Körüzenet: Erre nem is lenne szükség, ha a "szövetség" gomb, ami pl. besárgul ha a szövetségi lapon bekerül valami az "események" közé, szintén besárgulna, ha pl, van olyan szavazás, ahol még nem adtad le a szavazatodat.
Minimális fejlesztés lenne megcsinálni.
Azt se túl bonyolult megoldani, hogy a szövetségi szavazás automatikusan záruljon le mondjuk 4-8-12 óra múlva - aki addig nem szavazott, az így járt.
Hozzászólások - Jeriko
Dátum: 2008.10.30. 20:14:19
Dátum: 2008.10.30. 10:19:47
Aki egy picit szétnéz a net-en, az hamar meg fogja tudni, hogy nagyságrendileg több támogatást kapunk az uniótól, mint amennyit befizetünk.
Ami a forintot illeti: MINDEN dolog annyit ér, amennyit adnak érte - ezt jól mutatja a mostani válság is. Ha a külföldieknek nem kell a forint, az teljesen el fog értéktelenedni. Akkor majd tudunk magyar termékeket vásárolni, mert másra úgysem fogja futni. Elég egyszerű a képlet: minél többen használnak egy pénzt, az annál stabilabb. Ezért KELL nekünk az euró. Az ellenzőknek annyit mondanék, képzeljék el, ha Magyarországon minden megyében, esetleg minden városban, utcában stb. Más lenne a fizetőeszköz. Kinek kellene borsodi pénz? Hetek alatt mennének tönkre egész megyék, városok.
Vámok? Át kellene kicsit gondolni. Nem teljesen úgy működik a dolog, hogy amire akarunk kivetünk vámot, amire meg akarunk, arra nem. Köztünk és az EU között kereskedelmi megállapodások milliói zajlanak nap mint nap. Nem csak mi tudunk kivetni vámot, ők is. Például a magyar mezőgazdasági termékekre, ahogy volt is. Persze megtehetjük, hogy felhúzzuk a gazdasági "vasfüggönyt" és akkor kb. abban a remek helyzetben leszünk, mint Albánia - igaz, mindenki büszke lehet arra, hogy magyar terméket vásárol.
Elszívott munkaerő: akik külföldön dolgoznak, azok keresetük jelentős részét hazahozzák, vagy hazautalják, és itthon költik el - ily módon pénzt hoznak Magyarországnak. A török gdp-nek állítólag 20%-a származik ilyen pénzekből.
Még egy dolog: Magyarország már évtizedek óta, az itt emlegetett "vas és acél országa", "Csepel Művek", "Ikarus" és társai korban IS (gyakorlatilag a 70-es évektől) külföldi pénzből él. Ez azt jelenti, hogy az országnak vannak kiadásai (egészségügy, nyugdíjak, szociális kiadások, állami fejlesztések: utak, állami cégek) és vannak bevételei (adók). Szerintem mindenki tisztában van vele, hogy kb. annyit tud költeni, amennyi pénz van a pénztárcájában. No, ez az ország helyzetére évtizedek óta nem igaz: többet költünk, mint amennyi bevételünk van. Mégis honnan a különbözet? Ez nem más, mint az államadósság. Hiteleket veszünk fel, hogy azzal pótoljuk az ország pénztárcájának szűkösségét. Ez már annyira gyakorlat lett nálunk, hogy a költségvetést már eleve veszteségesre tervezik, bízva abban, hogy úgyis jön be annyi tőke az országba évközben.
Ha egyszer mi magunk zárjuk el ezeket az összeköttetéseket, el lehet képzelni, mi lesz itt. Amit az elmúlt hetekben láttunk gazdasági válság címszóval, azt könyörögve sírnánk vissza:
- csökken a fogyasztás, csökkennek az igények -> csökken a termelés -> csökken a munkaerő szükséglet -> csökkennek a bérek -> csökken az elkölthető pénz mennyisége -> csökken a fogyasztás ... és így körbe a végtelenségig.
Ami a forintot illeti: MINDEN dolog annyit ér, amennyit adnak érte - ezt jól mutatja a mostani válság is. Ha a külföldieknek nem kell a forint, az teljesen el fog értéktelenedni. Akkor majd tudunk magyar termékeket vásárolni, mert másra úgysem fogja futni. Elég egyszerű a képlet: minél többen használnak egy pénzt, az annál stabilabb. Ezért KELL nekünk az euró. Az ellenzőknek annyit mondanék, képzeljék el, ha Magyarországon minden megyében, esetleg minden városban, utcában stb. Más lenne a fizetőeszköz. Kinek kellene borsodi pénz? Hetek alatt mennének tönkre egész megyék, városok.
Vámok? Át kellene kicsit gondolni. Nem teljesen úgy működik a dolog, hogy amire akarunk kivetünk vámot, amire meg akarunk, arra nem. Köztünk és az EU között kereskedelmi megállapodások milliói zajlanak nap mint nap. Nem csak mi tudunk kivetni vámot, ők is. Például a magyar mezőgazdasági termékekre, ahogy volt is. Persze megtehetjük, hogy felhúzzuk a gazdasági "vasfüggönyt" és akkor kb. abban a remek helyzetben leszünk, mint Albánia - igaz, mindenki büszke lehet arra, hogy magyar terméket vásárol.
Elszívott munkaerő: akik külföldön dolgoznak, azok keresetük jelentős részét hazahozzák, vagy hazautalják, és itthon költik el - ily módon pénzt hoznak Magyarországnak. A török gdp-nek állítólag 20%-a származik ilyen pénzekből.
Még egy dolog: Magyarország már évtizedek óta, az itt emlegetett "vas és acél országa", "Csepel Művek", "Ikarus" és társai korban IS (gyakorlatilag a 70-es évektől) külföldi pénzből él. Ez azt jelenti, hogy az országnak vannak kiadásai (egészségügy, nyugdíjak, szociális kiadások, állami fejlesztések: utak, állami cégek) és vannak bevételei (adók). Szerintem mindenki tisztában van vele, hogy kb. annyit tud költeni, amennyi pénz van a pénztárcájában. No, ez az ország helyzetére évtizedek óta nem igaz: többet költünk, mint amennyi bevételünk van. Mégis honnan a különbözet? Ez nem más, mint az államadósság. Hiteleket veszünk fel, hogy azzal pótoljuk az ország pénztárcájának szűkösségét. Ez már annyira gyakorlat lett nálunk, hogy a költségvetést már eleve veszteségesre tervezik, bízva abban, hogy úgyis jön be annyi tőke az országba évközben.
Ha egyszer mi magunk zárjuk el ezeket az összeköttetéseket, el lehet képzelni, mi lesz itt. Amit az elmúlt hetekben láttunk gazdasági válság címszóval, azt könyörögve sírnánk vissza:
- csökken a fogyasztás, csökkennek az igények -> csökken a termelés -> csökken a munkaerő szükséglet -> csökkennek a bérek -> csökken az elkölthető pénz mennyisége -> csökken a fogyasztás ... és így körbe a végtelenségig.
Dátum: 2008.10.30. 09:24:22
AZ is jó lenne, ha nem olyan nyereményt kapna a győztes, amivel automatikusan nyeri a következő viadalt 
Dátum: 2008.10.30. 07:11:05
Awenhai: ez nagyon jó ötlet, hogy 10-es különbségnél záruljon döntetlennel a háború. De még én sem ovastam eddig (lehet, én voltam figyelmetlen).
Amin még módosítani lehetne: gyengébb szövetségért mg kevesebb LE járjon (mondjuk harmad akkor lélekkúttal rendelkezőért már nulla), erősebbért pedig lényegesen több.
Amin még módosítani lehetne: gyengébb szövetségért mg kevesebb LE járjon (mondjuk harmad akkor lélekkúttal rendelkezőért már nulla), erősebbért pedig lényegesen több.
Dátum: 2008.10.29. 10:31:51
Idézet: Batu - 2008.10.28. 18:01:45
Ugye ha tulajdonságösszeg szerint rendezed a listát, ugyanolyan HAMIS képet kapsz, mintha legnagyobb sebzés alapján rendeznéd. Utóbbiban pl. a smaragdok vezetnek, mert nekik bónuszuk van a varázslatok sebzésére. A tulajdonságösszeget meg a gyémántok vezetik, mert nekik meg a LE-re van bónuszuk, így könnyebben tudnak tulajdonságot növelni.
Szerintem a karakterek erősségét a győzelem/vereség arányból lehet legjobban lemérni, vagy pl. a most nemsokára kezdődő bajnoki viadal is remek alkalmat nyújt erre.
Jó hírem van! Ha tulajdonságösszeg szerint rendezed a toplistát, meg is nézheted hány karakternek sikerült nemhogy utolérni, de rendesen le is hagyni az ELIT tagokat. Informálódj, mielőtt a levegőbe beszélsz! 
Ugye ha tulajdonságösszeg szerint rendezed a listát, ugyanolyan HAMIS képet kapsz, mintha legnagyobb sebzés alapján rendeznéd. Utóbbiban pl. a smaragdok vezetnek, mert nekik bónuszuk van a varázslatok sebzésére. A tulajdonságösszeget meg a gyémántok vezetik, mert nekik meg a LE-re van bónuszuk, így könnyebben tudnak tulajdonságot növelni.
Szerintem a karakterek erősségét a győzelem/vereség arányból lehet legjobban lemérni, vagy pl. a most nemsokára kezdődő bajnoki viadal is remek alkalmat nyújt erre.
Dátum: 2008.10.29. 07:11:42
Szia!
Az alap elképzelése nem rossz, de van benne pár bukatató. Rögtön az, hogyan határozod meg egy tag erejét. Már ezt sem lehet igazságosan megtenni.
Aztán a létszám. Mindenki azt hiszi, hogy ha 20-an támadnak 5-re, az 4-szeres túlerő. Ez egy játék, nem a való élet, ahol ez igaz! Gondolj bele, Aranyalma vagy Sardullah Sharpa egyedül lenne egy szövetségben, úgy állnának hadban 100 másik szövetséggel. Ki győzne többször? Ha sokan támadnak egyre, azt el lehet érni, hogy a másiknak ne sokat maradjon 15% felett az életereje (és akkor még csak nem is támadható), de valószínű ezzel együtt a csaták 99%-át ők nyernék, a háborút pedig a nyertes csaták száma dönti el. Minden nagyobb szövetség fizetne a kicsiknek, hogy üzenjenek nekik hadat, akár egyszerre 100 is!
Nagy hiba azt gondolni, hogy a létszám előnyt jelent, szerintem inkább hátrány egy háborúban.
Szerintem egyedül az egyenlőtlen küzdelmekkel kellene vaamit csinálni.
Az alap elképzelése nem rossz, de van benne pár bukatató. Rögtön az, hogyan határozod meg egy tag erejét. Már ezt sem lehet igazságosan megtenni.
Aztán a létszám. Mindenki azt hiszi, hogy ha 20-an támadnak 5-re, az 4-szeres túlerő. Ez egy játék, nem a való élet, ahol ez igaz! Gondolj bele, Aranyalma vagy Sardullah Sharpa egyedül lenne egy szövetségben, úgy állnának hadban 100 másik szövetséggel. Ki győzne többször? Ha sokan támadnak egyre, azt el lehet érni, hogy a másiknak ne sokat maradjon 15% felett az életereje (és akkor még csak nem is támadható), de valószínű ezzel együtt a csaták 99%-át ők nyernék, a háborút pedig a nyertes csaták száma dönti el. Minden nagyobb szövetség fizetne a kicsiknek, hogy üzenjenek nekik hadat, akár egyszerre 100 is!
Nagy hiba azt gondolni, hogy a létszám előnyt jelent, szerintem inkább hátrány egy háborúban.
Szerintem egyedül az egyenlőtlen küzdelmekkel kellene vaamit csinálni.
Dátum: 2008.10.28. 15:59:13
Még egy ötlet - kidolgozatlan, de érdemes továbbgondolni.
Nekem a fő bajom a háborúval az, hogy "einstand" jellege van, vagyis egy jóval erősebb szövetség kockázat nélkül elvesz egy gyengétől X LE-t (a kérdés csak az, mennyi portyapontot kell ehhez "befektetnie"). Érdemes megnézni az erősebb szövetségek kiket támadnak.
Mi lenne, ha a támadoTT félnek bizonyos keretek között nem kerüle PP-be, ha háborús ellenfelet támad? Tehát X szövetség megtámadja Y-t - Y PP nélkül tud visszaütni X-re (de lehet akár úgyis, hogy csak a nála magasabb szintű, vagy magasabb TÖ-jű tagjaira).
Az erőviszonyok maradnának, de a kisebb szövetség lehetőséget kapna egy kis taktikázásra.
Nekem a fő bajom a háborúval az, hogy "einstand" jellege van, vagyis egy jóval erősebb szövetség kockázat nélkül elvesz egy gyengétől X LE-t (a kérdés csak az, mennyi portyapontot kell ehhez "befektetnie"). Érdemes megnézni az erősebb szövetségek kiket támadnak.
Mi lenne, ha a támadoTT félnek bizonyos keretek között nem kerüle PP-be, ha háborús ellenfelet támad? Tehát X szövetség megtámadja Y-t - Y PP nélkül tud visszaütni X-re (de lehet akár úgyis, hogy csak a nála magasabb szintű, vagy magasabb TÖ-jű tagjaira).
Az erőviszonyok maradnának, de a kisebb szövetség lehetőséget kapna egy kis taktikázásra.
Dátum: 2008.10.28. 15:35:31
Idézet: Petrus - 2008.10.28. 15:08:04
Érdekes gondolatmenet, mert gyakorlatilag ugyanazt jelenti A 2:1 arány is egészen más egy 5 fős szövetségnek, mint egy 35 fős szövetségnek.
Nézzük meg, mikor van 100 győzelem:
150:50 - itt 3:1 az arány!
200:100 - itt 2:1 az arány, tehát mint az eredeti
300:200 - 3:2 az arány - ezt javasoltad te is egy hét elteltével. Ez 500 csata! Kell is hozzá az egy hét.
500:400 - 5:4 arány, 900 csatával. . Ha egy hét 500, akkor 900 csata majdnem 2 hét - ahogy javasoltad.
A különbség annyi, hogy a 100-zal több győzelem egy egyszerű szabály, míg az X nap után n:m, Y nap után n2:m2 stb. nem olyan könnyen megjegeyzhető, inkább adminisztratív szabály.
Idézet: Miklós - 2008.10.23. 20:18:48
1.) Egy hét elteltével már nem kell kétszeres győzelem arány, elég 100-zal több győzelem.
2.) Két hét elteltével elég 10-zel több győzelem.
Miklós, az elvekkel egyetértek, de szerintem itt is arányok kellenének (mint a 3 napnál a 2:1), nem konkrét számok.
A "100 győzelemmel vezetni" ugyanis egész mást jelent egy 5 fős szövetségnek, mint egy 35 fősnek, és ez a nagyokat hozná kedvezőbb helyzetbe, ők tudnák gyorsabban lezárni a háborúkat.
Tehát javaslatom (pl.):
1.) Egy hét elteltével 3:2 arány elegendő
2.) Két hét elteltével 5:4 arány elegendő
1.) Egy hét elteltével már nem kell kétszeres győzelem arány, elég 100-zal több győzelem.
2.) Két hét elteltével elég 10-zel több győzelem.
Miklós, az elvekkel egyetértek, de szerintem itt is arányok kellenének (mint a 3 napnál a 2:1), nem konkrét számok.
A "100 győzelemmel vezetni" ugyanis egész mást jelent egy 5 fős szövetségnek, mint egy 35 fősnek, és ez a nagyokat hozná kedvezőbb helyzetbe, ők tudnák gyorsabban lezárni a háborúkat.
Tehát javaslatom (pl.):
1.) Egy hét elteltével 3:2 arány elegendő
2.) Két hét elteltével 5:4 arány elegendő
Érdekes gondolatmenet, mert gyakorlatilag ugyanazt jelenti
A 2:1 arány is egészen más egy 5 fős szövetségnek, mint egy 35 fős szövetségnek. Nézzük meg, mikor van 100 győzelem:
150:50 - itt 3:1 az arány!
200:100 - itt 2:1 az arány, tehát mint az eredeti
300:200 - 3:2 az arány - ezt javasoltad te is egy hét elteltével. Ez 500 csata! Kell is hozzá az egy hét.
500:400 - 5:4 arány, 900 csatával. . Ha egy hét 500, akkor 900 csata majdnem 2 hét - ahogy javasoltad.
A különbség annyi, hogy a 100-zal több győzelem egy egyszerű szabály, míg az X nap után n:m, Y nap után n2:m2 stb. nem olyan könnyen megjegeyzhető, inkább adminisztratív szabály.
Dátum: 2008.10.28. 14:30:17
A két hét utáni 10-es különbség szerintem kevés. Ha egy háború állása éppen 354:344, nem érzem úgy, hogy az egyik fél győzött, az állás sokkal inkább döntetlen.
Viszont pár egyéb javaslat:
- Ha egy háborúban 1 vagy 2 napig egyetlen csata sem történt (pl. egyik szövetség sokkal erősebb a másiknál, annyira, hogy nem is tudják őket támadni) a háború fejeződjön be. Az eredmény lehet döntetlen, vagy ha egyik fél jelentősen jobb akkor nyerjen.
- Ne lehessen 5 háborút INDÍTANI, csak 1-et vagy 2-őt. Így már érdemesebb megfontolni, hogy gyenge szövetség ellen indítsunk-e háborút. Természetesen attól, hogy egy szövetség maximális számú háborút INDÍTOTT, még tetszőleges számban támadható más szövetségek által.
- Ha szövetségem háborút vív másik szövetség ellen, akkor a másik szövetség (velem azonos?) vagy magasabb szintű tagjait portyapont nélkül támadhassam. Ez megint a gyengébb szövetségeknek adna pici segítséget, portyapont nélkül tudnának visszaütni (persze ettől még korántsem lenne könnyű dolguk, a csatát meg is kell nyerni valahogy).
Viszont pár egyéb javaslat:
- Ha egy háborúban 1 vagy 2 napig egyetlen csata sem történt (pl. egyik szövetség sokkal erősebb a másiknál, annyira, hogy nem is tudják őket támadni) a háború fejeződjön be. Az eredmény lehet döntetlen, vagy ha egyik fél jelentősen jobb akkor nyerjen.
- Ne lehessen 5 háborút INDÍTANI, csak 1-et vagy 2-őt. Így már érdemesebb megfontolni, hogy gyenge szövetség ellen indítsunk-e háborút. Természetesen attól, hogy egy szövetség maximális számú háborút INDÍTOTT, még tetszőleges számban támadható más szövetségek által.
- Ha szövetségem háborút vív másik szövetség ellen, akkor a másik szövetség (velem azonos?) vagy magasabb szintű tagjait portyapont nélkül támadhassam. Ez megint a gyengébb szövetségeknek adna pici segítséget, portyapont nélkül tudnának visszaütni (persze ettől még korántsem lenne könnyű dolguk, a csatát meg is kell nyerni valahogy).
Dátum: 2008.10.28. 11:07:42
Pár ötlet, leginkább gondolatébresztő javaslatnak szánom:
- A háború megnyeréséhez ne dupla annyi győzelem kelljen, hanem 100-al több. Ez elejét veheti az elhúzódó háborúknak. Tehát pl. 200:300 állásnál már nyer a második, nem kell 200:400-ra törekednie.
- Ha egy háborúban 1 vagy 2 napig egyetlen csata sem történt (pl. egyik szövetség sokkal erősebb a másiknál, annyira, hogy nem is tudják őket támadni) a háború fejeződjön be. Az eredmény lehet döntetlen, vagy az aktuális állás függvényében nyerjen aki jobban áll.
- Ne lehessen 5 háborút INDÍTANI, csak 1-et vagy 2-őt. Így már érdemesebb megfontolni, hogy gyenge szövetség ellen indítsunk-e háborút. Természetesen attól, hogy egy szövetség maximális számú háborút INDÍTOTT, még tetszőleges számban támadható más szövetségek által.
- Ha szövetségem háborút vív másik szövetség ellen, akkor a másik szövetség (velem azonos?) vagy magasabb szintű tagjait portyapont nélkül támadhassam. Ez megint a gyengébb szövetségeknek adna pici segítséget, portyapont nélkül tudnának visszaütni (persze ettől még korántsem lenne könnyű dolguk, a csatát meg is kell nyerni valahogy).
- A háború megnyeréséhez ne dupla annyi győzelem kelljen, hanem 100-al több. Ez elejét veheti az elhúzódó háborúknak. Tehát pl. 200:300 állásnál már nyer a második, nem kell 200:400-ra törekednie.
- Ha egy háborúban 1 vagy 2 napig egyetlen csata sem történt (pl. egyik szövetség sokkal erősebb a másiknál, annyira, hogy nem is tudják őket támadni) a háború fejeződjön be. Az eredmény lehet döntetlen, vagy az aktuális állás függvényében nyerjen aki jobban áll.
- Ne lehessen 5 háborút INDÍTANI, csak 1-et vagy 2-őt. Így már érdemesebb megfontolni, hogy gyenge szövetség ellen indítsunk-e háborút. Természetesen attól, hogy egy szövetség maximális számú háborút INDÍTOTT, még tetszőleges számban támadható más szövetségek által.
- Ha szövetségem háborút vív másik szövetség ellen, akkor a másik szövetség (velem azonos?) vagy magasabb szintű tagjait portyapont nélkül támadhassam. Ez megint a gyengébb szövetségeknek adna pici segítséget, portyapont nélkül tudnának visszaütni (persze ettől még korántsem lenne könnyű dolguk, a csatát meg is kell nyerni valahogy).
Dátum: 2008.10.27. 16:41:42
A mínusz egy támadási kör nem sokat ér. Te feláldozod a vakító fényre a varázslat körödet. Ha ezt az ellenfél egy harci kör feláldozásával semlegesíteni tudja, ő járt jobban, mert a varázslat körben szerintem több sebzést lehet bevinni (átlagban biztosan). Ha ő a varázslatával bevisz nekem 40 sebzést, és meg egy harci kört nyerek vele szemben, ahol lehet, el sem talált volna, az már kész ráfizetés.
Adjon mínusz annyi támadást, amennyi a taumaturgiám, ha megdobják a mentőt, akkor meg a felét, mint a sebző varázslatok. Vagy Syck ötletéből kiindulva: legyen x%, (legalább 40%) MINDEN harci körben , hogy az ellenfél nem csinál semmit, csak tántorog (ez is inkább csak egy körre semlegesíti az ellenfelet, néha kettőre, szóval nem sok), ha megdobják a mentőt, akkor a % legyen csak fele akkora.
Adjon mínusz annyi támadást, amennyi a taumaturgiám, ha megdobják a mentőt, akkor meg a felét, mint a sebző varázslatok. Vagy Syck ötletéből kiindulva: legyen x%, (legalább 40%) MINDEN harci körben , hogy az ellenfél nem csinál semmit, csak tántorog (ez is inkább csak egy körre semlegesíti az ellenfelet, néha kettőre, szóval nem sok), ha megdobják a mentőt, akkor a % legyen csak fele akkora.
Dátum: 2008.10.27. 15:52:57
Idézet: Syck - 2008.10.23. 21:19:47
Szerinted ez melyik politikust érdekli?
Válaszolok is rá: amelyiknek éppen érdeke fűződik ahhoz, hogy könnyen befolyásolja a tömegeket.
Szerintem minden szavazólapnak valahogy így kellene kezdődnie:
1) Oldja meg az egyenletet! ...
2) Mikor volt a ... (évszám)
3) Mi XY ország fővárosa
Utána jöhetne az első politikai jellegű kérdés. A szavazólapok kiértékelésekor csak azokat vennék figyelembe, ahol az első 3 kérdésre jó válasz érkezett. És akkor lenne értelme feltenni olyan kérdéseket is, hogy akarjuk-e valamelyik adót csökkenteni, vagy eltörölni a vizitdíjat.
Ja, és még pár dolog: a politikusok fizetését ne a politikusok döntsék el, hanem függjön az átlagfizetéstől, minimálbértől vagy hasonlótól. Aki politikai vagy közigazgatási posztot tölt be, azt (és rokonságát) évenkénti vagyonvizsgálatnak vetném alá (ha nem tetszik, ne jelentkezzen a posztra, biztos lesz olyan, aki szívest örömest vállalja ezzel együtt). És ne legyen többé "államtitok", meg titkos záradék stb. az összes szerződést, tárgyalási jegyzőkönyvet kötelező jelleggel nyilvánosságra hoznám - mindenki vállalja fel a döntéseit. A miniszterelnök szobájában pedig legyen web-kamera
Idézet: Miklós - 2008.10.23. 20:06:53
erre nagyon egyszeru a valasz. eleg csak vegigolvasni a konyvkiadas es penzugyi valsag (ami amugy hitel valsag de mind1) temaban irt postodra erkezett velemenyeket, es maris kiderul, mennyi buta es korlatolt, jobb esetben tanulatlan, meg jobb esetben csak megfelelo mennyisegu es minosegu informacioval nem rendelkezo emberre lenne bizva a dontes.
nem értem, hogy az adócsökkentésről miért nem írnak ki egy hasonló szavazást, hadd döntsön róla a nép...
erre nagyon egyszeru a valasz. eleg csak vegigolvasni a konyvkiadas es penzugyi valsag (ami amugy hitel valsag de mind1) temaban irt postodra erkezett velemenyeket, es maris kiderul, mennyi buta es korlatolt, jobb esetben tanulatlan, meg jobb esetben csak megfelelo mennyisegu es minosegu informacioval nem rendelkezo emberre lenne bizva a dontes.
Szerinted ez melyik politikust érdekli?
Válaszolok is rá: amelyiknek éppen érdeke fűződik ahhoz, hogy könnyen befolyásolja a tömegeket.
Szerintem minden szavazólapnak valahogy így kellene kezdődnie:
1) Oldja meg az egyenletet! ...
2) Mikor volt a ... (évszám)
3) Mi XY ország fővárosa
Utána jöhetne az első politikai jellegű kérdés. A szavazólapok kiértékelésekor csak azokat vennék figyelembe, ahol az első 3 kérdésre jó válasz érkezett. És akkor lenne értelme feltenni olyan kérdéseket is, hogy akarjuk-e valamelyik adót csökkenteni, vagy eltörölni a vizitdíjat.
Ja, és még pár dolog: a politikusok fizetését ne a politikusok döntsék el, hanem függjön az átlagfizetéstől, minimálbértől vagy hasonlótól. Aki politikai vagy közigazgatási posztot tölt be, azt (és rokonságát) évenkénti vagyonvizsgálatnak vetném alá (ha nem tetszik, ne jelentkezzen a posztra, biztos lesz olyan, aki szívest örömest vállalja ezzel együtt). És ne legyen többé "államtitok", meg titkos záradék stb. az összes szerződést, tárgyalási jegyzőkönyvet kötelező jelleggel nyilvánosságra hoznám - mindenki vállalja fel a döntéseit. A miniszterelnök szobájában pedig legyen web-kamera
Dátum: 2008.10.27. 14:31:16
Megdöbbentett, hogy ezt a kérdésemet ki kellett venni:
A híres Thermopülai csatában miért nem tudtak a görögök teljes haderejükkel részt venni?
Épp ekkor zajlottak az Olümpiai játékok, amit a görögök nem akartak megszakítani.
Máshonnan várták a spártai sereg közeledtét, a görög sereg ott várakozott.
A görög városállamok egymással is harcban álltak, nem létezett görög sereg.
A görögök azt a jóslatot kapták, veszíteni fognak, így nem voltak hajlandóak háborúba vonulni.
A kérdésre a válaszolók több mint 75%-a nem tudta a választ, ezért kivettük az adatbázisból!
Így lehet a tömegeket befolyásolni filmeken keresztül (300). Pedig bizony Olimpiát rendeztek a hős görögök...
A híres Thermopülai csatában miért nem tudtak a görögök teljes haderejükkel részt venni?
Épp ekkor zajlottak az Olümpiai játékok, amit a görögök nem akartak megszakítani.
Máshonnan várták a spártai sereg közeledtét, a görög sereg ott várakozott.
A görög városállamok egymással is harcban álltak, nem létezett görög sereg.
A görögök azt a jóslatot kapták, veszíteni fognak, így nem voltak hajlandóak háborúba vonulni.
A kérdésre a válaszolók több mint 75%-a nem tudta a választ, ezért kivettük az adatbázisból!
Így lehet a tömegeket befolyásolni filmeken keresztül (300). Pedig bizony Olimpiát rendeztek a hős görögök...
Dátum: 2008.10.27. 14:08:15
Idézet: Chromecat - 2008.10.27. 13:58:07
Nem a kicsiket éri meg leütni, hanem azt, akinél sok LE van.
A kicsiket azok ütik (igaz, sokan vannak), akik nem nagyon tudnak LE-t vadászni, viszont ott van náluk a portyapont, amivel csinálni akarnak valamit. Persze győzni sokkal jobb, mint veszíteni, ezért olyan ellenfelet választanak.
Egyébként éppen ezért megengedném a pp csp-re váltását, mondjuk 2:1 arányban (esetleg rosszabban). A hardcore játékosok nem fogják átváltani, a többieknek meg egy kis kompenzációt jelentene. (És a gyengébbeket is kevesebben ütnék csak azért, hogy elhasználják a portyapontjaikat).
Megfontolásra javaslom, hogy minden cselekedet CSP-ből menjen: a portya, a vadászat és a pihenés is. Más-más cselekedeteknek lehetne eltérő költsége, pl. alacsony szintű ellenfél ellen portyázni jó sok CSP (hogy ne legyen túlságosan érdemes a kicsiket leütni).
Nem a kicsiket éri meg leütni, hanem azt, akinél sok LE van.
A kicsiket azok ütik (igaz, sokan vannak), akik nem nagyon tudnak LE-t vadászni, viszont ott van náluk a portyapont, amivel csinálni akarnak valamit. Persze győzni sokkal jobb, mint veszíteni, ezért olyan ellenfelet választanak.
Egyébként éppen ezért megengedném a pp csp-re váltását, mondjuk 2:1 arányban (esetleg rosszabban). A hardcore játékosok nem fogják átváltani, a többieknek meg egy kis kompenzációt jelentene. (És a gyengébbeket is kevesebben ütnék csak azért, hogy elhasználják a portyapontjaikat).
Dátum: 2008.10.27. 12:39:10
Szerintem a gyengébb szövetségek így is nagyon nagy hátrányban vannak, ráadásul a kilépéssel a tagok többezer LE lélekkút töltést vállaltak be - meg kell adni nekik ezt a lehetőséget.
Maradjunk annyiban, nem választottatok túl szerencsésen ellenfelet. Nekünk is van olyan háborúnk, ami egy hete 1:1-en áll.
Ha meg másik háborút akartok kezdeni, még mindig ott a kapituláció lehetősége. Persze nyilván nem szívesen választja az ember - no de valamit valamiért...
Maradjunk annyiban, nem választottatok túl szerencsésen ellenfelet. Nekünk is van olyan háborúnk, ami egy hete 1:1-en áll.
Ha meg másik háborút akartok kezdeni, még mindig ott a kapituláció lehetősége. Persze nyilván nem szívesen választja az ember - no de valamit valamiért...
Dátum: 2008.10.27. 12:34:41
Idézet: darkmelon - 2008.10.23. 21:55:02
Például megdobott mentő esetén nyugodtan adhatna fele akkora büntetést (az alap büntetést meg lehetne növelni, eddig legtöbbször megdobtam ellene a mentőt, de ha nem, akkor is győztem.
Inkább a varázslaton kellene változtatni és nem pedig törölni.Pl csökkenteni kellene a mentődobás értékét.Persze, hogy mennyivel ezt igen nehéz kalkulálni mert csak Mikós tudja a képleteket,de jelenlegi formájában ez a vari használhatatlan...
Például megdobott mentő esetén nyugodtan adhatna fele akkora büntetést (az alap büntetést meg lehetne növelni, eddig legtöbbször megdobtam ellene a mentőt, de ha nem, akkor is győztem.
Dátum: 2008.10.27. 12:32:10
Idézet: Syck - 2008.10.27. 10:22:08
Egyelőre még csak az alfa verziót teszteljük
Idézet: Jeriko - 2008.10.27. 10:20:09
ez ellenfelkereso nem lesz publikus?
jeriko.hu/vegzet.html oldalon fent vannak a szakértelmek és hogy hányas tanulás kell hozzá. Akinek van kiegészíteni valója, nyugodtan írjon a jeriko@jeriko.hu címre.
ez ellenfelkereso nem lesz publikus?
Egyelőre még csak az alfa verziót teszteljük
Dátum: 2008.10.27. 10:20:09
jeriko.hu/vegzet.html oldalon fent vannak a szakértelmek és hogy hányas tanulás kell hozzá. Akinek van kiegészíteni valója, nyugodtan írjon a jeriko@jeriko.hu címre.
Dátum: 2008.10.27. 10:16:30
Megdöbbentett, hogy ezt a kérdésemet ki kellett venni:
A híres Thermopülai csatában miért nem tudtak a görögök teljes haderejükkel részt venni?
Épp ekkor zajlottak az Olümpiai játékok, amit a görögök nem akartak megszakítani.
Máshonnan várták a spártai sereg közeledtét, a görög sereg ott várakozott.
A görög városállamok egymással is harcban álltak, nem létezett görög sereg.
A görögök azt a jóslatot kapták, veszíteni fognak, így nem voltak hajlandóak háborúba vonulni.
A kérdésre a válaszolók több mint 75%-a nem tudta a választ, ezért kivettük az adatbázisból!
A híres Thermopülai csatában miért nem tudtak a görögök teljes haderejükkel részt venni?
Épp ekkor zajlottak az Olümpiai játékok, amit a görögök nem akartak megszakítani.
Máshonnan várták a spártai sereg közeledtét, a görög sereg ott várakozott.
A görög városállamok egymással is harcban álltak, nem létezett görög sereg.
A görögök azt a jóslatot kapták, veszíteni fognak, így nem voltak hajlandóak háborúba vonulni.
A kérdésre a válaszolók több mint 75%-a nem tudta a választ, ezért kivettük az adatbázisból!
Dátum: 2008.10.27. 09:49:58
Mindenképpen jó lenne megtartani valamiféle választási lehetőséget, ahogy most van a 15 és 30-as verzió között. Legyenek alternatívák, ne legyen csupán egyetlen irány.
Az az ötlet tetszik, hogy háborús féllel való csata ne kerüljön PP-be. Akár úgy is, hogy nálad magasabb szintű, vagy magasabb TÖ-jű vagy akármi "magasabb" ellen ne kerüljön pp-be. Jelenleg a háborúk "einstand" jellegűek, azaz egy erősebb szövetség odamegy egy gyengéhez és elvesz tőlük X LE-t (érdemes megnézni az erősebb szövetségek kik ellen vívnak háborút). Így a kisebb szövetség minimális segítséget kapna (ingyen mehet neki a nála magasabb szintű támadójának).
VAGY még egy ötlet: legyen megkülönböztetve a támadó és a támadott: a támadónak kerüljön pp-be, a támadottnak ne, vagy csak magasabb szintűekkel szemben ne stb. Lehet kombinálni.
Az az ötlet tetszik, hogy háborús féllel való csata ne kerüljön PP-be. Akár úgy is, hogy nálad magasabb szintű, vagy magasabb TÖ-jű vagy akármi "magasabb" ellen ne kerüljön pp-be. Jelenleg a háborúk "einstand" jellegűek, azaz egy erősebb szövetség odamegy egy gyengéhez és elvesz tőlük X LE-t (érdemes megnézni az erősebb szövetségek kik ellen vívnak háborút). Így a kisebb szövetség minimális segítséget kapna (ingyen mehet neki a nála magasabb szintű támadójának).
VAGY még egy ötlet: legyen megkülönböztetve a támadó és a támadott: a támadónak kerüljön pp-be, a támadottnak ne, vagy csak magasabb szintűekkel szemben ne stb. Lehet kombinálni.