Hozzászólások - Necronis

Semmi, megnéztem.

Megtámadtam valakit, nyertem, 1 TP. 2 perc múlva visszatámadott, nyertem, 2 TP. A két csata között semmi nem változott. Miért nem egyforma a kapott TP?

Mások szerint meg nem az. Így jártam. 12 kérdésemből így 3 lett rossz, ebből 2 azután, hogy Ti, tisztelt játékostársaim, elfogadtátok. Egyet meg el sem fogadtatok... Bélának kellett volna mennem asszem vaze...

Egyébként az, hogy ezt a kérdésemet kritizálják, kevésbé érint, mert 47 % helyesen válaszolt rá. Sokkal jobban elszomorít az, hogy az eddigi két "rossz kérdés" értékelésű kvízem olyan, ameit bárki meg tudna válaszolni nem hogy 5, de szerintem 1-2 perc alatt, ha gondolkodna.
Amúgy most néztem meg, már nincs benn ez a kérdés az adatbázisban. Annyira kitörölték, hogy nálam sincs már nyoma. Így kéne segget törölni asszem.

Miért, a wikipédiát és a Google-t tanítják? Az ominózus kérdés megválaszolásához (amit mellesleg én tettem fel), kb. 2 perc kell zéró matektudással bárkinek. 0 feletti matektudással meg elvileg kapásból megy a válasz, olyan válaszokat adtam meg.

Idézet: Hydro Globus - 2008.10.04. 21:23:10

hehe, megjött Béla

Például ha revütáncosról kapsz kérdést
Finn billentyűzetben nem tok segíteni, a Béla nem mondta hogy kell

Ó, én már rámozdultam erre az irányvonalra Remélem tetszeni fog az utolsó két kvízkérdésem, sok sikert hozzá

Vazze, nem off, kvízben volt válasz ez is

Off: Gondolkozzunk Béláim...

Biztos igazad van, nem hiába híjják a Rémálom az Elm Utcában álomgyilkosát Trükkös Béla Bának

Nehogy félreértsetek mán, a kérdés brilliáns, a válasz is jó, csak hát ez is a négy közt volt 10 percig fetrengtem a rehegéstől

Sőt:

"Mi a neve Lovecraft legismertebb szörnyistenének?"

Aszongya Béla...

"A toplista milyen gyakran frissül ?"

Nem egyértelmű. Benne van a 10 perc és az egy nap is a válaszok között.

Az eddigi kedvenceim:

Nemzeti Fogmosó Liga
Trükkös Béla Bá

"A pedagógus szó a görög paidagogosz-ból származik. Ki volt paidagogsz?"

helyesen: paidagogosz.

"Ha kedvenced morálja túl alacsony, ki kell engesztelned, különben nem lesz hajlandó harcolni!"

Szeretném tudni, mit jelent a "túl alacsony morál"? Mikortól nem hajlandó harcolni az állat?

Mortazor gondolkodva hallgatta végig a beszélgetést, állát tenyerében nyugtatva könyökölt. Mikor csend lett, végignézett társain, majd halkan megszólalt:
- Én engedtem el a manót. Nem bírják a fogságot. Remélem nem baj. - Kényelmetlenül fészkelődve ült a döbbent pillantások kereszttüzében. Nem szerette, ha ő van a középpontban. Megköszörülte a torkát. - Tudjátok más az, ha vadászol egy lényre és más az, ha megkínzod. Már ha értitek, mire gondolok. Khmm... - Egyre jobban zavarban volt. Arca kezdett vöröses színt ölteni. - Nos... Hmmm... Igazából az ajtóról szerettem volna beszélni. Azt hiszem, ki tudnám nyitni.
Egy pillanatnyi csend után hangzavar támadt. Mindenki egyszerre kezdett beszélni.
- Micsoda?
- Hogyan?
- Miért nem szóltál eddig?
- Na azt kétlem!
Ilyen és ehhez hasonló mondatok hangzottak el, egymás szavába vágtak az asztalnál ülők.
- Csend! - Hallatszott Khetty ellentmondást nem tűrő hangja, mire mindenki azonnal elhallgatott. A nő szigorúan nézett körül, majd elmosolyodott. Mortazor felé fordult, aki lehajtott fejjel, bíborvörös arccal ült, mint akit letaglóztak. - És hogyan gondolod, Mortazor?
A férfi felemelte a fejét. Végignézett a társaságon, mint aki felméri, mekkora erő lakozik a csapatban.
- Hát... - szólalt meg halkan, rekedt hangon, - nem egyedül gondoltam. A ti segítségetekkel. - Mielőtt kitört volna a hangzavar, Khetty csendre intette a társaságot. - Gondolom tudjátok, hoztam magammal egy igen furcsa kristályt. - Többen bólintottak. - Amikor idejöttem, még fertőzött volt. Megfertőzte... egy... szóval... hmmm... gonosz hatalom. - Elhallgatott, várt pár pillanatot. Senki nem szólt, lélegzetvisszafojtva várták a folytatást. - Ez egy hmm... fókusz, igen. De nem olyan, mint amit Ti ismertek. Ez... szóval... ez onnan származik, ahonnan én. Velem jött. És már tiszta. Földanya Ajándéka, ez a neve. Igen, Földanya Ajándéka. - Csodálkozó tekintetek. Várakozásteli csönd. - Azzal ki tudom nyitni. Sok dologra képes. Gyógyítani is. És jósolni. Kinyitni dolgokat vagy bezárni. És... hmm... képes érzéseket befolyásolni, igen. De ölni nem. Életet nem vesz el, a Földanya nem. Azt csak mi tesszük. - Ismét elhallgatott, elgondolkodott kissé, majd folytatta. - Tehát ki tudom nyitni, de sokáig tart. Mert meg kell törni a varázslatot. És közben le fogok gyengülni, mert a kristály tőlem fog energiát nyerni. Sokat. Ha nem élem túl, nem sikerül. Ezért kell segítenetek. Hogy túléljem. Gyógyfüvek kellenek hozzá, mert közben nem tudok majd enni, csak inni. Nagyjából három napig fog tartani, és utána sokáig pihennem kell majd, egy hétig is talán. Szóval így. Ha akarjátok, persze csak akkor. - Elhallgatott, sosem beszélt még egyszerre ennyit, mióta erre a világra került. A többiek is csendben ültek, mindenki arra várt, hogy valaki megszólaljon és elmondja a véleményét. A csend hosszúra nyúlt.

"Ki irta a Düne cimü regényt?"

Helyesírási hibát javítani kellene.

"Melyik a legerősebb lap a tarokkban?"

A válasz nem egyértelmű, kapásból találtam vagy hatféle tarokk-változatot, nem mindegyikben van skíz.

"37 virág van egy kertben. Fűnyírás közben véletlenül levágnak 6-ot. Időközben kinyílt 8 virág. Hány virág maradt a kertben?"

válaszok:
17
31
45
23

Nos, 31... ááááááááá

"Melyik volt előbb?"

A kérdés jó, de szerintem így helyesebb lenne feltenni:

Melyik esemény történt legkorábban?

Mortazor nyugodt tartással, érdeklődve álldogált a gyakorlótér szélén, figyelte a küzdőket. Jó érzéssel jött le ide megmozgatni izmait, kipróbálni magát társai között. Megkedvelte őket, különösképp a mogorva harcost, tetszett neki, hogy sosem adja fel. No és az újonnan érkezett, nagydarab férfit is szimpatikusnak találta, ahogyan az ifjú hölggyel foglalkozott, tanítva őt a harc rejtelmeire. Tudta, ő nem lenne képes ilyesmire... Sokszor figyelte társait láthatatlanul, amikor azok vadászni indultak. Ha megtámadta őket egy-egy végzetúr, soha nem avatkozott közbe. De azért megfigyelte, kik voltak, és ha alkalma adódott rá, megbosszulta a támadásokat. Fiatalabbnak érezte magát, mint hatvan éve bármikor. És a seb a karján... Érdekes változáson ment át. Most úgy nézett ki, mint egy ötszögű tetoválás, közepén egy juharlevél körvonalai kezdek formálódni. Várt még, de egyre inkább biztos volt benne, mit jelent ez. Elmosolyodott.
Hirtelen azon kapta magát, hogy a torony felé siető Khettyt nézi. Őt is megkedvelte, bár tudta, a nő nem bízik meg benne. Valahogy úgy érezte, ő sem ebből a világból származik. Nem bánkódott. Tudta, előbb-utóbb bebizonyítja társainak, hogy méltó a bizalomra. Ha majd Khetty belép most a toronyba, biztosan elcsodálkozik. Nem találja ott a manó szobrát, no és persze, biztosan fel fog tűnni neki, milyen tisztaság van. Bár társai még nem látták Picinyt, Mortazor kis kedvencét (talán sokkot is kapnának, ha meglátnák, miféle lényt dédelget), azért a kicsiny lárva nem csak arra volt jó, hogy mérget válasszon ki a harcban. Intelligens kis csöppség, és nem elhanyagolható, hogy megeszi azt (többek között), amit a végzeturak kosznak néznek. No és sok társa van. Nagy tisztaságot képesek alkotni így együtt.
Nem tudta, mit kezdett a nő a fókuszkristállyal, de abban biztos volt, hogy nem dobta el. Talán megnézeti majd valamelyik mágus ismerősével. Úgysem fogják tudni, mi ez. Senki nem tudja. Ezen a világon nincs több ilyen, és nem is lesz. Mortazor tudta, hogy a kristály segítségével most már hazautazhatna. Haza, az ő világába, az ő otthonába. A Földanya biztosan megtenné ezt neki, ha ezt kérné tőle. De nem akart elmenni. Már nem. Otthon volt.

Látod, ha ráviszed az egeret a szerencse értékére, kiírja.