Állami nyugdíj vagy magánnyugdíjpénztár?
1. hozzászólás - 2010.10.26. 12:55:42
1. hozzászólás - 2010.10.26. 12:55:42
A parlament meghozta a döntést, a következő 14 havi magánnyugdíjpénztári befizetésünk az államkasszába vándorol, és emellett lehetőség nyílik arra, hogy aki akar, a magánból visszalépjen az állami rendszerbe. Milyen következményei lesznek ennek?
A nyugdíjrendszer problémája sok év óta a legsúlyosabb, nemcsak nálunk, sok más országban is. Az elöregedő népesség nagyszámú nyugdíjasát a csökkenő számú adófizető nem tudja eltartani. A hiányt hitelekből pótolják, és más büdzsékből vonnak el. A megoldást is elég régóta kitalálták, ez a öngondoskodás, a magánnyugdíjpénztár, ahol mindenki a saját nyugdíjára spórol, és így ez semmiképp sem lehet deficites.
Az első döntésen, hogy ugrik 14 havi befizetés, nem nagyon akarok rágódni: ez egy fajta különadó, amit kivetettek. Elég szerencsétlen a formája, és biztos, hogy ezért semmiféle kárpótlást nem fogunk kapni, bármit is mondanak.
A második döntés, a visszalépési lehetőség, megtámogatva a magánnyugdíjpénztárak elleni propagandával, azonban ennél sokkal súlyosabb. Előre látható, hogy sokan fogják ezt választani, hiszen máskülönben a következő 14 hónap tiszta bukó számukra. Ennek azonban lesz néhány következménye:
- az így kieső befizetésekből az MNYP-k nem vesznek államkötvényt, nehezebb lesz finanszírozni az államadósságot. Ennek köszönhetően, az állampapírok hozama megugrik. Nő az államadósság, viszont legalább aki MNYP tag marad, az nagyobb hozamot realizálhat...
- sokan a jelenlegi nyugíjrendszer összeomlását jósolják 5-10 éven belül. Nem csoda, hiszen ha a hiányt kamatos kamattal terhelt hitelekből pótoljuk, előbb-utóbb elszáll az államadósság. Persze ha ez államcsődhöz vezet, az a magánnyugdíjpénztár tagokon sem segít: ha az állampapírok elvesztik értéküket, az ő pénzük ugyanúgy ki fog nullázódni, mint az állami nyugdíjra aspirálóké.
Egy kicsit én is számolgattam: megéri-e visszalépni, vagy sem?
Tegyük fel, hogy valaki 40 éven keresztül dolgozik, és minden évben a keresete 8%-kát befizeti nyugdíjpénztárba. Legyen a fizetése mondjuk 100e Ft, amely minden évben az inflációval növekszik. Az egyszerűség kedvéért legyen az infláció fix 3% 40 éven keresztül. A 40. év végére a fizetése 316e Ft lesz, ami pont annyit ér, mint az első évben a 100e Ft. 40 év után nyugdíjba vonul, szeretné megkapni a fizetése 80%-kát, 253e Ft-ot nyugdíjban (állami nyugdíjban is ennyit kapna). Tegyük fel, hogy a magánnyugdíjpénztár akkora hozamot produkált a befizetéseire, hogy az fedezze az MNYP költségeit, és még kitermeljen az inflációnak megfelelő kamatot (ez elmúlt 10 évben nagyjából ennyi volt a nyugdíjpénztárak átlaghozama). Ez esetben nem nehéz kiszámolni - ha 40 évig a fizetésem évi 8%-kát tettem félre nyugdíjra, ha utána a fizetésem 80%-kát akarom megkapni, akkor az pontosan 4 teljes évnyi nyugdíjnak felel meg. Az MNYP tagok az állami nyugdíj 75%-kát kapják, ahogy az Aranyalma helyesen pontosította, így ha 16 évig nyugdíjas valaki, akkor a magánnyugdíjpénztárral pontosan ott van, mint az állami nyugdíjjal. Ha rövidebb ideig él valaki, akkor a magánnyugdíjpénztárral jobban jár, mivel az örökölhető (bár tény, hogy a dolgot már ő nem, csak az örököse fogja élvezni). Ha hosszabb ideig, akkor az államival jár jobban. A 65+16 év valahol a várható élettartam körül van, tehát a számítás elvileg stimmel is.
Summa summárum: a dolgok jelenlegi állása szerint, állami nyugdíjra akkor érdemes hajtani, ha jól keresel, 40+ évet fogsz dolgozni, és úgy gondolod, hogy nagyon sokáig (80+) fogsz élni. Egyébként a magánnyugdíjpénztár a jobb (még akkor is, ha 14 havi befitetésedet lenyúlják)
A nyugdíjrendszer problémája sok év óta a legsúlyosabb, nemcsak nálunk, sok más országban is. Az elöregedő népesség nagyszámú nyugdíjasát a csökkenő számú adófizető nem tudja eltartani. A hiányt hitelekből pótolják, és más büdzsékből vonnak el. A megoldást is elég régóta kitalálták, ez a öngondoskodás, a magánnyugdíjpénztár, ahol mindenki a saját nyugdíjára spórol, és így ez semmiképp sem lehet deficites.
Az első döntésen, hogy ugrik 14 havi befizetés, nem nagyon akarok rágódni: ez egy fajta különadó, amit kivetettek. Elég szerencsétlen a formája, és biztos, hogy ezért semmiféle kárpótlást nem fogunk kapni, bármit is mondanak.
A második döntés, a visszalépési lehetőség, megtámogatva a magánnyugdíjpénztárak elleni propagandával, azonban ennél sokkal súlyosabb. Előre látható, hogy sokan fogják ezt választani, hiszen máskülönben a következő 14 hónap tiszta bukó számukra. Ennek azonban lesz néhány következménye:
- az így kieső befizetésekből az MNYP-k nem vesznek államkötvényt, nehezebb lesz finanszírozni az államadósságot. Ennek köszönhetően, az állampapírok hozama megugrik. Nő az államadósság, viszont legalább aki MNYP tag marad, az nagyobb hozamot realizálhat...
- sokan a jelenlegi nyugíjrendszer összeomlását jósolják 5-10 éven belül. Nem csoda, hiszen ha a hiányt kamatos kamattal terhelt hitelekből pótoljuk, előbb-utóbb elszáll az államadósság. Persze ha ez államcsődhöz vezet, az a magánnyugdíjpénztár tagokon sem segít: ha az állampapírok elvesztik értéküket, az ő pénzük ugyanúgy ki fog nullázódni, mint az állami nyugdíjra aspirálóké.
Egy kicsit én is számolgattam: megéri-e visszalépni, vagy sem?
Tegyük fel, hogy valaki 40 éven keresztül dolgozik, és minden évben a keresete 8%-kát befizeti nyugdíjpénztárba. Legyen a fizetése mondjuk 100e Ft, amely minden évben az inflációval növekszik. Az egyszerűség kedvéért legyen az infláció fix 3% 40 éven keresztül. A 40. év végére a fizetése 316e Ft lesz, ami pont annyit ér, mint az első évben a 100e Ft. 40 év után nyugdíjba vonul, szeretné megkapni a fizetése 80%-kát, 253e Ft-ot nyugdíjban (állami nyugdíjban is ennyit kapna). Tegyük fel, hogy a magánnyugdíjpénztár akkora hozamot produkált a befizetéseire, hogy az fedezze az MNYP költségeit, és még kitermeljen az inflációnak megfelelő kamatot (ez elmúlt 10 évben nagyjából ennyi volt a nyugdíjpénztárak átlaghozama). Ez esetben nem nehéz kiszámolni - ha 40 évig a fizetésem évi 8%-kát tettem félre nyugdíjra, ha utána a fizetésem 80%-kát akarom megkapni, akkor az pontosan 4 teljes évnyi nyugdíjnak felel meg. Az MNYP tagok az állami nyugdíj 75%-kát kapják, ahogy az Aranyalma helyesen pontosította, így ha 16 évig nyugdíjas valaki, akkor a magánnyugdíjpénztárral pontosan ott van, mint az állami nyugdíjjal. Ha rövidebb ideig él valaki, akkor a magánnyugdíjpénztárral jobban jár, mivel az örökölhető (bár tény, hogy a dolgot már ő nem, csak az örököse fogja élvezni). Ha hosszabb ideig, akkor az államival jár jobban. A 65+16 év valahol a várható élettartam körül van, tehát a számítás elvileg stimmel is.
Summa summárum: a dolgok jelenlegi állása szerint, állami nyugdíjra akkor érdemes hajtani, ha jól keresel, 40+ évet fogsz dolgozni, és úgy gondolod, hogy nagyon sokáig (80+) fogsz élni. Egyébként a magánnyugdíjpénztár a jobb (még akkor is, ha 14 havi befitetésedet lenyúlják)
A hozzászólást Miklós módosította 2010.10.26. 16:24:39-kor
Pontszám: 6.67