind azt segítik elő, hogy egy közepes szövetség ne válljon jó colponttá, az agresszorok inkább más szövetséget válasszanak.

És hogy érdemes-e kitartania egy háborúban a védőnek, azt át kell gondolni. A LE veszteség csökkentése érdekében semmiképp sem. 2 heti háború sokkal több forrást visz el mint az a 2-3ezer LE amit egy közepes szövetség bukik egy erősebbel szemben. Ráadásul 2-3 nap alatt visszatölti a kút. Azért már érdemesebb kitartani, hogy legközelebb a támadó az elhúzódó háború miatt ne őt támadja. De azt hiszem ezt diplomáciai úton könnyebb elérni.

A portyák számának emelése nem jó ötlet, mert így tp-t is többet szerezhet a gyémánt. Ráadásul arra panaszkodtál, hogy így is végig kell ülni az egész napot, hogy elkölthesd a pontokat
A top klánokat azért említettem, mert azt mondtad, szerinted csak az élbolyt kell nézni
Gyémánttal biztos nehezebb játszani, és aki nem portyázik eleget, annak nem jó választás, de akinek van ideje eleget kockulni a gép elött, az hatékony lehet vele.

15-ik szint után pedig hordát is lehet váltani, ami a gyémántnak ingyen horda bónuszt jelent, hacsak nem vonódik le tőle az addigi nyert LE 30%-a

Otoaak: Mi alapján nézed a toplistát ? Szerzett LE alapján a gyémánt az első, a tulajdonságösszeg alapján szintén. Szövetségi toplistán másodikak a kút mérete szerint. Ha szerinted csak az élbolyt kell nézni, akkor semmi alapja annak a feltételezésnek, hogy a gyémánt gyengébb a többi hordánál.
A második világ toplistáját nem érdemes nézni, ott még a random az úr.

Igaz, hogy százalékos arányban jár a LE bónusz, de nagyon nem mindegy, hogy hogyan választja a játékos a célpontokat. Egy jól szervezett szövetség pillanatok alatt megkopasztja a zsíros falatokat, és tudják kiket érdemes támadni és kiket nem, ami nagyban segíti a LE gyűjtést. Tehát jóval több múlik a gyémánt horda esetén a játékos ügyességén mint az egyéb hordákban, így a szórás is jóval nagyobb.

Továbbra is azt mondom, a gyémánt erőssége nagyban függ a vadászatokért kapható LE-től. A gyémánt 30% portyabónuszának kell fedeznie a többi horda bónuszát. Ez a vadászatból szerzett LE mennyiség azon része amit a horda a bónuszt adó tulajdonságára költött.

Akkor kapnánk tisztább képet, ha ki tudnánk számítani, hogy egy adott szinten vadászatból szerzett LE-t és a portyázásból szerzett LE-t összeadva megnéznénk, hogy mennyi a különbség a gyémánt és a többi horda között, és hogy ez a különbség elegendő-e a gyémántnak a többi hordabónusz kompenzálására. Azt egyenlőre nem látjuk, hogy hosszú távon a portyázásból szerezhető LE és a vadászatból szerezhető hogy fog alakulni. Ha a portyából idővel jóval kevesebbet lehet majd szerezni, akkor a gyémánt gyengül, ha többet, akkor erősödik. Így legegyszerűbb módja a kiegyensúlyozásnak a vadászatért kapott LE módosítgatása.

Mivel a gyémánt horda függ legjobban a portyázástól, így a hardcore játékosok jobban ki tudnak tűnni, de az átlag játékos jobban le is tud maradni.

Toplistát nézni a második világban szerintem még nem érdemes, majd egy hónap múlva meglátjuk, hogy alakulnak az erőviszonyok.

Abban viszont lehet valami, hogy a gyémánt hordának egyre nehezebb dolga lesz az idő előrehaladtával, hiszen szép lassan mindenki megtanulja, hogy vigyázni kell a LE-re.

Aki ezt nem tanulja meg, azt gyakorlatilag folyamatosan farmolni fogják, és vagy abbahagyja a játékot, vagy átmegy a békés 3-ik világba.

Az egyszemélyes szövetség életképessége hamarosan eldől, a Gyógyír újabb három szövetséggel áll háborúban. Talán csak Mordraneth portyapontjainak elfogyása lassíthatja az ütemet.

Ha pihenni küldök egy állatot, mikor tudom ismét harcba hívni ?

A közepes szintű ( karakterek szintje) szövetségeknél jó stratégia lehet, ha csak minimális mennyiséget építenek, így nem nő a lélekkútjuk, nem lesznek jó célponjai a nagyobbaknak. Gyengébb de nagyobb kútú szövetségek farmolásával behozhatják a kisebb kút miatti regeneráció veszteséget.

Ez igazából csak a szövetség vérmérsékletétől függ. 10-12 háborút is meg lehet nyerni egy hét alatt, és ha az ellenfél idő előtt kapitulál, akkor még többet.
Amennyivel kevesebbet zsákmányol harcban egy nagy lélekkútú szövi, legalább annyival többet regenerál a nagy lélekkút miatt. Így egy nagy lélekkútú békés szövi is szerezhet annyi LE-t mint egy kisebb kúttal rendelkező harcias.
Persze a nagy lélekkűt mindig kecsegtető célpont, így ha nem elég erős az illető szövetség, folyamatosan le fogják rabolni.

A heti 40.000 LE bármelyik szövetségben elérhető, gyenke szövik farmolásával, persze több PP kell hozzá, de meg is oszlik a tagok között.
Szóval csak ezért nem éri meg ilyen egyszemélyes szöviket alapítani. Ráadásul az egyszemélyes háborúnál sokkal jobban oda kell figyelni, sokkal többet kell gép elött ülni, és mivel a lélekkút nem nő a rabolt LE beépítésével, így hosszútávon sem éri meg.

Ettől függetlenül lehet benne izgalom és kihívás, hogy megnyerjen egy ilyen háborút az ember. És valljuk be, a kis szövik farmolása nem sok sikerélményt nyújt.

A Kubla Kánsággal vívott háborúnk izgalmas volt, kár hogy a szabályok pont a háború közben változtak meg, és nem voltak érvényesek elötte is, úgy még izgalmasabb lehetett volna.

Jeriko : Az idézett levelek pont azt mutatják, hogy az ELIT HORDA nem hagyja annyiban ha folyamatosan támadják a tagjait.

Egy ilyen jellegű háborút rendszeresen vívni nem lehet véleményem szerint. Alap feltétele, hogy az egyszemélyes támadó erősebb legyen a másik szövetség tagjainak nagy részénél. De egy ilyen háború végeztével ha atámadó vissza akar térni eredeti szövetségébe, és azépületeket is használni akarja, akkor komoly mennyiségű LE-t kell beépítenie. Ezt max pár alkalommal lehet eljátszani, annyira vissza fog esni a fejlődésben, hogy a további háborúi vereséggel végződhetnek. Míg a HORDA kútja két nap alatt helyreáll és a szövetség tagjai zavartalanul fejlődhetnek, addig a támadónak akár hetekbe is telhet utolérnie magát.

Tramenes : Nem hiszem, hogy ilyen akcióval érdemes meggyőzni egy erős szövetséget arról, hogy nem érdemes támadni. Egy ilyen egyszemélyes háború tényleg sok áldozattal jár, és nem biztos, hogy célra vezet. Inkább csak felbőszíti az ellenfelet.

Viszont ha a gyengébb szövetség el tudja húzni a háborút, akár két hétig is, akkor a támadó fél valószínüleg más célpontot fog választani, hiszen két hét alatt 4-5 másik háborút is megnyerhet.

Mordraneth önfeláldozását lehet tisztelni, vagy akár őrültségnek is nevezni, de amit biztosra veszek az az, hogy a Gyógyír semmit nem fog megoldani. Ha a Gyógyír meg is nyeri 3 nap alatt a csatát, a lélekkút 1-2 nap alatt visszatölti a veszteséget. És nem hinném, hogy az ELIT HORDA ne válaszolna erre a támadásra...