Hozzászólások - Khetty

Salem Byzon Testvér!

Szerintem a szövetségi háborúk során az egymás csépeléséből származó LE nem nagy jelentőségű, mivel
a.) ha csak úgy portyázom, amúgy is igyekszem olyan karaktert keresni, akinél esélyt látok arra, hogy nyerhetek
b.) az ellenfél is játszik... hiába ver el egy-egy erős karakter a másik szövetségben valakit, nálunk is vannak alacsonyabb szintű játékosok, akiket elverve gyarkolatilag visszaszerezhető a LE...

Persze ez nem igaz arra az esetre, ha egy jóval erősebb szövetség támad meg egy jóval gyengébb szövetséget... de ott is lehet védekező taktika, hogy pl. minden LE-t beépítenek, így nincs is náluk semmi a portyákra... illetve, ahogy írtam, ez egy erősebb szövetségnek egyszerűen nem éri meg: hiszen a portyák alatt akár többszörösét begyűjthetik a LE-nek, ha csak úgy találomra letámadnak valakit...

A gyengébbek farmolásáról annyit, hogy mi is belekezdtünk egy ilyen "könnyű" háborúba (utólag is bocs az illetékes szövetségtől!), csak hogy lássuk, hogy mi is ez a dolog... a vége az lett, hogy kollektíven megbeszéltük: nem éri meg!!!
Mivel a kisebb szövetségeket védi a szabály, hogy a Lélekkút alapján kapnak a győztesek LE-t, ami kis szövetségnél, alacsony lélekkutat--> minimális LE-t jelent! Hogy számszerűsítsem 341 LE egy háromnapos ütöm-vágom eredménye!!

Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy az illetékes szövetséget tiszteletemről biztosítsam, mivel nem adták fel az első napon, hanem derekasan kitartottak, még akkor is, amikor a dolog teljesen reménytelenné vált számukra!!!!

Idézet: Seigorn - 2008.10.18. 21:27:15

Probléma több mindenből is lehet:
1.) nem vagy prémium tag és képet szeretnél feltölteni --> ezt nem lehet (csak ha prémiumos vagy)
2.) mikor a képet meg akarod változtatni a jelszavad mindenhová be kell írnod! A módosítás mezőbe is!

Próbáld meg valamelyiket, ha egyik se megy, akkor levél Miklóséknak...

Bocs, ha már kérdezték előttem... én most végig nem nyálazok 9 oldalt emiatt
Tehát van-e valami időlimit arra, hogy értékeljék a kérdésemet? Csak azért mert mostanában 12 óránál is többet várok, hogy megkapjam a jó kérdésért járó LE-t és szeretném tudni, hogy milyen intervallummal kalkulálhatok.

A válasz egy rövid szócska: random

Így van ez ebben a játékban... elvernek a kicsik és legyőzöd a nagyokat... persze nem mindig... van élből vesztes támadás, amolyan kamikáze, öngyilkos jellegű, ott nagy valószínűséggel veszíteni fogsz!
De ha figyeled a támadott szintjét, tulajdonságpontjait és még a felszerelésére is pillantasz egyet, mielőtt megnyomod a támadás gombot... nos, akkor jó eséllyel el tudod dönteni, hogy az illetőt van esélyed legyőzni vagy nincs...

Idézet: Craslorg - 2008.10.18. 17:17:51

No! Végre egy kérdés, amihez nekem nem kell a gugli és a wiki!!!

Idézet: Craslorg - 2008.10.18. 17:14:03

Ezek szerint nincs 4-5 év körüli gyereked és babysitter se voltál... Én voltam ez utóbbi, ezért kb. 200-szor láttam a mesét! Így már nem is olyan bonyolult a válasz, hidd el!

Igen... ezt akartam is javasolni... ha komolyan háborút akartok indítani, akkor nem árt...

Nem, nem volt annyira macho, hogy felvállalja a gondját-baját! Csak a "szövetségi háború" topicban jár a szája felettébb nagy sebességgel....


Idézet: Byzon - 2008.10.18. 16:10:25

Háááááát, próbálj olyat választani, akinek alacsony a tulajdonságpontja... vagy erősíts a saját támadás vagy IQ tulajdonságaidon... előbb-utóbb csak találsz olyat, akinek vagy egy buzogánya és egy pajzsa, őket -30%-kal is lehet ütni...

Idézet: Byzon - 2008.10.18. 16:21:23

Ki nem volt a Szeme-kormányban hadügyminiszter?

Mészáros Lázár
Aulich Lajos
Vukovics Sebő
Görgey Artúr

Én Szemere-kormánynak tanultam annak idején...

Feltéve, hogy nem ütnek le az első 4 portya alatt úgy, hogy egész nap nem térsz magadhoz... Mert azért az egy elég jelentős gátoló tényező a portyában, ha nincs elég ÉP-d, hogy neki indulj...

Raymond E. Feist Résháboru sorozatának melyik volt az harmadik könyve?

Mágus:A mester
Mágus:A tanitvány
Ezüsttövis
Sethanon alkonya

Gugliban nem találtam rá választ, hát tippeltem és micsoda tehetség vagyok... jól tippeltem!
Ettől függetlenül a kérdést átfogalmaznám, valami olyanra, hogy melyik nem a Résháború-legenda része vagy ilyesmi... (persze akkor a helyes válasz is más lenne), de ez így túl speciális szerintem...

Vigyázz Roland, mert ha sok hasonló megnyilvánulásod lesz még, az én sorsomra jutsz!

Itt szeretném megköszönni mindenkinek, aki mellém állt eddig és kiállt mellettem, akár itt nyiltan, akár privát üzenetben biztosított a támogatásáról! Nagyon rendesek vagytok!

A pontozgató kisfijjúúnak pedig hadd legyen játéka... ha ennyi öröme jutott az életben játszon nyugodtan... csak vigyázzon, nehogy visszaüssön a pontozótábla...

Ne aggódj, lehet, hogy a 18-as szinten kettő is lesz!

Én örülök, hogy ezt mind leírtad, mert így már ketten tudunk menőzni ezzel a tudással!

Tanulással elérhető szakértelem a "szubtéri érzékelés", ha ezt fejleszted ez is növeli az esélyt, hogy találsz kiégett őskövet.

Idézet: Aisling - 2008.10.17. 21:06:24


Néztem a wikin, de nem láttam ezt az infót... elvesztem a Trabant több tucat modelljének gyártási ideje és feltuningolt változatai között...

Tényleg tudni kéne, hogy hány évig gyártották a Trabant 601-es modelljét?
Becsszó kerestem guglin (lehet, hogy nem elég helyen), de nem találtam ilyen infót...

Az őszi este hideggel és köddel telepedett a Szirtekre. A varázslók fáradtan várták egymást a könyvtárszoba faragott, hosszú asztala körül. Komoly dolgokról kellett beszélniük, ami nem konyhába való téma volt. Csiguz, Mortazor és Khetty pusmogtak valamiről, mikor befutott Camelus is. Kissé lihegett, látszott hogy sietett, hogy visszaérjen, mielőtt leereszkedik a sötét éjszaka. Ahogy végignézett az asztalnál ülőkön így szól:
- Lia? Hol van?
- Nem tudjuk. Elment reggel, azóta senki nem látta – vont vállat Elviz.
- Kezdjük akkor nélküle! – rogyott le a székre a férfi, mire Mortazor felkapta a fejét, majd Khettyre nézett egyszerre mindenki.
A nő nagy sóhajjal levegőt vett és felállt. Nem értette ugyan, hogy miért tekintik őt vezetőnek, semmi alkalmasságot nem érzett magában ilyesmire, de kétségtelen volt, hogy a kellemetlen beszélgetéseket, kérdéseket ő vállalta fel.
Az asztal végében álló, kissé szomorú alakváltóra nézett:
- Légy üdvözölve körünkben idegen! Társaságunk tagjait már ismered, bár rólad senki nem tud semmit… talán csak annyit, hogy te sokkal inkább itthon vagy ebben a toronyban, mint mi… Mégis, szeretnénk ha elmondanád, hogy ki vagy? Honnan jöttél? Hogy kerültél a falba? Azt is jó lenne tudni, hogy miért?
Khetty nyugodtsága mindenkit meglepett. Nem voltak ehhez hozzászokva a toronylakók, viszont az izgatottságot és a bizalmatlanságot, amely eddig a levegőben keringett, mintha elűzte volna a határozottsága. Miután befejezte rövid mondandóját leült a székére és várta, hogy a kérdezett nyilatkozzék.
Az alakváltó hosszasan sóhajtozott, fészkelődött. Látszott rajta, hogy mindenről szívesebben beszélt volna, csak nem a kérdezett témákról. Végül megszólalt. Hangja halk volt, kicsit érces, mintha ezer éve nem használta volna a hangszálait, de minden szava tisztán, érthetően visszhangzott a teremben, ahol mindenki feszülten figyelt rá.
- Ico'la vagyok, a Pepsek nemzetségének utolsó tagja. Őseimtől örökölt mágikus képességeim birtokában két cél lebeg a szemem előtt: újjá szeretném teremteni családomat - remélve, hogy néhány száz év múlva ismét Pepsek ezrei élnek majd a világon -, és barátokat szeretnék találni, akikkel együtt munkálkodva tudunk majd egy új békés világot létre hozni. Alakváltó vagyok, még a Nagy Háború előtti időkből, amikor még sötét mágusok lakták ezt a tornyot.
Szavaira halk moraj futott végig a társaságon.
- Egy sötét mágus, Mogashu, szemet vetett gyönyörű feleségemre, akit másként nem kaphatott meg, elrabolt… Mivel alakváltóként az ahjuta megtestesítése jutott nekem, megjelentem, hogy kimentsem… későn vettem észre, hogy több varázslóval szövetkezve az életemre törtek, akkor kerültem a falba … és akkor hallgattam végig az ezer éve visszhangzó sikolyt és halált, amellyel a feleségem feláldozták a Sötétség Oltárán.
- Ho….hol? – nyögött nagyot Bulcsu és közelebb húzódott az apjához. Akármennyire is felnőttnek és férfinak tekintette magát, ettől kirázta a hideg.
Ico’la beszámolójára mélységes, félelemmel teli csend telepedett a varázslókra. Milliónyi kérdés keringett mindenki fejében. Végül a bejárati ajtó hangos csattanása és Lia gyors lépteinek zaja törte meg a csendet. A lány arca kipirosodott a futástól, megtámasztotta magát az ajtókeretben, mikor felért az emeletre.
- Nézzetek… ki… az ablakon…
Mikor mindannyian a szoba széles ablakához sereglettek, folytatta: - Jobbra! – lihegett tovább.
A szirt tövében, ahol korábban a barlangba vájt fogadó állt, most lángokban állt az erdő:
- Kitört a háború! – felelte lihegve Lia, mikor értetlenül visszafordultak a többiek.