http://index.hu/gazdasag/magyar/2010/11/27/megugrott_a_magyar_csodkockazat/

A nyugdíjrendszer körüli huzavona első jeleinek egyike (a másik, hogy a forint jó pár százalékot gyengült). A csődkockázat határozza meg a hitelek kamatait, így igen szépen sikerült megnövelni a devizahitelek törlészetőrészleteit - nem csak a magánszemélyekét, de az önkormányzatokét és az államét is. Az nyugdíjvagyon kb. az államadósságunk 10%-át teszi ki. Igen jó esélyünk van arra, hogy a teljes nyugdíjvagyon úgy tűnjön el, hogy közben még a forintban mért államadósságunk is jelentősen megnő.

Cserébe örülhetünk annak, hogy akik az átlagkereset többszörösét keresik, azoknak azért sikerül kiegészíteni a fizetését egy-két százezerrel. Nohát, a politikusok nem pont ebbe a kategóriába tartoznak?

A magyar gazdaságnak semmi másra nem lenne szüksége, mint hogy külföldi megítélése visszatérjen az alig több, két évvel ezelőtti szintre. Akkor a svájci frank árfolyama kétharmada volt a mostaninak. A másfélszeresére növekedett részletekért igen komoly mértékben az állam a felelős. Ráadásul ezt az összeget az emberek a fogyasztásuk csökkentésével tudják előteremteni, ami miatt csökken a termelés (minek termelni, ha nincs fizetőképes kereslet?), ami visszahat a munkahelyekre, ami még kevesebb fogyasztást jelent.
Talán ezzel kellene foglalkozni, mint az állam feletti ellenőrző szervek szisztematikus szétbombázásával.

http://stooq.com/q/?s=eurhuf&c=10y&t=l&a=lg&b=0

Azért, ha 10 éves távlatban nézed az EUR-HUF árfolyamot, akkor a mostani vergődés nem okoz komoly hullámokat az árfolyamban...

Sőt az usd-hez képest kifejezetten erősödött a forint:

http://stooq.com/q/?s=usdhuf

Itt egyszerűen arról van szó, hogy a Svájci frank drasztikusan erősödött mind az euróhoz, mind a dollárhoz képest a válság alatt! (Ami szerintem érthető, mivel lássuk be Svájcot nem igazán érintheti a termelési válság olyan mértékben...)

http://stooq.com/q/?s=chfeur
http://stooq.com/q/?s=chfusd

De érdemes megnézni egy mezei Otp és Mol részvényt is:
http://stooq.com/q/?s=otp.hu
http://stooq.com/q/?s=mol.hu

Nekem nagyon úgy tűnik, hogy Makrogazdasági szinten óriási hullámokat csinálnak 1-1 bejelentésből, de a potenciál miatt úgy is helyrerázódik a dolog amint a hír okozta "sokkból" kilábal a pánikkeltő média!

Persze ez nem nyugtatja meg azokat, akiket átver a bank, és minden kockázatot a kis CHF hitelére terhel, de aki nem gondolkozott előre, és a 2/3-os törlesztésért (HUF hitellel szemben) bevállalta a kecsegtető, de kockázatos utat...

Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - egyenlege november végén 1.304,8 milliárd forintos deficitet mutatott, mely az éves törvényi előirányzat 151 százalékát teszi ki.

valahonnét kell elvenni és kitől mástól mint tőlünk.

Azzal egyébként nincs gond, hogy ha megszorítás van, az mindenkire vonatkozik, sokkal inkább azzal, hogy sérül az egyenlő elbánás elve.
Kíváncsi vagyok, hogy a VÚ érintett része milyen arányban marad MNYP tag.

Idézet: Craslorg - 2011.01.03. 17:05:39

Akinek a nyugdíja fontos, nem marad MNYP tag. Akiknek elvben megérné maradni, azok a magas jövedelműek. De:
1) Nincs állami garancia, tehát ha bedől egy MNYP (és jópár be fog dőlni), akkor ugrott a befektetett pénz.
2) Sokkal egyszerűbb megtalálni a kiskaput: levinni minimálisra a jövedelmet papíron (és így a nyugdíjjárulékot), és egyéb megtakarítási formába fektetni a pénzt (pl. egy cégen keresztül). Sokkal biztonságosabb és több nyugdíjra számíthatsz így.

Ami az állami nyugdíj adta biztonságot illeti, arra jó példa, hány nyugdíjas fagyott meg eddig a télen saját otthonában.

Idézet: Jeriko - 2011.01.03. 17:42:05

10 milkókkal a párnája alatt...

Kell nyitni egy számlát külföldön és arra kell utalni azt a pénzt, amit nyugdíjas korunkban akarunk majd elkölteni. Érdekes mód azt az Állam Bácsi nem tudja lenyúlni.

Biztos van olyan is, de úgy gondolom nem ez a jellemző, hogy milliókkal a szekrényben fagyna meg.

Jerikó:
Szerintem arra kicsi az esély, hogy egy MNYP bedőljön. Nagy részüknél az MNYP-s vagyon egy kis töredéke az összvagyonuknak. A költségeik törvényi szabályozásával történő csökkentése sem egy olyan dolog, ami nagy veszélybe sodorná őket, lévén korábban nem volt szabályozva és természetes, hogy magasan tartották. Véleményem szerint alacsonyabb költségekkel is lazán el fognak működni, maximum azoknak lehet gondja, akiknél az MNYP részleg jelentős hányadát tette ki a szolgáltatásaiknak.

Igaz, mai fű alatti pletyka, hogy OV jelezte Csányinak, ha 100ezernél többen maradnak MNYP tagok, akkor újabb sarcot akar majd kivetni. Persze, hogy ebből mennyi az igazság nem tudom. Én mindenesetre az MNYP mellett gondoskodom magamról, mert csak ez a biztos, így egyrészt újra Párkányban kötök majd ki a CSOBban, mint ahogy nem egy ismerősöm megtette, másrészt a TBSZ is jó, csak meg kell találni a módját.
A gond, hogy itthon a pénzügyi kultúra a béka segge alatt van. Igaz sokáig én sem voltam tisztában dolgokkal, de kis utána járás igen tág térre nyújtott rálátást a lehetőségek terén.

Sajnos a magyar emberek jó része a saját költségén sem akar faragni, mert "megszokta" és az úgy jó neki, azaz csak...

Némi törpölés után úgy döntöttem, hogy maradok magánnyugdíjpénztári tag, már a nyilatkozatot is leadtam. Közületek hányan döntöttek még így?

Én már két hete, lehet érdekes lenne itt egy szavazással felmérni, hogy a VÚ-sok hogy döntöttek.

Tisztában vagyok vele, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján rosszul járok, ha ez marad. Nekem van még egy olyan plusz is, hogy kis létszámú MNYP tagja vagyok, akik a 2000-es tagszámos törvény miatt meg fognak szűnni, és 30 napon belül kell majd döntenem, melyik másikba lépek át (jelen állapot szerint valószínűleg az OTP, Aegon, ING, Allianz és tán az AXA marad meg, esetleg még az Évgíűrűk, a többi valószínűleg megszűnik. Viszont ezt a döntést már az Alkotmánybírósági döntés után tudom majd megtenni, hogy melyik másikba lépek át vagy mégis visszatérek az államiba (akkor is maradni fogok MNYP tag). Szóval én rosszul járok, bár egyrészt kétlem, hoyg a jelenlegi jogszabályok lesznek érvényben 25-30 év múlva, másrészt nem ebből lesz nekem majd nyugdíjam, hanem abból, amit én erre félreteszek.

Én akkor sem maradtam volna tag, ha nem kényszerítenek az átlépésre. Valójában engem eddig meggyőződésem ellenére kényszerítettek a MNYP tagságra, és még csak arra sem volt lehetőségem, hogy nyilatkozzak arról, hogy én ezt nem akarom. Össz társadalmi szempontból a többszereplős piaci alapú nyugdíjbiztosítási rendszer egyértelműen káros, kötelező jelleggel jellemzően ott sikerült csak bevezetni, ahol az állam és a civil érdekvédelem hagyományosan gyenge, és képtelen az ellenállásra a tőke nyomásával szemben. (Dél-Amerika, K-Európa)
Persze a mostani hazai rendszer sem egy leányálom, valóban szükség lenne egy valódi biztosítóként funkcionáló állami nyugdíjbiztosítóra, egyéni tőkenyilvántartással, stb...

Nem foglalkoztam a maradással, mert okosan úgy oldották meg, hogy ne legyen igazi választási lehetőség. És éppen azért vagyok nyugodt, mert tuti, hogy addig még mire nyugdíj közelébe kerülök 80szor megváltoztatják a különböző kormányok az egész rendszert.Pár év és mehetek vissza az AXA-hoz. Csak úgy lesz biztos pénzem, ha véletlenül megérem a nyugdíjat, ha én szépen havonta félreteszek.

Ööö... Többször is volt lehetőség visszalépni az állami rendszerben, utoljára 2008-ban (vagy 2009-ben?), tehát az nem igaz , hogy folyamatosan kényszerítettek rá.

Egyébként az egész annó azért indult, hogy az embereket öngondoskodásra szoktassa, ami külföldön (nyugaton) általános. A német kisnyugdíjas nem az állami nyugdíjból megy el évente 2-3 alkalommal 3-4 hetekre nyaralni, hajókázni. Nyilván az állami nyugdíj is magasabb, de erre az sem lenne elég. Abból megy el, hogy az évek során megtakarított magának.
Sajnos nálunk a pénzügyi oktatást már általános iskolában el kéne kezdeni.

Példa (valós): Kisgyerek megtanult félretenni, hogy miért? Apu azt mondta neki hónap elején: "Itt van 5000 Ft zsebpénz. Amennyi megmarad belőle a perselyben hónap végén ahhoz hozzáteszek neked 10%-ot." És működött. A gyerek nem költötte el fagyira, csokira, akármire mindet, hanem hagyott meg belőle (ilyen jó kamattal én is hagytam volna ). Sajnos ez az, ami Magyarországon még mindig gyermekcipőben jár.

Visszatérve a nyugdíjra. Nincs olyan nyugdíjas, aki elérve a nyugdíjkorhatárt ugyanannyit kapott nyugdíjasként, mint amennyit dolgozóként keresett. Ergo csökkent az életszínvonala, aminek nem sokan örülnek és ez természetes. Amire addig kiadhatott, onnantól már nem adhat ki pénzt. Vagy már 30 évvel korábban elkezdi megoldani...

Mindezekkel együtt csak a nyugdíjra vetítve a jelenlegi jogszabályok alapján nagyon szűk rétegnek éri meg maradni atz MNYP-ben, ennél többen fognak maradni, pláne, hogy a héten már gyűlnek a sorok, még ha így is roppant gyorsan megy az ügyintézés (ami miatt elismerés az ottani dolgozóknak, biztonsági embereknek, mert tényleg mindent megtesznek azért, hogy rendben menjen minden).

Annak volt lehetősége a visszalépésre, aki x évvel volt nyugdíj előtt, nekem nem. Nekem, mint fiatal pályakezdőnek KÖTELEZŐ volt egy pénztárat választani és belépni, és a járulékom egy részét KÖTELEZŐ volt oda utalni. Ez nem nevelés az öngondoskodásra, hanem egy egyértelmű kényszer.
Végtelen naivitás azt gondolni, hogy "egész annó azért indult, hogy az embereket öngondoskodásra szoktassa", ez a maszlag amit folyamatosan igyekeznek a fejekbe verni azok, akiknek érdekében állt egy ilyen rendszer bevezetése. Nem, ez azért került bevezetésre, mert a nemzetközi pénzügyi csoportok irtózatos lobbierővel bírnak, és ahol viszonylag gyenge a társadalom önvédelmi képessége ott ilyesféle törvényeket erőltetnek rá az emberekre. Nem kell küzdeni az ügyfél tőkéjéért, az folyamatosan áramlik, nekem csak befektetni kell, ha van hozam, abból persze visszaosztok , ha nincs, akkor nincs.

Félreértés ne essék, én nem vagyok a magán pénzügyi szolgáltatás ellen, aki akarja tehesse, legyen Önkéntes! De ne KÖTELEZŐ!

Végül: a legjobb nyugdíjbiztosítás 2-3 csemete felnevelése tisztességben. Nagy befektetés, anyagi és szellemi téren egyaránt, de még mindig a legbiztosabb.

Na ez az, amit nem akarok, hogy a gyerekeim tartsanak el, sőt az indulásukat is nekem kell majd biztosítani, bár ez utóbbi független a nyugdíjtémától.

Ami biztos.
Állami rendszerben X dolgozó tart el most is a későbbiekben is Y nyugdíjast (akik betöltötték a Z évet). Mindenki kap P összeget
Ha az X/Y arány csökken, akkor az Y-ok nyugdíja is csökken (vagy X-ek terhei nőnek), azaz minden Y tag X-től fog függeni, ami nem jó, ez tény. Lásd: korfa változása az utóbbi évtizedekben és ezek várható alakulása a következő évtizedekben.
Egyik megoldás lesz: Z emelése, P csökkentése.

MNYP-ben volt/van (lesz?)
Halál esetén nyugdíjkorhatár előtt is örökölhető összeg. Inflációt meghaladó hozam (ha valaki kicsit is odafigyelt, ilyen MNYP-ben volt, az MNYP-k nagy többségére ez igaz is volt). Döntés, hogy hogyan akarod majd felvenni a pénzt. Járulék formában vagy egyben (önkéntesnél jelenleg is ez van). Ha járulék, akkor az örökölhetőség továbbra is él, ha az egészet nem vetted fel.

Ha ez így ment volna tovább, semmi gond nem lenne, sajnos az állami rész ledolgozott munkaéveket nem növeli a jövőben (ez az egyik sarkalatos pontja az AB ítéletnek, hogy itt sérül az egyenlő elbírálás elve).

Amit anno elrontottak z MNYP-vel: Rögtön túl nagy összeg ment rá. Fokozatosan kellett volna növelni, azaz eleinte 2-3%, majd 5-10 év múlva 5-6%, és 15-20 év múlva már 8-10%. Ez nem valósult meg, most pedig foltoznak ebből a pénzből, ami 2-3-4 év múlva viszont nem lesz meg. Nem véletlen, hogy a februári csomagba már benne lesz a jelenlegi nyugdíjak csökkentése a megszorításokon belül. (Legalábbis a jelenlegi kommunikáció alapján).

Az állami nyugdíjrendszer egy eredetileg jól kitalált rendszer, tökéletesen működött addig, amíg egy családban átlagban 2-nél több gyerek született, és sokan meg sem érték a nyugdíjkorhatárt. Ahogy azonban csökken a családonkénti születésszám és nő a átlagéletkor, egyre kevesebb embernek kell eltartania egyre többet. A jelenlegi rendszer fenntarthatóságának feltétele, hogy vagy drastikusan tovább növelik a nyugdíjjárulékot (nem tartom kvitelehetőnek) vagy még nagyobb további hiteleket vesznek fel (biztos út az államcsődhöz) vagy a nyugdíjakat jelentősen csökkentik. Jelenleg a második utat járják de előbb-utóbb a harmadikra fognak áttérni. Persze a nyugdíjasokat nem lehet az utcára rakni, tehát egy minimum nyugdíjat mindenkinek biztosítani kell. Tehát a magasabb nyugdíjakat fogják megnyirbálni, az fog rosszul járni, aki végigdolgozta a 40+ évet és becsülettel fizette a teljes járulékot.

A pénzügyi kultúra hiánya egyébként tényleg szomorú, múltkor beszélgettem valakivel, aki vállalkozó, azért van mit a tejbe aprítania, felmerült a téma, hogy rak-e félre a nyugdíjra. Azt mondta, semmit, majd az utolsó 10 évet megnyomja és akkor. Nem hitte el nekem, hogy ez nem így működik, ha a első 30 évben nem tudott félrerakni, az utolsó 10ben biztos nemfog és pláne nem leget.

Aki nem tud vagy nem képes félrerakni, a tényleg nem tehet mást, mint összeteszi a kezét, és imádkozik, hogy hátha kap még vmi nyugdíjat mire öreg lesz, és átlép az állami rendszerbe. Azzal is egyetértek hogy ami az MNYP-ben gyűlik az önmagában nem elég a nyugdíjra, de legalább a semminél több és kézzel foghatóbb, mint egy ködös ígéret. De az is biztos, hogy a legtöbben, akik maradtak, ezt inkább érzelmi okokból tették: ne vegyék el, ami már az enyém...

Nem kapcsolódik szorosan a témához, de a megtakarításokhoz igen.

Ha valaki havi 5.000 Ft-ot félre tud rakni élete végéig, az éves szinten 60.000 Ft. Ebből a 60.000 Ft-ból 11%- az éves költség és 12%-ot hoz a befektetése/megtakarítása (azaz 1% különbözet!, ami az éves 60.000-re vonatkozik hozamként, a korábbi évekből bent lévő pénzre természetesen már nem vonatkozik a költség. Inflációt 0%-nak vettem, azaz a reálértéke változatlan. Nyilván ha van infláció, akkor a hozam is magasabb, még a legűberbiztosabb tőke és hozamgarantált ótvar befektetés esetén is. A 12%-os éves hozam egy nagyon egyszerű alulbecsült hozam, ennél jobbat tudnak a befektetési alapok, de elég ezzel számolni.

5. évre befizetett 300.000 Ft-ot, értéke 384.983 Ft
10. évre: 600.000 Ft - 1.063.456 Ft
15. évre: 900.000 Ft - 2.259.151 Ft
20. évre: 1.200.000 Ft - 4.366.378 Ft
30. évre: 1.800.000 Ft - 14.624.761 Ft

Azaz 20 év alatt majdnem megháromszorozza a befizetett összeget. Utána exponenciálisan nő. Akinek nincs 5000 Ft-ja, hogy félretegye havonta, az nagyon sajnálatos, megértem, de akinek van, az megteheti és ez mindössze 1%-kal a költségek feletti hozam!
Sajnos ezt sokan nem tudják, illetve nem számolnak utána és a most kevésnek tűnő 5000 Ft-nak nem látják a hatását hosszú távon.

Alapvetően igaz amiket írtatok, ez azonban mégsem indokolja az eddig működő MNYP fenntartását. Ahhoz, hogy a felosztó-kiróvó rendszerről (legalább részben) áttérjünk a szigorúan befektetési alapú, egyéni számlás nyugdíjrendszerrre, egyáltalán nincsen szükség 30-40 üzleti alapon működő pénztárra. Ehhez elég egy jól szervezett állami kassza, amit elkülönítettek a költségvetéstől, és független menedzsmenttel valódi pénzintézetként működik a nemzetközi piacon. Az állam csak legyen többségi tulajdonos.
Most 30-40 pénztár működött, az 30-40 apparátus bére (pénzügyesek, szóval nem elhanyagolható ), 30-40 rezsiköltség, 30-40 megtermelendő haszon. Azzal az indokkal, hogy a "verseny" kikényszeríti a minőséget. Holott verseny ezen a piacon annyira nem működik a gyakorlatban, hogy csak na. (irtózatos információdeficit van a "fogyasztói" oldalon, ugye a hazai pénzügyi kultúra... ráadásul kötelező volt a szolgáltatást igénybe venni)

A hitel és államcsőddel kapcsolatban: Pont az eddigi MNYP rendszer járult hozzá jelentősen ahhoz, hogy az ország így eladósodjék. Ugyanis a magánkasszába fizetett járulék hiányzott a költségvetésből, a hiányt államkötvénnyel pótolták, ami szépen elkelt "piaci" körülmények között, ugyanis a pénztárak jelentős súllyal jelentek meg az állampapírpiacon vevőként. Magyarán az ment ,hgoy a magyar dolgozó odaadta a pénzét befektetésre a holland ING-nek, aki egyből kölcsönt adott belőle a magyar társadalomnak. Persze a befektetésen és a hitelen is megvolt a maga haszna. Tényleg egy szuper rendszer. Leginkább az ING-nek.

Ööö... 18 MNYP van jelenleg, ne keverd az önkéntes nyugdíjpénztárral, amiből van 60 és összesen 85 nyújtott portfóliójuk.
Az állam meg ne kezelje a pénzem, mert messze nem tud olyan hozamot hozni, mint egy olyan cég, aki erre szakosodott. Nem véltelen, hogy a befektetéseknél, UL megtakarításoknál a legjobb hozamokat azok a biztosítók érik el, akik a több 100 éve működö alapkezelőkkel dolgoztatnak és nem saját maguk. Jó példa erre az AXA, akiknek saját alapkezelőjük van és messze nem hoz olyan eredményeket, mint egy Aviva vagy Aegon, akik az egész volág 20-25 alapkezelőjével dolgoznak és évente versenyeztetik őket.

Mindemellett a kötelező dolgokat én sem szeretem és abban egyetértek, hogy nem szabadott volna ennyire kötelezővé tenni, viszont megfelelő tájékoztatás mellett elérhetővé. Sajnos a megfelelő tájékoztatás hiánya nem csak itt, máshol is tetten érhető, ahol pénzügyek vannak.

Fixen hozol inflacio+12% hozamot? Naneeee.