viszonylag egyszerűen definiálom a boldogság állapotát, ha poénra veszem, akor azt mondom, hogy a tököm üres, a gyomrom meg tele

kicsit komolyabban, engem az a tudatvtsz boldoggá, hogyamit csinálok, annak értelme van, úgy a magam hasznára, mint a számomra fontos emberek részére

ha tisztességesen építem magam és a környezetem, valamint szeretek és engem is szeretnek, akkor asszem teljesen boldog lehetek

teljesen elégedett sosem, mert ha az lennék, akkor nem lenne miért hajtani, de jó dolog egy kicsit megpihenni azzal a tudattal, hogy ma is jót cselekedtem, nagyot alkottam, és itt nem elsősorban a külvilág a mérce

Idézet: Miklós - 2008.10.30. 14:13:20

Körülmények nem rekeszthetőek ki semminek sem a vizsgálatakor, mert mindig jelen vannak, így mindent valamilyen körülmény tekintetében vizsgálunk. Ergo nem szűkítettél a halmazon, vagyis, a boldogság egyenlő az elégedettséggel e nézet szerint. A fenti tévedés kivédése fontos a boldogság vizsgálatakor, és nem összekeverendő a boldogság az elégedettség érzésével.

E szavaknak a pontos deiniálása nélkül (mely pontosan az érzelmi töltet miatt nem is lehetséges) úgy gondolom, hogy a boldogság érzése nem található meg egyedül, magányosan, emberi kapcsolat hiányában. A boldogság csak társas kapcsolatban lelhető meg, két vagy több, egymáshoz érzelmi szálakkal kapcsolódó fél, együttes elégedettsége által. Így aki a boldogságot hajtja, vegye figyelembe, hogy egymaga sohasem fogja azt elérni. Fontos, törekedjünk arra, hogy önmagunk is és szeretteink is elégedettek legyenek, így lehetünk csak boldogok.
A boldogság érzése, nagysága pedig fordított arányban függ a feleket érő negatív energiák (izgulás, nyugtalanság, éhség, szomjúság, idegeskedés...) nagyságától. Egy teljesen boldog pillanat akkor következik be, ha egy számodra elégedettséget keltő érzést minden negatív energiától mentes pillanatodban élsz át.

Végkövetkeztetés: ha igazán boldog akarsz lenni, akkor igyekezz azon, hogy minél jobban megismerd a hozzád közel álló embereket, törekedj arra, hogy elégedett légy (mindig legyenek !reális céljaid, és tégy azért, hogy azokat a célokat elérd), és támogasd szeretteidet is céljaik felállításában, és azok elérésében.

Idézném Bródyt, aki egyszer így nyilatkozott: A boldogság csak egy átmeneti állapot a reménytelen szerelem és a beteljesült csalódás között.

MÁR BOCS DE TE NAGYON BOLDOGTALAN LEHETSZ.HA NEKED CSAK EZ A VÉLEMÉNYED.TALÁN A TE ÉLETEDBEN NEM VOLT SEMMI OLYAN DOLOG AMI BOLDOGGÁ TETT?EZT KÉTLEM.VALAMIKOR ÉNIS IGY VÉLEKEDTEM DE MA MÁR NEM.MEGTALÁLTAM AZT AZ EMBERT AKIVEL IGENIS BOLDOG VAGYOK,MÉG AZ OLYKOR FELMERÜLÖ NEHÉZSÉGEK ELENÉRE IS.A SZERETET,EGY-KÉT KEDVES SZÓ ÉS ÖLELÉS EGÉSZEN BOLDOGÁ TEHETI AZ EGÉSZ NAPODAT,ÉS AKÁR EZT MINDEN NAP ISMÉTELHETED,HA NEM VAGY ELKESEREDETT.(MEGKESEREDETT)

TELJESEN IGAZAT ADOK NEKED,HISZEN MIKOR ESTE LEFEKSZEL ALUDNI A TUDAT HOGY AZNAP JÓT TETTÉL VALAHOL BOLDOGGÁ TESZ.TUDOM MERT ÉNIS IGY ÉRZEM.

ha lehet, kisbetűkkel, mert ez kiabálásnak számít...

Ókori mondás: "A bölcs nem támaszt igényeket az élettel szemben, így még akkor is gazdag, ha semmije sincs."

Sziasztok! Sokat gondolkodtam, mit is írhatnék ide, erre jutottam.
Szerintem több fajta boldogság létezik. Van olyan, ami kisebb érzettel jár, van ami nagyobbal. Az ember nagyon is boldog tud lenni attól, ha kap egy számára értéket képviselő ajándékot. (keressetek rá a youtube-on a Nintendo Wii-t ajándékba kapó gyerekek videóira. Meg fogtok lepődni). Ha én kapok vagy veszek valami nagyot és értékeset(itt a 10000 Ft körüli dolgokra gondolok), akkor mindig marad egy rossz érzés a gyomromban, hogy ebből a pénzből mennyi éhező kisgyerek jól lakhatott volna. Vagy a gyógyulásában segédkezhetett volna. (most belegondolva mi sem engedhetünk meg a számlák miatt nagy kiadásokat, de ételre mindig jut. Másnak pedig nagyon sokszor nem, és ez tud leginkább elkeseríteni)
Más kérdés, hogy csak 20 éves vagyok, és figyelem azokat is, akik sokkal többet éltek(és itt nem csak az évek számára gondolok). Nem hozok ítéletet, látom, hogy mennyit dolgoznak, az apák-anyák-nagyszülők, hogy előteremtsék a napi betevőt. Nekik nagyon kevés önzően boldog pillanatuk lehet, és mindig azt mondják, hogy csak a gyerekekre tudnak gondolni, hogy nekik minden meglegyen. Komolyan! Minden szülő megérdemli a segítséget, akkor is ha ezzel a saját életünket korlátozzuk. Ők is a saját boldogságukat áldozták értünk valamikor.
Végül pedig nagyon nem mindegy, hogy egy dolognak mennyiszer és mennyi ideig tudunk örülni. Lehet, hogy egy anyagi dolog (pl. Nintendo) kezdetben nagy örömet okoz, de pár óra-nap után elfelejtjük. Ellenben a gyermekek és egy élet-házastárs évtizedekig boldogságot jelenthet.
Kösz, hogy elolvastátok, és próbáljatok örülni a kisebb dolgoknak is! (remélem nem voltam túl demagóg és elcsépelt)

d

A Nintendo még soha nem bántott/csalt/alázott meg, nem használt ki, nem utasított vissza. 19 év, mennyei gyönyörűségekkel teli játék után, 32 évesen rájöttem, hogy Ő az igazi. Hüpp...

nekem 100.000 euróm van boldog vok

A múlt héten jártam Nápolyban, nagy nyomort láttam, mégis mosolyogtak az emberek. Hogy boldogok voltak-e, azt nem tudom, mert azzal a pár olasz szóval, amit tudok, nem tudtam megérdeklődni...a családok a szűk sikátorokban az utcán élnek, kávéznak, beszélgetnek, és jókat derülnek a köztük lézengő, elcsigázott külföldi túristákon. Sajnálkozva néznek rájuk, s elnézően kedvesek velük, mert lehet, hogy van 100 kiló eurójuk, de nem nápolyiak és ezért biztosan boldogtalanok...

tegnap volt az rtl klubos Üzenetek(tudjátok az a kis pár perces okosságokat mondós műsor a reklámok között elrejtve) a következő idézet...

"Ha boldog akarsz lenni, tűzz ki magad elé bármilyen célt, csak egyet ne: a boldogságot"

há ennyit tudok igazából hozzáfűzni a dologhoz...

Hát, szerintem sem boldogít a pénz teljesen, mert pl. ha nyernénk a lottón, akkor ugyebár mibe lehet befektetni? Ha veszek egy zsák őskövet, akkor persze, sokkal erősebb leszek, meg minden, de én sosem tartottam jó dolognak, hogy azér' győznek le, mert a másik játékos pénzt költ a játékra. ...
Amúgymeg én is tudhatok magaménak egy kevés észt, és hamarosan én is "jól fogok kinézni", stb., de engem sem ez boldogít. Az egészet elcserélném, hogy együttlegyek azzal, akit magmnak választottam. Még a jó matektudásomat, pedig az a legmeghatározóbb tulajdonságom, és nagyon hiányozna.

Ja igen, már majdnem elfelejtettem, mit akartam még írni. Én az osztályomnak több, mint a felét nem szeretem, és akkor még enyhén fogalmaztam. De mégis emelt fővel tudok bemenni, és mosolyogni. Mert elfogadom/belenyugszom, hogy ilyen emberek vesznek körbe. De tőlük boldog nem vagyok.

Aki pedig nem hiszi, hogy lehet boldog is az élete, az vegyen magának hörcsögöt.

Kedves Miklós!
Tudom ajánlani a The Secret c. könyvet(úgy tudom Best Seller lett) vagy a dokumentumfilmet ami segít megérteni a "Boldogságot" mint érzés, és hogy Te magad alakíthatod az életedet a gondolkodásod révén.
Jó olvasást kívánok!
trombone5

A lottó egyébként egy érdekes téma. Furcsa módon, a lottó ötös valóban nem boldogít, azért, mert a legtöbb ember nem tud mit kezdeni a hirtelen nyakába szakadó rengeteg pénzzel. Boldog-boldogtalan próbálja megvágni, átverni, és sokszor értelmetlen dolgokra költi el a pénzt. Feladja a munkáját, ami azért a legtöbb ember életének fókuszt ad, és helyette vesz egy csomó dolgot, aminek a fenntartására egyszerűen már nem elég a nyeremény. Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki okosan csinálja, ne válhatna boldogabbá, kiegyensúlyozottabbá a pénz által. Ha én nyernék a lottón (amire a szokásosnál is kisebb az esély, mivel csak ritkán veszek lottót), akkor valószínűleg ugyanúgy tovább csinálnám ezt, amit eddig, legfeljebb valamivel kevesebbet dolgoznék egy héten, és többet nyaralnék.
Én is olvastam egy könyvet a témában, nem a boldogságról, hanem egy lottómilliomosról. Sok elképesztő baromságra cseszett el pénzt, és csinált olyan dolgokat is, amiért sokan irigyelnék. Végül (pár évvel?) a nyeremény megszerzése után megbetegedett és meghalt...
Olvastam egy másik könyvet is, a pénzről szólt. Az egyik fő bölcsessége az volt, hogy a pénz akkor boldogít, ha van időd el is költeni. A szeretteiddel töltött idő talán a legnagyobb érték, ha ezzel nem rendelkezel, ugyanúgy szegény maradsz, bármennyi pénzt is keresel.

Mindenkinek van egy bizonyos pénzösszeg amit "be tud látni", amit még kezelni tud. Ez a havi kereset valahányszorosa (ezerszerese?). Az efeletti rész teljesen mindegy mekkora, már kezelhetetlen az egyén számára.

Nagy összegeknél sokkal egyszerűbb arányokat, százalékokat nézni, ezt csinálják a parlamentben is. Nem az a lényeg, hogy hány milliárd megy el erre vagy arra, hanem hogy ez a tavalyihoz képest hány százalékos csökkenés vagy növekedés, illetve hogy a nagy összeg arányaiban hogy oszlik meg a részterületek között. Erre 5%, arra 25%, ezen már lehet vitatkozni, de hogy ide 3 milliárd, oda 6 milliárd, az értelmezhetetlen.

Sok mindennel egyetértek, sok mindennel nem az eddig leírtak közül.
Többen írták, hogy boldog az ember, csak társas környezetben, szeretteivel lehet. Ezzel nem tudok 100%-ig egyetérteni. Az emberek zömére ez minden bizonnyal így van, de szerintem lehet az ember egyedül is boldog, legalábbis van pár példa: szerzetesek, remeték, illetve a nagy tudósok közül is nem egy a család helyett a munkájának áldozta az életét - bízom benne, hogy boldogok voltak.

Szerintem a boldogság alapfeltétele, hogy az embernek legyenek céljai, és azokat érje is el. Igaz, ez túl általános, de nagyon nehéz szűkíteni. Célnak mindenképpen olyan dolgokat tekintek, amit az adott ember saját vágya diktál, a körülményektől mentesen. Emellett a "cél"-nak mindenképpen ki kell emelkednie a hétköznapi rutinból, pont ahogy egy ünnepet is az tesz ünneppé, hogy kiemelkedik a hétköznapokból.
A boldogság nem csak ezen célok elérése, de az is, hogyan érjük el e célokat. Az oda vezető út, a kitartás a küzdelem és a végső siker mind-mind a boldogság része.

Sajnos nagyon sok olyan ember van, akinek a fenti értelemben nincsenek céljai, illetve mások célját "veszi át", és ha eléri, attól éppen ezért nem is lesz boldog. Tipikusan ilyen a lottónyertes: megveszi a villát, luxusautót, nyaralót - mert ezeket látja, mint a "jólét és boldogság biztosítékát". De nem a saját vágyai diktálja ezt, hanem a környezete, és nem létezik a célhoz vezető út sem, ahol a cél eléréséért tett volna valamit.

Ettől függetlenül a pénz szerintem boldoggá tud tenni, de csak ha okosan használod fel: de saját céljainkat kell megvalósítani belőle, nem pedig azt, amit a környezeted vagy a média diktál.
A reklámokon keresztül nap mint nap tömik agyunkba a "hamis" célok tömkelegét: szerezd meg ezt, vegyél azt, cserél nagyobbra, modernebbre, mert a siker záloga, ettől lesz jó életed, ettől leszel boldog. És ott áll az ideális nő / férfi, minden tökéletes - ki ne akarná ezt? De mi mást is várhatnánk egy reklámtól - az ilyen célok elérésének eszköze pedig mi más lenne, mint a pénz? "Elég beszedj egy tablettát és tökéletes alakod lesz, vagy csillogó hajad, megfiatalodsz és beteljesülnek álmaid..." csak ha mégis lennének is ilyen céljaink, két dolog is hiányzik: 1) A cél egyáltalán nem biztos, hogy reálisan elérhető. 2) Nem teszünk az elérése érdekében semmit.

update: elgépelések, hibák javítása

Most olvastam egy jó mondást, és mivel a témába illik, gondoltam megosztom veletek:
"A gazdagok nagyon örülhetnének, ha csak feleolyan boldogok lennének, mint amilyennek a szegények hiszik őket."

A kedvenc (Kínából származó) mondásom tartja: Ha megelégszel, gazdag vagy...
Aki elégedett, annak megvan mindene, vagyis azok a dolgok, amik neki személy szerint szükségesek, vagy amikre vágyott...
A boldogság azonban nem más (szerintem ), mint az újabb és újabb akadályok helyes leküzdése, az ebből adódó sikerélmény. Az életben elkerülhetetlen, hogy ne találkozz akadállyal, de ha túlteszed mnagad rajtuk, akkor nyerő vagy, és az újabb és újabb ,,jó-hullámok" adhák a boldogságod