Idézet: Sultankalifa - 2009.06.11. 11:46:07 vagy a megoldás az hogy aki ügyesen játszott kimaxolt épületet vagy szakértelmet, azt azzal büntetjük, hogy addig nem lesz újdonság (értelmes újdonság) amíg utól nem érnek a többiek és akkor már nem tudsz előnyből indulni (amiért keményen megdolgoztál heteken, hónapokon keresztül!)
nem büntet senki semmivel senkit, maximum a rohanó önmagát. aki "rohan" (nem pejoratíve mondom), az mindig is tisztában van azzal, hogy kirohanhat alóla a játék. olyan nincs, hogy "azt hittem, hogy nem rohan ki alólam, mert akkor nem rohanok" - ezzel mindenkinek tisztában kell lennie. még akkor is, ha ez így nem jó, de azért lehetett volna élni a gyanúperrel. (oké, nem tudom neked mennyire van múltad, de épp ezért döbbentett meg anno pár nagy múlttal rendelkező játékos őszinte csodálkozása, hogy "jé, rohantam és kiszaladt alőlam a játék. még ilyet".
két lehetőség van az üdvözülésre: 1. rohanni ÉS nem panaszkodni, ha végigszaladtál a jelenlegi lehetőségeken (mert a panaszkodással csak azt jelzed, hogy naiv vagy és utópiában élsz) - ez olyan, mint amikor valaki lebeszél egy küldetést, aztán csodálkozik, hogy elfogyott, 2. nem rohanni, mert tudod, hogy annak mi lenne az eredménye, s inkább, mivel tudod, hogy a játékvezetés csak véges játékélményt tud kreálni neked, te mesterségesen kreálsz magadnak játékélményt, kihívásokat. lehet, sőt a tápért kell nagy szövetségben lenni, de attól még sokkal érdekesebb napo problémákkal szembesülni, kis részsikerek letudáa után örülni.
