Csodálkozom, hogy csodálkoztok a könyvpiac helyzetén.
A képlet egyszerű, mint a bot.
A regény a szórakoztatóipar része. Pont.
A szórakozási lehetőségek pedig az elmúlt 50 évben hihetetlenül kibővültek, míg a jövedelmeink azért annyira nem. És a szórakoztatásra fordított idő is véges, ugyebár.
Véges pénzt és véges időt kell elköltenünk egy nagy áruválasztékkal rendelkező piacon. Mozi, cd, tv, koncertek, dvd, nyaralás, sport(rendezvények).
Csak ha 10 év távlatában visszagondoltok, akkor is látható mennyivel több lehetőség van manapság!
Sokkal több dologra költhetünk, fajlagosan kevesebbet és kevesebbet.
Bizony, ez a túltermeléssel küzdő könyvpiacon (is) bukásokhoz, csődeljárásokhoz vezethet és vezet is. Természetes kiválogatódás; nem élhetnek annyian a könyvpiacról mint eddig.
Nem egy bonyolult szituáció.
Az emberek többsége kényelemből az egyszerűbben fogyasztható szórakoztató cikkeket fogja fogyasztani.
Ez azonban korán sem jelenti a könyv, mint médium halálát.
A szakkönyvek mindig kelleni fognak, a sikeres regények is papírra kerülnek majd, mert a papírkönyv az elektronikussal szemben kevésbé hajlamos a meghibásodásra.
Ettől függetlenül nagyon szurkolok ez ekönyv olvasó kütyüknek.
Mert sajnos én sem költhetem el a világ pénzét könyvekre, bármennyire szeretném is, és normális esetben az e-változat olcsóbb kelle(ene), hogy legyen.
Apropó:
http://ekonyvolvaso.blog.hu/
Igen CaveMaN.
A jelenlegi rendszer "szarságát" senki nem vitatja.
De a privatizált egészségügy is ugyanakkora nagy halom, és távolról sem megoldás, mint azt a tények mutatják.
És nem CaveMaN.
Jó eséllyel nem tudnád kifizetni a komoly kezeléseket egy profitközpontú egészségügyi rendszerben.
Egy ilyen rendszer úgy működne, mint annak idején a királyi magánorvosok "rendszere".
Vizitdíj:
Miért jó ötlet kifizetni valamit az adózott jövedelmedből még egyszer, amikor már kifizetted a TB hozzájárulást?
Amerika:
A Sicko c. dokumentumfilm (ill. részben docutainment) azzal a felvetéssel kezdődik, hogy a film nem arról az 50 millió emberről szól, akiknek nincs egészségbiztosítása, hanem arról a 250 millióról, akiknek van. A film folyamán kiderül, hogy sokuknak hiába, mert az sem menti menti meg őket attól, hogy mondjuk a gyerekük a kezük között haljon meg, mert a kórház, ahová bevitték, nem áll szerződésben azzal a magán biztosítótársasággal, ahová fizeti a pénzt.
Kedves Miklós, mit szólnál ahhoz, ha a feleséged egészségbiztosítót váltana/választana, ahol tételesen nyilatkoznia kéne az összes eddigi betegségéről, amit aztán a biztosító magánnyomozója le is ellenőriz, és kiderülne, hogy elfelejtett "bevallani" egy banális hüvelygombásodást, amit úgy aposztrofálnának, hogy biiztos meg akarta téveszteni a biztosítót, ergo csaló és rossz ügyfél, nem kötünk vele szerződést.
Ez az eset nem a képzelet szüleménye, egy amerikai nő arccal, névvel nyilatkozik róla.
Nem akarom az összes esettanulmányt felsorolni, nézzétek meg a filmet.
Orvosok és a kevés pénz:
Miként lehetséges, hogy az eddig a kórház égisze alatt dolgozó szakrendelő hirtelen új számítógépekkel, új eszközökkel, új székekkel, normális viszonyok között, az orvosoknak új autókat adva dolgozik azóta, amióta kiszervezték?
Álnaivan értetlenül állok az eset előtt, hiszen UGYANAZT A TB TÁMOGATÁST kapják, mint eddig!!! Továbbra is TB-s ellátóhely.
Álnaiv vagyok, ismétlem.
Azon is gondolkodjon el mindenki, hogy jelen esetben egy, azaz egy biztosító, a TB szerződik és alkuszik a gyógyszergyártókkal, jelentős érdekérvényesítő képességgel rendelkezve.
A félképzetteknek üzenem, hogy ez nem monopólium, hanem monapszónia, és kurv@ jó a betegek számára.
Ha sok kis törpe biztosító lenne, a gyógyszergyárak még jobban letarolnák az országot.
Egyébiránt ezt a TB-t erősen meg kellene reformálni.
Lsd a fenti szakrendelős példát a jelenlegi rendszer pazarlására.
De reform nem azt jelenti, hogy kiárusítok mindent.
Miért kéne eladni a kórházakat? (Lsd. milyen jól sikerült a HospInvest ügy is)
Miért nem építenek zöldmezősen új magánkórházakat, ha ez olyan jó üzlet!
Ha eladják az állami kórházat, akkor nem lesz más választás, mint a magánba menni. Ez lenne a verseny szótári fogalma? Vagy inkább a készbe jobb beülni fogalma?
A reformot pedig ott kell kezdeni, hogy aki nem fizet járulékot, az csak életmentő beavatkozásra jogosult és a gyógyszert sem támogatja nekik senki.
Aki leszázalékoltatta magát, aztán feketén dolgozik, az köztörvényes bűnöző.
Magyaroszágon 10 millió emberre jut 800.000 rokkantnyugdíjas, Szlovákiában az 5 millióra 27.000 és azt ott sokallják.
Az egészségbiztosítás közös kockázatcsökkentés. Nem működhet profitorientáltan.
Ki az, aki az olvasók közül zsebből ki tudna fizetni egy szívműtétet miden költséggel?
5 évvel a szívműtét után pedig egy motoros baleset rehabilitációját?
A köztes időben pedig egy komplikált, altatásos, műtétes ikerszülést?
Jó lenne, ha az emberek a közös teherviselés fogalmát tényleg értelmezni tudnák.
