Ki monndta, hogy az állam kezelje a pénzedet? Egy piaci alapon működő pénzügyi cég kezelje, ahol az állam a többségi tulajdonos.
Egyébként "az állam rossz gazda" szlogen is régesrég túlhaladott, és legfeljebb a régi államszoc környezetben volt igaz. Tessék csak megnézni a nyugati (Német, Francia) állami tulajdonú nagyvállalatokat. Nem egy itthon is oligopl helyzetben van, és lenyomja a többi multit...

Egyébként én úgy gondolom, a régi felosztó-iróvó rendszer felett sem kell kimondani feltétlen az áment. Az elv most is működőképes, csak az a gond, hogy a hetvenes évek aktív/inaktív népességarányára van szabva. Ez szerintem igazságosan áthidalható a nyugdíjkorhatár emelésével. Ugyanis a korfa nemcsak a népszaporulat drasztikus csökkenése miatt egyenesedett ki, hanem a születéskor várható élettartam drasztikus kitolódása miatt is. Ami ráadásul együtt járt a jó egészségben leélt évek kitolódásával is. Logikus tehát, hogy a nyugdíjkorhatárt kell fokozatosan emelni. És ha sikerül áthidalni valahogy kb 2 generációt, akkor a rendszer akár a mai formában is stabilizálódni fog (amikor már a mostani csökkent reprodukciós szint mellett született generáció lesz az eltartott)

Cras, Sajnos messze nem látom ilyen rózsásnak a szitut

KSH hivatalos inflációk (Ugye senki nem vitatja, hogy a fogyasztói kosarat ennél meredekebb érték érinti!):
2006: 3.9%
2007: 8%
2008: 6.1%
2009: 4.2%
2010: 4.9%

Nézzük az általad emlegetett AXA hozamot: http://www.pszaf.hu/data/cms2127509/nyphozamok_2000_2009.pdf

Átlagos éves referenciahozam ráta (2002-2009): 7.48%
(Direkt nem a növekedésit néztem, vagy a klasszikust, mert azok ugye a szélsőségek...)
"megjegyezném, hogy tényleg éllovas, bár nem a legjobb banda "

Én azt látom, hogy a hivatalos inláción felüli hozam hirtelen nem is olyan "rózsás", a működési költségeket, a foglalkoztatást, a külföldi tőke zsebébe való pénztöltést stbstbstb nem akarom most firtatni!

És köszi, de az öröklést hagyjuk ki a dologból. Arra építeni, hogy meghalok idő előtt, ezért... (Bocsi, de akkor köss életbiztosítást )

Másik kedvencem a: Ha megszűnik a magán nyugdíjpénztárad kezdetű sor Ezennel leveszi az állam a garanciát róla! Okés, hogy át kell adni a tagokat törvényileg, de ha valaki beszünteti a működését, azt nem azért teszi, mert tele a buxa, és gond nélkül ki tudja fizetni a tartozásait Tudtommal SEMMI garancia nincs rá innentől (Remélem csak én tudom rosszul!), hogy az éveken át befizetett pénzeddel nem megy csődbe valami űberfasza hozamú banda, mert a "tőkések" érdekei ezt meg nem kívánják pl... (Attól nem lesz nyugdíjam, hogy 1-2 hűtlen kezelésért leültetett bábigazgató elvan majd a börtönben élete végéig nem aggódva a nyugdíjáért mert kaját/szállást/fűtést kap havi 250k költségen amit az én adómból fizetnek majd...)

Ha már pénzkultúra:
-Dédi befizetett minden unoka születésekkor 200 hufot egy megtakarítási számlára (78-as évek), majd idővel ezt a befizetést emelte, mivel a forint fizetőképessége csökkent. 2003-ban mikor felvettük az összeget már havi 1000 hufnál tartott az öreglány. Megkaptuk a kis betétkönyvet esküvői ajándéknak, és bementünk, hogy felkapjuk a "vagyont" hogy segítsük ezzel a közös fészek vásárlását. Ledöbbenve "röhögtünk kínunkban" tapasztaltuk, hogy 240k huff nagyságrendű "tőkét" halmozott fel 25! év alatt a dédi, ami talán a papírmunka költségeket ha fedezte összesen, és 2 havi nyugdíja, ha volt akkoriban!
-Édesapámék 3 gyerekkel 84 elején beleugrottak egy komoly lakáskölcsönbe Egyszerűen máshogy nem ment akkor sem!. De konkrét számokkal élve: 1,5 milka volt egy 86nm-es lakás, amire 1,2 milkát rántott fel 20 évre. Ezzel beterhelte magát egy 3%-os kolcsonnel havi 1500!!! huffal (4400-as fizu mellé). Valahol 88 környékén szóltak, hogy ennyi volt a 3%-os kölcsönnek, adunk egy free előtörlesztési lehetőséget, és átütemezünk 28%!!!-ra. Persze honnan lett volna töke amiből törleszthetett volna? Ekkor ugye "drasztikusan" megugrott a törlesztő részlete, melyet 2004-ben az uccsó csekk befizetésekkor 16000 huffal be is fejezett. Mikor is a fizetése bruttó 250k hufnál tartott valahol.

Várható az én nyugdíjamig:
-Euró zóna
-Drasztikus nyugdíj megvonás/államcsőd (Még Svájban is összeomlás szélén van a rendszer, akkor mennyi esélye van a magyar "gazdaságnak?" !)
-kismillió kormányváltás
-Gettórsodás/polgárháború (Egyik kormány se foglalkozik az elszegényedéssel! Pár éven belül felnő a "megélhetési" szülés gyümölcse, melynek még annyi vesztenivalója se lesz mint a szüleinek. Vagy éhenhal/megfagy, vagy elveszi másoktól a betevőt, NINCS vesztenivalója/morális gátlása a kulturájukból adódóan!)
-esetlegesen 1-2 válság még

Kicsiny agyamban leszűrt tapasztalat eddig? :
-Költsd el amid van, azt nem tudják ellopni, arra nem tudja az állam rátenni a kezét!
-Ne takarékoskodj a ki tudj amire, csak rövid távon belátható célokért! (Tedd be chf-be a huffod, az évente hoz 21% hozamot? "Még mielőtt valaki beszólna, lusta vagyok utánanézni a chf-huf árfolyamnak...")
-Ne foglalkozz a nyugdíjjal! Azzal okozod a legnagyobb hasznot a gyerekidnek, ha elindítod az életbe őket, segítesz amíg tudsz. Ha beüt a "gebasz", rájuk iratod amid még megmaradt és "elvonulsz" Legalább addig is jobban éltek, és nem az összehúzott nadrágszíj miatt szívtak, mely megtakarítás elértéktelenedett közben!

Szóval rózsás a helyzet, és az összes külföldi tőkéjű "rabszolgatartó" szervezet az összes kinevelt "tanácsadójával" mondhat amit akar, eddig csak szívóágra pakolták a magyarokat gazdasági kényszerpályákkal... (A megvett politikusok/kampányok, kikényszerített törvények, gazdasági irányzatok, EU "normák" stbstbstb mind ite tartozik számomra...)

Eh, megyek a Dunának egy ilyen "pozitív" post után...

Néhány befektetési alap tavalyi teljesítménye:

- 23,89%
- 21,41%
- 18,65%
- 11,68%
- 34,03%
- 29,65%
- 26,57%
- 25,21%
- 18,65%
- 18,03%
- 17,56%
- 26,66%
- 24,48%
- 23,17%
- 14,38%

Ezek két biztosító sok alapjainak a hozama. A tavalyi 4,9%-os inflációt elég szépen meghaladják. Úgy gondolom, hogy infláció feletti 12%-os hozam nem olyan kemény becslés.

Csináltam egy kalkulációt az egyik kalkulátorral ami azt mondta, hogy jobban járok, ha maradok magánnyugdíjpénztári tag. Csináltam egy másik kalkulátorral egy kalkulációt, az meg azt hozta ki, hogy sokkal rosszabbul járok ha maradok magánnyugdíjpénztári tag.
Vértes András azt mondta vagy 5 évvel ezelőtt, hogy 2015 (vagy 2025? nem emlékszem) -ig a nyugdíjrendszer fenttarthatatlan. Várható, hogy a nyugdíjkorhatárt 70 évre kell kitolni (ami szerintem a magánnyugdíjpénztárasokra is vonatkozik), a nyugdíjkifizetést pedig harmadolni kell a megváltozó befizető, kifizetett arány alakulása miatt. Van aki szerint elég lesz 30%-os csökkentéssel számolni. Tehát mégiscsak megéri magánnyugdíjpénztári tagnak maradni?
Ha megnézem a magánnyugdíjpénztári törvényt, akkor azt látom, hogy meghagyták a magántulajdont, azaz a pénz továbbra is az enyém. Összesen 0,2% -át fordíthatja a pénztár a vagyonnak vagyonkezelésre. Ebből nem tudom mennyire jön ki a tőzsdei jutalék. (Magyarán betesszük a pénzt valamibe és reménykedünk, hogy emelkedni fog.) A törvényt, mint ahogy eddig is tették ezentúl is bármikor módosíthatják. Elég egy olyan apró változtatás, hogy nem tulajdonod többé a pénzed, vagy hogy csak az lehet magánnyugdíjpénztár, akinek legalább 200.000 tagja van. Persze ugyanígy meg lehet szüntetni a nyugdíjkifizetést is az államiaknak. Ilyen törvénymódosítás az EU soros enökség ideje alatt nem várható.
A kérdés most is ugyan az, mint ami mindig ugyan az lesz: Képes leszel-e abbahagyni a munkát mielőtt meghalsz?
Ha a válasz nem, akkor mindegy, hogy kitől várod a nyugdíjat.

Ööö... Az adatok, illetve az AXA megemlítése nem az MNYP-s befektetésekre vonatkoztak, mert ott jelentősen kötve vannak a Magánnyugdíjpénztárak, hanem az egyéb befektetésekre. TBSZ vagy UL, hosszú távú megtakarításokra. Az MNYP-s hozamokkal tisztában vagyok, hogy nem sokkal vannak infláció fölött (bár az 1% ott is jelentősebb erőt képvisel hosszú távon).

Az MNYP csőd esetén vannak állami garanciákm biztosítékok.

Az öröklést azért említettem, mert a családomban konkrét példa van rá (sajnos), hogy jól jártak az unokaöcséim azzal, hogy testvéremnek MNYP-ben volt sok pénze. Azt fixen megkapták és azért 1 millió Ft feletti összegről beszélek. Nyilván akar a fene meghalni idő előtt

A 70-es, 80-as évek lehetőségeit azért nem kell összehasonlítani a jelenlegiekkel, mert ég és föld a különbség. Nem lehet egy almát összehasonlítani egy villáskulccsal (illetve össze lehet, csak az fejen találás erősségének hatásfokán kívül nem nagyon van mód rá).

Idézet: Birka - 2011.01.28. 09:36:48

Sajnos ebben egyetértek, hogy nagyon sok tanácsadó cég (pláne, ha adott pénzintézet emberei) messze vannak attól a határtól, amit normális pénzügyi tanácsadásnak neveznek. Megjelenik, csinálja 2-3-4 évig, aztán lép másfelé, holott ennek bizalmi dolognak kéne lenni és úgy, hogy 20-25-30 év múlva is hozzá forduljon a delikvens, mert korábban (az első 1-2 évben) nem verte át.
Engem is bepaliztak annó, 4 éve úgy, hogy nem kaptam teljes körű tájékoztatást, ráadásul szegről-végről rokon is volt az illető. Azóta bármilyen munkát is csináltam, elsődlege, hogy ha ügyféllel foglalkozok, mindent elmondok neki az apróbetűvel együtt. Legyen az informatikai eszközértékesítés, szolgáltatás (közüzemi áram-), uniós pályázatokkal kapcsolatos infó vagy pénzügy. És működik, volt aki 4 év után hívott fel informatikai eszközös kérdéssel, mert anno nem sóztam rá bóvlit és most újra venni akart valamit (az egy másik dolog, hogy már nem foglalkozom vele és az informatika, mint olyan elég jelentősen változik évente, de tudtam, hova fordulhat).

Idézet: Craslorg - 2011.01.28. 10:18:02
Most pedig mutasd meg szépen, hogy a pénzügyi válság idején hány alap teljesített legalább 12% -al az infláció felett. És nyílván mindenki oda tette a pénzét és a többi csödbe ment, mert nem volt benne tőke...

Ja, hát a tavalyi hozammal könnyű példálózni, a hatalmas szakadás után természetes némi korrekció. Ha nyugdíjbiztosításról beszélünk, akkor legalább 10 éves infláció és egyéb költségekkel korrigált átlaghozamokat nézzünk már, az lehet, hogy mérvadó.

És még az állami-magán témához, hogy hol a nagyobb biztonság, meg kire bízzam a pénzt: Hány pénzintézet ment csődbe az elmúlt 3 évben a világon? Ha csak az igazán jelentőseket veszem számba, akkor is 100+
És hány államcsőd volt? Egy se.

Ha akarod kikeresem neked az elmúlt 10 év adatait is és abból látszik, hogy a 2008-as év tőzsdei szinten megingás volt, nem csőd. Ráadásul, aki akkor fektetett be alapokba az még jobban járt, mert baromi alacsony áron tudott vásárolni, ami most annál a szintnél sokkal többet ér. A 2007-es értékeket meg szinte mind elérte 1 év alatt és már nagyrészt fölötte vannak.

A BUX annó 1992-ben 1000 pontos indexen indult. A csúcs 30ezer pont volt, majd visszaesett 2008-ban 8-9ezer pontra. Jelenleg 22-23ezer ponton áll, azaz másfél-2 év alatt jelentősen nőtt megint.

Az elmúlt 140 évben nem volt olyan időszak, amikor 5 évet figyelembe véve ne nőtt volna a tőzsdei hozam. Voltak rosszabb évek, amely során árfolyamvesztés volt (jól lehetett shortolni ) ezt 2-3 év alatt visszahozta. (Sőt van olyan alap, amelyik az elmúlt 40 évben MINDEN évben ütötte az S&P500-as indexet és mindössze 1, azaz egy évben ért el negatív hozamot (2008-ban -10% körül). Az S&P500-as index az 500 legnagyobb vállalat indexe, mondhatni az egyik legbefolyásosabb index.

Természetesen a részvénypiacban, befektetési alapokban (amelyek részvényekkel dolgoznak) mindig benne van a rövid távon bukás veszélye, mert részvény. Azonban manapság már olyan megoldások is léteznek, amelyekkel az is kiküszöbölhető, ha egy alap hirtelen zuhan 50%-ot. (Akinek van valamilyen befektetése, hallhatott már róla: Őrszem szolgáltatás Avivánál, Navigátor szolgáltatás CIG-nél, stb)

Idézet: Craslorg - 2011.01.28. 10:18:02

Nagy hiba tavalyi adatokbol epitkezni, amikor tozsdei visszakapaszkodas volt. Add hozza a 2008/2009-es hozamokat is, es oszd el harommal.
Az kormany allandoan ugy probal tenni, mintha 2008-2009 szokvanyos ev lett volna. Nem volt az. A biztositosok meg ugy, mintha 2010 lett volna szokvanyos. Az sem. 2005 szokvanyos ev volt.

A 2009-es év volt a visszakapaszkodás, de mivel már ketten kéritek kirakok egy 10 éves statisztikát, csak erre a türelmet kérem, mert össze kell még pakolnom, de a hétvégén megcsinálom.

Az egyik biztosító összes eszközalapját megnéztem visszamenőlegesen 11 évre (van, amelyik alap később indult, ott jelzem). Vanak vegyes eszközalapok, rézvény eszközalapok és persze kötvénytúlsúlyos eszközalapok.

Az eredmények:
- 44% (5,44 / év) - 2004-ben indult
- 9% (1,16 / év) - 2004
- 44% (3,98 / év)
* 442% (40,17 / év)
* 257% (25,71 / év) - 2002
- 57% (5,17 / év) - 2001
- 107% (9,69 / év)
- 11% (2,22 / év) - 2007
- 109% (9,92 / év) - 2001
- 83% (7,57 / év)
* 170% (15,46 / év)
- 41% (5,15 / év) - 2004
* 259% (32,34 / év) - 2004
* 96% (12,02 / év) - 2004
- -2% (-,27 / év) - 2004
- 12% (6,01 / év) - 2010
* 207% (25,92 / év) - 2004

Kivastagítottam atzokat, amelyek éves 10% átlaghozam fölött vannak. Nyilván az adatok közelítő jellegűek és az év közbeni ingadozások nincsenek benne, azonban azt sem tartalmazza, amire a mai szolgáltatások már képesek - kikerülvén a 2008-as nagy veszteségeket -, hogy bizonyos csökkenés esetén kiveszik a pénzt egy biztonságos alapba és mikor megint el kezd növekedni az alap értéke, akkor visszarakják (jóval kisebb áron vásárolva, mint ahogy el lett adva, így ott van a régebbi betett összegeknek egy jelentős értéknövekedés. Ebbe most nem megyek bele részletesen, akit érdekel, privátban keressen.
Szóval a lényeg, hogy vannak olyan befektetések, amelyek inflációt jelentősen meghaladó hozammal vannak ellátva hosszú távon is.

Becksim: a nyugdíjkorhatár drasztikus kitolását nem tartom túl korrekt megoldásnak. Ha teszem azt mondjuk egy országban a nyugdíjkorhatárt 62 évről kitolják 68-ra, akkor aki 70 évig él, azt bukta a nyugdíja 75%-kát, aki 80-ig, az csak a 33%-kát. Azért mert a lakosság egy része stresszmentes életet tudott élni és 100 évig él, ezért a többiektől elvenni minden reményét, hogy legalább lesz pár békés éve? A megoldás szerintem inkább a magasabb nyugdíjak erőteljesebb megnyirbálása. Aki magas nyugdíjat kap, az nem azért kapja, mert háromszor annyit dolgozott, mint a minimálnyugdíjas, hanem mert állami vállalatnál dolgozott, vagy esetleg egész egyszerűen elb*ták a nyugdíjszámítását (van ilyen is!).

Idézet: Craslorg - 2011.01.28. 10:18:02
Ahogy itt többen mondták, a több éves átlaghozamot kell nézni, nem a tavalyit. Ráadásul az alapok hozamai általában köszönőviszonyban sincsenek azzal, hogy az ügyfelek konkrétan mekkora nyereséget realizálnak, mivel ők kismillió jogcímen vonnak le költségeket. (Másik topicban írtam az Avivás befektetési alapról, amely büszkén dicsekedett a jól teljesítő alapjával, miközben a számlámon furcsa módon az összeg nem növekedett!) Az infláció feletti átlagos 12%-os becslés nemhogy nem kemény, hanem tudományos-fantasztikum, mint az időutazás meg a teleportáció. 3-4%, az igen, az nem illene még Asimov regénybe, de sokan ezt se tudják prezentálni.
De itt egy jó kis interaktív grafikonrajzoló, lehet nézegeti, milyen hozamokat bír generálni egy alapkezelő:
https://www.generali.hu/Online_ugyfelszolgalat/Befektetesi_informaciok/ Arfolyamok.aspx
Ez a gyakorlatban éves átlagban 7%-kos hozamnak felel meg (és ebben benne van az infláció is).
Idézet: Craslorg - 2011.01.28. 10:18:02
Ez is tündérmese, tudományos-fantasztikum. Nézz rá a grafikonokra. Vajon melyik az a pont, ahol a jól tejelő részvényt némi zuhanás után átraknád pénzpiaci alapba? Amikor 2 hétig esett, és utána szépen ment tovább a duplájára? Vagy amikor leesett a felére? Ez nem úgy működik hogy kigyullad egy piros gomb, hogy esés következik, és akkor el kell adni. Az árfolyamok folyamatosan fel és le libikókáznak. Teljesen normális, hogy időnként lemegy egy kicsit, aztán sokkal többet felmegy. Ráadásul a tőzsdével ellentétben ahol gyakorlatilag azonnal el tudod adni a papírodat, ezeknél a befektetési alapoknál van 1-2 nap átfutási idő, tehát amikor tényleg el kéne adni mert hirtelen nagy esés van, akkor nem tudsz mit csinálni. Ha a befektetési alapot folyton adod-veszed, ahelyett, hogy rábíznád az alapkezelőre hogy X év alatt próbáljon minél többet kihozni belőle, akkor az már tőzsdézés, akkor csináld azt

Idézet: Becksim - 2011.01.28. 10:45:27
Volt bizony, Argentínában, és egyre több szakember kezeli ezt lehetséges forgatókönyvként itt, Európában is. Valójában, a szakemberek 50%-a meg van róla győződve, hogy pl. Görögországban államcsőd lesz. A vicc az, hogy az államcsőd simán elkerülhető megfelelő intézkedésekkel, de ezeket egyetlen kormány sem meri megtenni.

Figyelmetlen voltál, Miklós, én az elmúlt 3 évről beszéltem. Argentínában emlékeim szerint jó tíz évvel ezelőtt volt államcsőd. Ha már nagyon mondani akarunk egyet, akkor inkább Izland, de végül abból sem lett klasszikus államcsőd. De ha a modern gazd. történet összes államcsődjét összeszámolom, akkor az sem ér még a nyomába sem a csak tavaly becsődölt pénzintézeteknek.
De ez végülis csak egy mellékszál, a lényeg továbbra is a 57-58. szb-ben leírtakban rejlik. Amiért szerintem nem kell könnycseppet hullatni ennek a rendszernek felszámolásáért. Sőt.

Idézet: Miklós - 2011.01.29. 14:39:31
Pont előtted írtam le egy rakat alap 10 éves eredményeit (elküldöm neked excelben is a teljes, napra lebontott listát, ha kell, de nyilvános, az interneten hozzáférhető), ott látszódik, hogy a 12%-os éves hozamot több alap is elérte, sőt, az infláció+12%-ot is. Ezek pedig tisztán adatok.
Pár posttal korábban azt írtam le, hogy ha valami csak 1%-kal teljesíti túl a költségeket (jelenleg a költségek általában kb. 7-17% között mozognak, én egy teljesen reális 11%-kal számoltam, akkor milyen eredményt lehet elérni 1%-kal ezen költség felett!.



Pont, hogy egy automatikus pros gomb kapcsol be, mégpedig általában 180 napos mozgóátlaghoz képest. (Néhol változó az időtartam.) Van, ahol rögzített 7%-os határral működik, van, ahol 5-10% között az ügyfél állíthatja be és ezek napi szinten követik le az eredményt (van a családban ilyen, konkrétan láttam a működését és valóban működik, bármennyire is nem hiszik el ezt sokan). Az ügyfélnek semmi dolga nincs, mert minden automatizált. Szóval van ilyen, működik és a kalkulált összegek az elmúlt 10 évből vannak, ahogy többen is kérték, hogy ilyet írjak. Több befektetésnél vagy éppen biztosításnál van ilyen, persze van ahol nincs ilyen, de egyre kevesebb.

Az előzetesen vártnál majd 30%-kal többen nyilatkoztak és 95ezer felett van a számuk. Pontos eredmény még nincs, mert a külföldi nyilatkozatok, illetve az igazolással később leadott nyilatkozatokra még várni kell, de számottevően ez már nem nő. A 100ezres lélektani határt nem lépi át, de így is több a várt 70-75ezernél (sőt, decemberben és január elején még olyan 50 körülre saccolták). Az utolsó 3-4 napban, főleg ma jelentősen megugrott a számuk a nyilatkozóknak.

Na nézzük. bár nem szorosan ez a téma, de a mai naptól emelkedtek az áramdíjak. Ezzel még semmi gond nem lenne, de. A hír a tegnapi Magyar Közlönyben jelent meg és másnap azonnal életbe is lép, emellett semmilyen egyeztetés nem történt az áramszolgáltatókkal. Itt is "sikerült" tartani az árakat és nem emelni...

Nyugdíjra visszatérve. Azt jó ha tudja mindenki, aki MNYP tag maradt, hogy ha külföldön dolgozik, akkor ugyanúgy növekszik a külföldi munkával a ledolgozott éveinek száma, azaz jogosult lesz a teljes állami nyugdíjra. Érdemes a maradóknak ezen elgondolkozni.

Cras: A probléma nem csak az, hogy egyik ennyi hozamot ad a másik meg annyit. Megszűnt az MNyP-k állami garanciája, azaz ha egy MNyp befuccsol, vagy rosszul gazdálkodik a befektetett tőkéddel (és volt már ilyesmire példa Magyarországon), akkor annyi a nyugdíjadnak. Másrészt pedig semmi garancia nincs arra, hogy a kormány hozzon bármilyen új intézkedést, pl. a következő X évben a pénzedet nem az MNyP-hez, hanem az állami nyugdíjalapba továbbítják. Mivel már nem járuléknak hívják, semmit nem kell adni érte cserébe. 100e emberrel könnyebb kib...ni mint 9,9 millióval.
Nagyon sokat számít a biztonságérzet.

Az természetes, hogy ez a kormány nem fog ilyen intézkedést hozni.

Egyébként a 2009-es korfa


Itt látszódik, hogy 5 éven belül nyugdíjba mennek a Ratkó korszak szülöttei, van még egy csúcs, a Ratkó-gyerekek gyermekei, akik 30 év múlva mennek nyugdíjba. Mind a kettő jelentősebb nyugdíjasszámemelkedést fog hozni, amit - mint a korfából látszik - egyre kevesebb aktív lakosnak kell eltartania. ráadásul az aktív lakosság száma nem csak a nyugdíjazások miatt csökken, hanem mert a fiatalok is egyre tovább járnak iskolába, főiskolára, egyetemre, így egyre később kezdenek dolgozni. Ezt a nyugdíjkorhatár emelésével lehet kompenzálni egy ideig, de 20-30 év múlva jelentősen csökken az eltartók száma az eltartottakéhoz képest.
Persze erre is van megoldás, amit már itt többször, többen is megírtuk:
- nyugdíjcsökkentés
- járuléknövelés
- nyugdíjkorhatár-emelés
Ezek közül nagyjából már csak a 3. járható út, de az nem húzza ki a bajból a jövő nemzedékét, akik mi leszünk.

Sziasztok,
Bár már eldőlt és nem lehet változtatni a dolgon, azért hozzászólnék. Én nem bízom az állami nyugdíjban, mert 20-30 év múlva nem lesz fenntartható. Sok nyugdíjas, kevés aktív adózó ember lesz az országban (még rosszabb arányban, mint most).
Ennek ellenére, nem tudtam nyugodt szívvel azt mondani a páromnak, hogy maradjon a magánban, mivel nincs meg min. 15 év munkaviszonya, és kemény nulla Ft-ot kapna az államtól. Igaz, volt neki egy elég jó megtakarítása, de el fognak sorvadni a magánpénztárak, a politika nem fogja ott hagyni azt a pénzt, majd meglátjátok. A kevés tag miatt nem lesz olyan jó a hozam, több lesz a működési költség. Egy dolog szól mellette, az hogy örökölhető. De vajon meddig? Azt is simán elvehetik.
Egyszóval, két rossz közül lehet választani, senki sem fog jól járni. Ha az államiban maradsz/mentél, akkor jó eséllyel annak a felét, harmadát fogod kapni nyugdíjként, amit most mai áron megkapnál. Ha magánban maradtál, akkor meg izgulhatsz, hogy mikor szűnik meg, vagy lehetetlenítik el.

1-1 pénztárban lesz 20.000 fő, ha mindenkinek csak 500.000 Ft-ja van bent átlagosan, akkor az 10 milliárd Ft. Ennyivel bőven lehet nyreségesen gazdálkodni, nem fognak a költségek arányaiban jelentősen emelkedni, sőt!

Én olyan MNYP-ben vagyok, ahol 6000 fő volt és mégis 2009-ben a legjobb hozamot hozták a portfóliómban és a 2000-2009-es nettó reálhozam is a legjobb volt ugyanezen portfólióban, emellett 2010-ben sem áltak rosszul 3/4 év után, szóval nem fognak ezek nagyon emelkedni, az egy másik dolog, hogy Csányi megpedzette pénzügyi körökben, hogy az OTP MNYP-t be akarja dönteni. (Tudni kell, hogy Csányi a Orbán elég jóban vannak, nem véletlen, hogy Csányi az MLSZ elnöke (még ha oda a politika nem szólhat bele hivatalosan).
A többi maradó MNYP nemzetközi pénzintézetek leányvállalatai, jó részük elég jó alapkezelőkkel dolgozik.