Kicsit pesszimista témákat vettem elő az elmúlt héten, úgyhogy jöjjön most valami pozitív: a boldogság. Közhelyesen hangzik, most mégis erről szeretnék írni... Valahol olvastam, hogy a boldogság gyakorlatilag a "körülményekkel való elégedettség." Minél többet gondolkodom rajta, annál inkább úgy hiszem, hogy ez az egyszerű definíció nagyon helytálló. Hiszen én is akkor érzem magam boldognak, ha minden jól megy, nincsenek kudarcaim, problémáim - vagyis elégedett vagyok a helyzettel. Épp ezért van az, hogy egy aránylag szegény ember is lehet boldog, ha nem vágyik többre, és egy gazdag és sikeres ember is lehet boldogtalan, ha vannak céljai, amelyeket nem tud elérni. És ez egyben a rákfenéje is a dolognak, hiszen az emberiséget pontosan az elégedetlenség, az újabb célok hajszolása hajtja előre a fejlődés útján. Vagyis, az emberiség jövőjét a boldogtalan emberek építik
Azt is sokan mondják, hogy a pénz nem boldogít, de tény, hogy a pénz a boldogtalanságnak nagyon sok forrását képes megszüntetni. Vagyis, aki gazdag, az általában csak magát okolhatja, ha boldogtalan.
Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen egészséges vagyok, szerető feleségem van, három gyönyörű és okos gyermekem, házam, autóm, működő vállalkozásom. Sajnos azonban hajlamos vagyok arra, hogy a rossz dolgokon hosszan emésszem magam, egy jelentős anyagi veszteség, egy sikertelen termék, egy elveszített vagy rosszul dolgozó munkatárs, egy tönkremenő háztartási gép vagy egy jogtalan parkolási bírság ki tud idegelni a világból. Sok stressz ér, próbálom ezt a magam módján kezelni, mindig felsorolom magamban a pozitív dolgokat, és szembeállítom őket azzal, amin épp kesergek. Sajnos maximalista vagyok, és csak az tesz elégedetté, ha minden tökéletes. Annak idején évekig versenyeztem egy Magic nevű kártyajátékban. Rengeteg versenyt nyertem, de azokra nem emlékszem annyira, mint arra, amikor csak második vagy harmadik lettem, és pontosan tudtam, hogy mit rontottam el.
Bár nem kedvelem a kórházas filemeket, ismerőseim unszolására elkezdtem nézni a Kés/alatt c. sorozatot. Ez két amerikai plasztikai sebészről szól, az egyiknek tökéletes családja van, a másik pedig minden nap elcsábít egy újabb bombázót. És emellett persze rengeteg pénzt keresnek. Nos, ami nyomorúságot az életben el lehet képzelni, annak ez a két sebész mind áldozata lesz a sorozat során. Szerelmi, családi, anyagi és egészségi probléma tömege, sőt még ennél sokkal bizarrabb kellemetlenségek kilincselnek náluk. Aki ennek a két fickónak a nyomorúságos életét (leszámítva a sok megdöntött bombázót) nézi, egyfajta megnyugvást érezhet, hogy lám, lehetne rosszabb is. Hiszen itt ez a 2 fickó, fejenként 750ezer dollárt keresnek évente, és valami döbbenetesen boldogtalanok - és ezt sok esetben maguknak köszönhetik. Tehát egyfajta összehasonlítás is növelheti az ember "boldogságérzetét". Valaki egyszer azt mondta, az etiópiaiak azóta érzik magukat annyira nyomorultul, amióta a TV-ben látták, hogy a fejlett országokban az emberek milyen luxusban élnek.

A maximalizmus jó dolog... Általában.
Persze, lehet enned magad sok minden miatt, Miklós, csak... Előfordul, amikor az időjárás az ember ellen van. Esik, fúj, vagy meleg van. Ha rossz idő van, (nem olyan, amit szerettem volna) majd hozzád fordulok, remélem teszel valamit ez ügyben. Ha meg nem... Tudom, érted.
A boldogság szerintem olyan, mint a felhőmentes égbolt. Nagyon szép, nagyon jó. És? Ha az év minden napján csak ezt látnám, tuti megunnám. Igenis kellenek a felhők! Hozzák a változást, hozzák az esőt, az életet. Jó, néha dűtenek-borítanak a szelek... Ez is igaz - de utána jön a jó idő, a felhőmentes nap, mint ahogy egyik hepe után jön a hupa, és így tovább...

ez szerintem túl példamutató. szerintem boldogság nincs, csak boldogtalanság hiánya. amikor épp nem fáj a fogad, megjavították a hűtőt, és a gyermeked ötöst kapott a suliban, akkor nem boldog vagy, hanem egyszerűen nincs semmi bajod, nem vagy rosszkedvű.

"És ez egyben a rákfenéje is a dolognak, hiszen az emberiséget pontosan az elégedetlenség, az újabb célok hajszolása hajtja előre a fejlődés útján. Vagyis, az emberiség jövőjét a boldogtalan emberek építik"

A konklúziód valahol sántít. A boldogtalanság mint negatív emóció, inkább az egyén testi - lelki leépülését segíti elő, sem mint az építő jellegű tenni akarásét. Csak példaként említem az alkotóművészetet, ahol a legnagyszerűbb műveket éppen hogy a szerelmes boldogság pillanataiban sikerült létrehozni. Természetesen ellenpontozásul létrejöttek a boldogtalan periódusokban is művek. A legáltalánosabb jellemzőjük, hogy valamilyen katartikus eseményekről tudósítanak. Pl.: halálról, világ égésről, szerelmi csalódásról.

Úgy gondolom, hogy a boldogság értelmezése (mint fogalom) legalább annyira szubjektív, mint a jó és a rossz fogalma. Ami engem boldoggá tesz, avagy ami nekem jó, nem biztos, hogy boldoggá tesz másokat is és nem rossz másnak. Pl.: elszerettem X.Y. feleségét. Nos?
Általános értelemben a "körülményekkel való elégedettség." definiálja leginkább a boldogság fogalmát véleményem szerint is.

A pénz nem tesz boldoggá, de a hiánya boldogtalanná tesz!

A túlzott maximalizmus akkor tesz csak boldoggá, ha bizonyítási kényszered van, és kizárólag a külső visszajelzések alapján ítéled meg magad. Azt viszonyt el kell ismernem, hogy a társadalmunkat ez hajtja előre, amennyiben az az előre ahol most tartunk, ahol nem tartunk egyensúlyt a természettel, szellemileg idegileg kikészítjük magunkat, és nem jut időnk magunkra, kapcsolatainkra, széthízva ülünk a TV előtt, és nem kiegyensúlyozott nyugodt életet élünk.

Most jót szónokoltam, de nekem sem sikerül e szerint élnem, csak igyekszem ehhez tartani magam.

Hát, a definiició ("körülményekkel való elégedettség") nem tűnik rossznak elsőre, bár pár dologgal vitatkoznék.

Lehet én vagyok csak ilyen deviáns alkat, de ezt azért kétlem. Én tudok boldog lenni és közben valami problémán, illetve annak megoldásán agyalni. Bölcsész fejjel nekiálltam itthon tanulgatni programozni hobbyból Eléggé az elején vagyok (eddig még eljutottunk abban az egy félévben, amikor a BME-VIK-en voltam), de nagyon remekül el tudok szöszölni apróságokkal, jobb megoldást keresni, átvariálni. De ugyanez igaz az életre is. Barátnémnál hogyan kellene toszogatni a bútorokat, hogy több fény jusson a szobának, de azért ki lehessen nyitni a szekrényajtót is, etc.

Ezekben a helyzetekben én álliitom, boldog vagyok (s miért ne lennék?), bár a jelek szerint mégsem vagyok teljesen elégedett a körülményekkel, hiszen éppen ezeket próbálom variálni valamilyen módon.

Továbbá feltételezem, hogy Newtontól Einsteinig sokan nem azért találtak ki valami újat és nagyot, mert végtelen boldogtalanságukból ebben látták a kiutat. Meg merném kockáztatni, hogy nem voltak boldogtalanok, mégis elégedetlenek voltak a jelek szerint valamely körülménnyel, dologgal. És minden boldogságuk mellett is hozzájárultak a tudomány előrehaladásához.

Szóval azért szerintem ez a definiició nem pontos.

Valamint rengeteg dolog rá tud világiitani arra, hogy örülhetnénk annak, amink van. Annak, hogy tudunk itt fórumozni, fejleszteni végzeturainkat, készülni az első bajnokságra, etc. Amikor látunk egy szakadt alakot heverni a padon, elnök elleni merényletet a TV-ben, polgárháború sújtotta területeket és hasonlókat, mégis csak ritkán érik meg ez a felismerés és még ritkábban érzünk valós boldogságot emiatt. Bár megintcsak lehet, hogy én vagyok az egyetlen olyan alávaló alak, akit igazándiból már nem ráz meg, ha valami csövest lát, és a kiinai mérgzésekről folyamatosan érkező hiirek mellett sem érzi magát folyamatosan boldognak. Sem elégedettnek.

Idézet: Archibald Cunningham - 2008.10.31. 15:34:59
nem.

először is, a pénz az nem egyenlő az anyagi javakkal. a pénz csak egy eszköz, amivel megszerezhetjük azokat.
másodszor, az embereket nem az anyagi javak teszik boldoggá, és a hiányuk sem teszi őket boldogtalanná.

más
("körülményekkel való elégedettség")
az ember akkor elégedett a körülményekkel, ha nem látja, hogy másnak jobb körülményei vannak.

Szerintem teljes mértékben az egyénen múlik, hogy mennyire tud boldog lenni. Ismerek olyan embert akit "még az ág is húzza" mégis mindig mosolyog, és példamutató életfelfogása van. Ehhez alázat kell! Ezzel szemben túlnyomó többségben érzem azokat, akiket bár nem vet fel a pénz, de semmilyen komoly anyagi gondjuk nincs, fogalmuk sincs milyen egy komolyabb betegség, mégis mindenen fanyalognak. Főleg a magyaroknak különös ismertetőjelük ez a fajta életszemlélet!

nem lehet, hogy az az ember önirónikusan mosolyog?

Én egyetértek ezzel:A pénz nem tesz boldoggá, de a hiánya boldogtalanná tesz/tehet...

A pénztől nem leszel feltétlen boldog, de ha folyton azon kell rágnod magad, hogy hogyan jöjj ki az adott hónapban, nem tudod megvenni a gyerekednek a ruhát, amit úgy szeretne, nem engedhetsz meg magadnak egy tábla csokit, akkor szerintem az igenis rányomhatja a bélyegét az életedre...


Egy idézet:"Aki jól megvan a szegénységgel, az gazdag ember..."

A romantika korában is volt egy ilyen eszme, hogy a boldogságot nem érheti el az ember(csak nagyon kicsi időre), ez egy örök körforgás, mivel, akkor vagy boldog, ha eléred a célod, de mivel utána rögtön egy újabb célt állítasz magad elé, ismét nem vagy boldog és így tovább....Lehet, hogy valami hasonlóra gondolt Miklós?

Cs.G.

Boldogság?
Hát...én ifjonti hévvel gyakran állítom, hogy nem vagyok boldog, de utólag kénytelen vagyok belátni, hogy minden a legnagyobb rendben...
Elvégre volt egy-két olyan kapcsolat, amely bár halvaszületett ötlet volt, de utólag nem is bánom, hogy visszautasítottak.

Körülményekkel való elégedettség: asszem ez stimmel. Ha minden oké, akkor jól érzem magam, de ha rosszul megy sok ügyem, akkor sem veszítem el legendás jókedvem és humorérzékem, és mindenkinek azt tanácsolom, sose törjön le!
Ha valami nem jött össze, tolja be a kedvenc slágerét, ordibáljon, hörögjön, pogózzon vagy táncoljon rá, és tegye félre az ügyeit, üljön be a barátaival valahová, nem fontos az alkohol, és meglátjátok, sokkal jobban érzitek magatokat egy ilyen nap után!

A pénz nem tesz boldoggá, de a hiánya boldogtalanná tesz/tehet...

miért mondjátok ezt? csak azért, mert mindenhonnan ez halljátok? kétlem hogy itt bárkinek is lenne elég pénze, hogy az már elég legyen. ha meg nincs elég pénzetek, ne mondjátok, amíg nem tudjátok hogy igaz-e.

Sir Ny!

Mi van?Hát én ezt bevallom nem értem...vagy lehet, hogy Te nem érted...

Mi az, hogy nem tudod, hogy nincs elég pénzed?Hát ezeket szerintem nem olyan nehéz elképzelni, hogy milyen, amikor nem tudod megadni, azt amit szeretnél a gyerekednek...a pénz miatt nem tudsz dolgokat megtenni, stresszelni kell, hogy elviszik felőled a házat, mert jön a világváláság és neked adósságod van, félsz, hogy nem jössz ki a hónapban, szerinted ez nem okoz/okozhat boldogtalanságot?...


Hát és akkor még jössz a felháborító kijelentéseiddel:"miért mondjátok ezt? csak azért, mert mindenhonnan ez halljátok?"...Annyira szeretem az ilyet...

Hát...én valamennyire jogosnak érzem azt, amit mondtál.
Hisz gyakran én is így vagyok. Nemrég sikerült két olyan SW-s figurához is hozzájutnom, amiért eddig csak a nyálam csorgattam, pénzbe kerültek, kemény magyar forintokba, még nincsenek nálam, de amint a kezemben tartom őket, boldog leszek.
Vgay vegyük a számunkra legkézenfekvőbb példát: Végzetúr
Veszel őskövet - > táposabb kari -> eredményesebb karrier -> boldog vagy, hogy itt jól megy, egy erős szövetség tagja vagy, barátokat szerzel

Mindez a pénz nélkül igencsak nehéz lett volna, nemigaz?

Idézet: csernusgabi - 2008.11.03. 19:21:30 arra nincs elég pénzetek, hogy kijelenthessétek hogy a pénz nem boldogít.

Mi atagadás, igazad van, tényleg nincs elég pénzem, de hát ezért hívnak életművésznek, hogy előteremtem napok alatt a szükséges pénzt

Az érdekes, hogy a pénznél kötöttünk ki...

Miért lenne érdekes?
Sok mindent lehet elérni a pénzzel. Bár az én filozófiám az, hogy aki nem tud pénz nélkül is boldog lenni, az valószínűleg gazdagon sem lesz az. Az, hogy mennyire érzed magad boldognak, sokban függ attól, hogy mennyit vársz el a világtól és magadtól.
Vannak olyan pillanataim, amikor eléggé megfosztva érzem magam számos olyan csodától, amit szeretnék látni, vagy megtapasztalni, de általánosságban véve úgy vagyok a dolgokkal, hogy előbb-utóbb úgyis utolér a kaszás, ezért inkább leszek boldog azzal, amim van, mint hogy egész életemben a pénzt hajhásszam, reménykedve, hogy majd attól boldogabb leszek.

A pénz nem tesz boldoggá, de a hiánya boldogtalanná tesz/tehet...
1. A pénz nem tesz boldoggá. Való igaz, a pénz önmagában nem tesz boldoggá, de a rajta vehető dolgok igen. Ha nekem annyi pénzem lenne mint Steve Jobsnak (az aplleben a főmufti) akkor biztos boldog lennék, mert tudom, hogy bármi az enyém lehet, amit csak meg lehet venni pénzért. tehát itt a pénz közvetve boldogít, nem önmagában, hanem a rajta vehető cuccokon keresztül.

2. A pénz hiánya boldogtalanná tesz. Itt is ugyanaz van, ha nekem nincs pénzem, de vannak cuccosaim, (saját helikopter, saját anyahajó, stb.) akkor is boldog lennék.

3. A pénz nem tesz boldoggá, de a hiánya boldogtalanná tesz.
Akiben van két csepp logika, az rájöhet hogy ez egy ellentmondás.
Ha a pénz hiánya boldogtalanná tesz, akkor, és csak akkor lehetünk boldogok, ha van pénzünk, tehát a pénz a feltétele a boldogságnak, tehát a pénz tesz boldoggá.

----

Azért használtam a

A pénz nem tesz boldoggá, de a hiánya boldogtalanná tesz/tehet

helyett a

A pénz nem tesz boldoggá, de a hiánya boldogtalanná tesz.

alakot, mert az előbbi az gyakorlatilag semmit nem mond, olyan mint az, hogy pl.: okos vagyok vagy nem.

Szerintem borzasztóan buta dolgokat írsz...
Sajnálom, hogy ezt kell mondanom...

Azért én meg direkt azt használtam, hogy tehet...tehát, vannak szegény boldogok és gazdag nem boldogok...


Tegyük fel...lenne 2.000.000.000Euród...A te szavaiddal boldog lennél, mert megvehetnél mindent...igaz lehet...

De boldog lennél úgy is, hogy van ilyen sok pénzed, de nem szeretnek igazán, nincsenek barátaid, csak kamuból vannak melletted, mert kihasználnak, meghalt a családod, nem fogadnád el magad, stresszelnél(mert a sok pénz nem ugrik majd csak a zsebedbe, meg kell érte dolgoznod...) stb...Tehát számodra elképzelhetetlen egy boldog gazdag, mert vehet magának egy helikoptert?

Jó hagyjuk, gondolom, hiába érvelne akárki, szerintem te abból a fajta emberből vagy, akit nem lehet így meggyőzni...

Remélem sok pénzed lesz és vehetsz magadnak egy anyahajót...