Felhasználónév: Jelszó:

Hozzászólások - Warfoki

Dátum: 2011.03.05. 16:56:22
Szerintem megéri. Hiszen mindenképp maradandó bónuszt kapsz, ráadásul elég széles palettáról lehet választani, minden taktikára jó valamelyik legalább. Ráadásul, ha nem veszel részt, vagy nem aktívan veszel részt, hosszú távon hátrányba kerülsz, hiszen előreláthatólag a túlnyomó többség részt vesz majd és jutalmat is kap, ami előny hozzád képest, ha te nem. Ha emellé még a LE/TP arány is normálisan lesz belőve (ez az egyetlen kérdőjel az egyenletben ebből a szempontból), akkor lényegében semmi más nem fog történni, mint ugyanazt a LE-t és TP-t kapod meg mint egyébként, csak hamarabb (ami nyilván a játékvezetőség érdeke; gyorsabb szintlépés -> gyorsabb őskő-égetés). Ha nincs jól belőve, akkor rövid távon hátrány, viszont a jutalmak erőssége (és a tény, hogy véglegesek, nem időre kapottak, mint a Xenó eventben) miatt hosszútávon akkor is megéri.

Felmerülő kérdés nyilván a vesztett/nyert csata arány, amit egy láthatatlan vadászat ("LV" innentől) miatt fordító karakternél nyilván felborít 400 nyert csata. Viszont ha láthatatlanul vadászol, akkor nyilván nem portyázol mellette, maximum kihívásokkal égeti a PP-t az ember. Ergo az újabb fordítás LV-s karakternek nem jelent LE-kiesést, maximum kristálypont kiesést, illetve lassabb állatfejlődést. Ez is kár nyilván, viszont ha viszonyítod a jutalmak értékéhez, akkor gyakorlatilag bagatell, maximum ad némi plusz tökölést (esetleg LE kiesés gyógyitalok formájában). Szóval az LV-s karakternek annyira nem, a közvetlen környezetének annál inkább káros, hiszen valakiken hozni kell azt a 400 vereséget.
Dátum: 2011.03.05. 16:39:57
Idézet: Fecsu123 - 2011.03.05. 14:18:07
Ez is milyen dolog már,hogy akinek több a vesztes csatája az kihasználhatja a láthatatlanban való sajtolást egy burokkal a fején?? Ez is egy "butavédő" modul lenne. De valójában annyit tesz,hogy egy harcos világban csak vadászik. tehát az Én olvasatomban ellentetje a portyázó karakternek. Ugyanúgy mocsok erős karit tud csinálni. Őket ne fékezzük be valahogy?


Ez az event pont hogy befékezi a láthatatlan vadászatot (magam részéről tenném hozzá, hogy sajnos, nem jókedvemből szívtam egy hónapot a nyert/vesztett arány átfordításán ). 400 győzelemmel lesz LEGALÁBB többem, mint amennyi eddig volt, ha maxos jutalmat szeretnék. Márpedig nyilván azt szeretnék, ha már egyszer beleugrok az eventbe. Ez nekem annyit fog jelenteni, hogy holnaptól nem kihívásozok, csak a környezetemet boldogítom leverető csatákkal. Megint. Esetleg olvasom pár bepipult portyakarakter kedveskedő levelét. Megint. Szóval a láthatatlan vadászaton levők megszívják ezt a módit, nyugalom. Nem nyavalyogni akarok, mert nyilván megéri hosszú távon, ha nem így lenne, akkor egyszerűen tennék az eventre magasról. Csak a figyelmet szeretném a felhívni, hogy a láthatatlan vadászoknak nem egy "ingyenmenet" ez az event, kéretik nem számon kérni, hogy nekünk miért nem jár plusz hátrány vagy tököm tudja mi.
Dátum: 2011.03.02. 22:42:57
Az mennyire van rendben, hogy 140 PP ellövése alatt három nyomorult kalandot találtam (kalandgömbbel felszerelve)? A 15 kalandos ismétlőt csinálnám, 10-et felraktározva jöttem ki a láthatatlan vadászatból, gondoltam a felhalmozott PP-ből csak kijön 5. Erre ma elhasználtam az összes pontot (volt egy két órás periódus, amikor egyáltalán nem volt kihívható ellenfél ) és még mindig kéne két kaland...
És tényleg, kösz a tippet! De a "szadi" miért tiltott szó már?
Nem. Ahelyett volt már zsidóellenes, és zsidó ellenes is. De legyen, kicserélem az egész választ itt, hátha úgy jó lesz. De azért ez így minimum is vicces...

És nem. Az új verzióban már a zsidó szó sem szerepel és az sem jó.
A huszadik századi német történelem több kiemelkedő fordulópontja is november 9-re esik. Melyik nem?
II. Vilmos, az utolsó német császár, bejelenti lemondását. (1918)
A "Kristály-éjszaka": központilag szervezett, antiszemita pogrom Németországban (1938).
Megkezdik a berlini fal lebontását, az NDK megnyitja határait az NSZK irányában. (1989)
Németország hivatalosan is újra egyesül. (1990)

A kérdésben nem megengedett szó szerepel! Na jó, de melyik? A cenzúra oké, de elgalább írja ki a rendszer, hogy min akadt fenn! Így azt sem tudom, mit javítsak...
Jeremy Soule - Call of Magic
Saját ajánlás. Rengeteget játszottam a Morrowinddel és ez az a főcímzene, ami miatt az ember a legtöbbször kivárja, hogy végigmenjen, mert egyszerűen sajnálja lelőni a játék betöltésével. Jeremy Soule egyébként is játékzenékben utazik főleg, készített már igen sok játékhoz zenei kíséretet, de szvsz a Morrowindé a legjobb. ez a szám pedig különösen: felemelő, megnyugtató és rövidsége ellenére is kerek egész, van eleje és vége (ez triviálisnak hangzik, de nem feltétlen az, majd kicsit később).

John Williams - The Imperial March

Komolyan, ezt ki nem ismeri? Ha az ember nem egy barlangban töltötte az elmúlt húsz évet, akkor ezt legalább egyszer hallotta már. Épp ezért kiemelkedő támogatott ságra számítok, elvégre a Star Wars saga egyik jelképe ez a zene mára már (akármekkora képzavar is ez).

Gothic Storm - Exploding Suns és Audiomachine - "Shadow King"
Igen, egy kalap alá veszem őket, mert totál ugyanazt tudom írni mindkettőről: háttérzenének jó, egy nagyobb mű részeiként szintén igen jók lehetnek, de így külön elvesznek önmagukban. Túl rövidek, hogy az ember átengedje magát nekik, ahhoz meg túl energikusak, lendületesek, hogy önmagukban háttérzeneként fussanak.

E.S. Posthumus - Ustoppable
Határeset, hogy ez komolyzene-e. Magam részéről erőteljes elektronikus hangzás vélek kihallani egy-két helyen, de mondjuk tévedhetek is. Jelenleg e között és a Call of Magic között gondolkodom, majd elválik.
Dátum: 2011.02.22. 23:17:53
A Kalafina - Aria c. számhoz mellékelt link a Sony miatt megdöglendett, itt egy másik: http://www.youtube.com/watch?v=vlng9QBzLVc
Zenekar érdeklődési köre:
sör
Epic Score - Do not stand in our way
Elindul. Mondom ez tök Warhamer hangulatú... (Ami részemről azért viccces asszociáció, mert a WH világról maximum játékbemutató videókat és cikkeket láttam eddig. A W40K pótolandó mindenképp idővel, de jelenleg is van már egy rakás egyéb játék, amiről ugyanez elmondható, majd valamikor. ) És lőn a leírás: tényleg Warhammer zene. Szeretem az ilyesmit, ha fáradt, nehézkes hangulatban vagyok, akkor előkerülnek az ilyen epikusabb darabok, feljegyzem magamnak ezt is. De annyira nem rendkívüli, vagy egyedi, hogy igazából megfogjon.

Liszt Ferenc - Magyar Rapszódia
Szép, nyugodt, kellemes zene, de nem a esetem. Mint azt tegnap már írtam, a komolyzenében a vonós hangszerek összjátéka jelentik nekem az igazi élvezetet, a zongora hangzásvilága nem tud lekötni. Egyszerűen nem érdekel, kínos, de a végére kicsit már untam is az egészet.

Ludwig van Beethoven - Holdfény szonáta, III. tétel
Eh, még egy zongoramű. Az előzőnél jobban tetszett, de a zongora továbbra sem a kedvenc hangszerem.

Doyle W. Donehoo: Angels of Death
Na, még egy warhammeres zene. A közepén a "kórus" nagyon epikus hangulatot kölcsönöz a cuccnak, de annyira ez sem fogott meg. Mondjuk az eddigiek közül még mindig ez a favorit így is.

Andrea Bocelli & Sarah Brightman - Time To Say Goodbye
No igen. Az lepett volna meg, ha valaki ezt a számot NEM jelöli ezen a szavazássorozaton. Az egyik legismertebb szám talán a világon, és méltán tenném hozzá. Tökéletesen ívelő dallam, két gyönyörű hang tökéletes összhangban egymással és remekül illeszkedő nagyzenekari kíséret. Toronymagasan veri a mezőnyt ez a dal itt most, szóval ide voksoltam.
Huh, itt közel sem annyira a döntés, mint tegnap volt. Vegyük sorba:

Dream Theater - The Count of Tuscany

A progresszív metált szeretem, legalábbis több olyan előadó is van, ami ide tartozik és nagyon szeretem hallgatni. A Dream Theater azonban sosem volt a kedvencem. Ennek az elsődleges oka az énekes hangja: egészen egyszerűen nem tetszik, sőt, zavar. Ezen felül ugyan jól érzékelhető váltások vannak a 20 percen belül, valahogy számomra mégis többször unalmassá vált. Érdekes dolog ez: a prog. metállal semmi bajom, a Dream Theatert viszont sosem szerettem igazán (pedig minden lemezüket végighallgattam kb. kétszer, hátha változik a véleményem, elvégre a műfaj egyik nagyágyújáról van szó, de nem). Technikás, a zenészek tehetségesek, a számok kreatívak, de akkor sem az én világom.

Rammstein - Ich Will
Azt hiszem a leghíresebb kortárs metálegyüttesek egyike, ha említésre kerülnek, hogy egy metálzenekarról van szó, aki életében nem hallott egy számot sem tőlük. Ha másért nem, legalább a "botrányos" fellépéseikért és videóikért (az itt linkelt még a legszalonképesebb/legkevésbé polgárpukkasztó talán) és a szintén szándékosan botrányos szövegtémák (kannibalizmus, homoszexualitás, pedofília, stb.) miatt. Én a magam részéről rengeteget hallgattam őket, a Last.fm-es profilomon is a TOP5 leghallgatottabb előadó között van (amiben nincsenek benne az mp4-lejátszómon hallgatott idő, szóval belefér ez a TOP3-ba is.) Ellenben az Ich Will messze nem a favoritom tőlük, szvsz legalább egy tucat jobb (számomra) számot tudnék tőlük kapásból, de hát ízlések és pofonok.

Omnia - Alive
Azta... Hogy nem ismertem én ezt a bandát eddig?! Megyek begyűjtőkörútra azt hiszem, imádom az ilyesmit. Kicsit a magyar The Moon and the Nightspirit és a Blackmoore's Night keverékének hangzik így első blikkre (mindkettőt imádom), de az tuti, hogy ütős hangulata van. Szívesen lettem volna a közönség soraiban a felvételkor. Mint (számomra) új felfedezett, ide is voksolok. Nagyon vaciláltam a Rammstein mellett még, de végül mégis inkább ez a szám és ez az együttes.

Kamikaze - Isten hozott a földi pokolban
A témaválasztás jó, nem áll tőlem távol ez a hangvétel/gondolkodásmód/hangulat egyáltalán. Viszont az előadása és a tálalása az egésznek egy erős közepes számomra maximum. Egyéni szoc. probléma ugyan, de nekem ez a "kemény vagyok, mint a háromnapos lószar" nekilendülés annyira nem jön be. Itt legalábbis nem; valahogy olyan izzadságszaga volt az egésznek.

Michael Jackson - Earth Song
Nem néztem meg az állást szavazás előtt, de nem lepne meg különösebben, ha ez vezetne. Elvégre MJ, meg tartalmas, mégis könnyen emészthető szöveg, technikás klip. Ergo kb. minden, ami kell egy jó, igényes popszámhoz. Az is lett, de semmi több. A téma eléggé lerágott csont (mára már mindenképp), a szöveg rohadt rövid a szám hosszához képest, messze túl sok a töltelék benne, a klip meg erősen túldramatizált, főleg a végén, ezzel a szél effekttel. Nem tehetek róla, látván MJ-t a fákban kapaszkodva énekelni, elkapott a röhögés egy pillanatra. Annyira komikus jelenet volt valahogy, nem tudom megindokolni miért. Mert csak.

szerk.: No jól van, az ember tévedhet.
Dátum: 2011.02.22. 15:18:03
Idézet: Tigrisnyul - 2011.02.22. 14:57:02

Hibázni is tanulni kell!


Azt nem, azt mindenki tud. Csak néha vannak, akiknek az arcberendezésük olyan óriásira nőtt, hogy fizikai képtelenséget jelent nekik a beismerés.

Más: Háhá, végre nekem is van eventes plecsnim. (Igaz, hogy kb. mindenki másnak is, de évente egyszer azért megengedhetek magamnak némi optimizmust. )

szerk.: Jah, és én is 59. szinten fogom elérni a teljes gyógyulást. Mondjuk az még azért odébb van láthatatlan vadászat mellett.
Nickelback - If Today Was Your Last Day
Reggel jó esetleg erre ébredni, vagy a városban sétálva meghallgatni, de különben semmi extra. A ritmus és a dallam rendkívül repetitív, a szöveg üzenete lerágott csont, a videón szintén semmi kiemelkedő. Kellemes hallgatnivaló, de sosem fog eszembe jutni, hogy "Hé, nekem most Nickelback kell!".

Pearl Jam - Evenflow
Na, őket eddig nem ismertem, de nem lettem volna sokkal szegényebb az élmény nélkül. Majdnem ugyanazt tudom elmondani, mint a Nickelback-ról, de azért ez minőségben sokkal jobb. Egyrészt annyira azért nem repetitív, másrészt lényegesebben kevésbé nyálas. Jó, jó, de nekem akkor is felejtős.

Queen - We Are The Champions

Queen. Mit mondhatnék? Imádom őket, a Queen és az Omega zenéjén nőttem fel (most vagyok 21, anyám bakelitlemezei jelentették a zenei ízlésvilágomat gyerekként, a Queen pedig a hegylakó főcímdalának felcsengése óta az egyik abszolút favorit zenekarom. Ez a szám meg amúgy is fontos számomra: évek óta szokásom, hogy ha valamilyen akadályt sikerrel veszek (pályázat, vizsga, miegymás), akkor alighogy hogy hazaérek, csutkára tekert hangerőn lenyomom a We Are The Championst. Imádom. Voks is ide jön természetesen.

Schandmaul - Dudelzack
Ez is nagyon jó. A különböző dudákra mindig vevő vagyok (rossz az, aki rosszra gondol ), van egy sajátos, lélekbe mászó ereje, hangzása mindnek, imádom egyszerűen. Kiegészítve ezzel az elektromos háttérhangzással, eben a számban több energia van, mint egy liter kávéban. Azt hiszem, ezt félreteszem a nehezebben induló reggelekre és a vizsgaidőszakos hajrára, rohadt jó zene.

Amorphis - Sampo
Kb. 1-2 éve még nagyon rá voltam kattanva az ilyen zenékre, mostanában már más érdekel elsősorban, de ettől függetlenül egy élmény volt ezt a számot hallgatni. Lehet, hogy beszerzem ezt az albumot; nem lesznek a kedvenceim, de kifejezetten jó, lendületes, hangulatos hallgatnivaló ez attól még.
Szóval, zenemániás lévén egy rövid véleményezést írok mindegyikről, egyrészt indoklásnak a szavazás mellé, másrészt hátha másnak is megjön ilyesmihez a kedve.

Hans Zimmer - Crimson Tide

Tipikus filmzene. Változatos ívelésű, lendületes, mégis kiválóan a háttérben marad. Szép és jó, de nem fog meg igazán: a háttérben bármihez elmegy, mint aláfestő zene, de önmagában nem tud lekötni, egyediséggel sem igazán vádolnám.

Beethoven - 9. szimfónia, D-moll op. 125
Beethoven 9. szimfóniájának egy másik része ismerős leginkább. Két okból: egyrészt mert ez volt az első komolyzene, amit többször hallottam (azon egyszerű oknál fogva, hogy a legelső gépemen eleve rajta volt. Másrészt meg ez a jelenet (illetve ennek regénybeli változata). Ha ez a része lett volna ajánlva, akkor nem lenne kérdés, hova menne a szavazatom. Ennél viszont az előadás nem győzött meg, főleg a szólista pasas a vége felé. Valami hihetetlen, hogy mennyire átérzés nélkül, mennyire semmilyenül énekelt, totál hazavágta az egész szám addig kiválóan felvezetett hangulatát.

Apocalyptica - One
Az Apocalyptica nekem valahogy kimaradt az életemből eddig. Természetesen tudom, hogy milyen együttesről van szó, pár számukat ismerem is, de annyira nem mélyedtem el a zenéjükben. Viszont ezen lehet, hogy változtatni kéne: ez a feldolgozás valami hihetetlenül igényes. Képes volt izgalmassá, újszerűvé varázsolni egy számot, aminek az eredeti verzióját régebben untig hallgattam, manapság pedig szimplán unalmasnak tartom. (Aki esetleg nem ismerné: az eredeti számot a Metallica szerezte.) Nyilván nekem is, ahogy szvsz minden más "fémesebb" zenét kedvelőnek volt olyan korszakom, amikor legalábbis szívesen hallgattam Metallicát, de aztán egyszerűen meguntam. Most is van pár szám, ami előkerül néha, de nem gyakran. A One meg egyáltalán nem, viszont ez a feldolgozás elő fog még párszor, az is biztos.

Csajkovszkij - B-mol zongoraverseny
Az egyetlen jelentős pozitívum, amit ki tudnék belőle emelni, az az a rövidsége. Kezdjük ott, hogy a vonós/fúvós hangszerek hangzásvilága inkább közelebb áll hozzám, a zongora annyira nem. A YouTube-os videót inkább hagyjuk, mert nem akarok senkit megsérteni. A szám hangulata is távol áll tőlem: felemelő, végtelenül optimista, süt belőle a pozitív életérzés. Ilyet én nagyon, de nagyon ritkán hallgatok és csak nagyon kevés szám van, ahol ez tetszik is. Ez nem tartozik közéjük.

Vangelis - Conquest of Paradise

Egy kommentet idéznék a YouTube-ról: "guess what Vangelis ---> these five minutes IMMORTALIZED you ^-^" Na igen, ezzel azt hiszem egyetértek (angolul nem tudóknak, az idézet kb annyit tesz, hogy "Tudod mit Vangelis, ez az öt perc halhatatlanná tett." ). Nem tudok még mit hozzátenni. Van egy állandó, súlyos íve a zenének, eltökéltség, céltudatosság és epikusság sugárzik az egész számból, volt rá példa, hogy egész nap ezt hallgattam ismétlésen. A voksom épp ezért ide megy.
Egy helyen módosítani kéne a sorrendet (ha már mindheol előadó - szám címe a sorrend): One - Apocalyptica fordítva van, az Apocalyptica a az együttes, a One meg a szám. (Ami mögé esetleg oda lehetne tenni, hogy Metallica feldolgozás, de ez már szőrszálhasogatás a részemről.)
Dátum: 2011.02.15. 23:11:27
Komolyzene:

Zeneszerzők:

Basil Poledouris
Jeremy Soule
Carl Orff

Művek:

Kumiko Noma - Lilium (Gyönyörű szám, csak emiatt kezdtem el nézni az anime-t. Szinte semmit nem tudtam róla, de ez a szám annyira megfogott, hogy egyszerűen ismernem kellett a hozzá tartozó sorozatot. Mondjuk nem is bántam meg. )
Kow Otani - The Farthest Land (Dettó, teljesen véletlen futottam bele a zenébe, azóta is végig akarom játszani a játékot, de se PS2-m, se normális emulálásra képes gépem nincs és anyagi helyzetemet nézve nem is mostanában lesz. )
Jeremy Soule - Call of Magic (Az egyik kedvenc játékom főcímzenéje. Imádom külön is hallgatni, mindig egy napfelkeltét juttat az eszembe. )
Basil Poledouris - Hymn of Red October
Dmitri Shostakovich - Symphony No.7 "Leningrad" 4th Movement (Csak két részletben találtam meg: 1, 2)
Dátum: 2011.02.08. 18:53:18
Nehéz volt választani, nagyon nehéz. Próbáltam mindenféle általam hallgatott műfajt lefedni kicsit, többé kevésbé sikerült is. Szóval:

Könnyűzene

Egyéni előadók: *
Arjen Anthony Lucassen (Bodine, Vengeance, Stream of Passion, Ayreon, Ambeon, Star One)
Trent Reznor (Nine Inch Nails, How to Destroy Angels)
Alfred Matthew "Weird Al" Yankovic
Devin Garret Townsend (The Devin Townsend Project, Strapping Young Lad)
PeerGynt Lobogris

*Egy kivételével mindenhol a magyar Wikipediát adtam meg az angolul nem tudók kedvéért. Akik viszont tudnak angolul, nézzék meg az angol cikkeket inkább, a magyar fordítások igencsak soványak. A legnagyobb gondban PeerGynt Lobogris-szal vagyok. A pasasról alig valamit lehet tudni, nincs fenn a Wikipedián sem. Az albumait viszont imádom, eddig mindent letöltöttem, ami csak kijött tőle (ő maga teszi ki a netre őket ingyen, mielőtt valaki warezt kiabálna). Jobb híján a blogját linkeltem be, ami viszont spanyolul van és szintén igencsak minimális személyes adattal szolgál.

Zenekarok:
Ayreon
Mono
The Moon and the Nightspirit
Tool
Gogol Bordello

Zeneszámok:
Mutyumu - 祈り (Inori)
Pain of Salvation - Enter Rain
Immortal Technique - The 3rd World
Moray Eel - Healer and Death
Empyrium - Mourners
Kalafina - Aria
Behemoth - At The Left Hand Ov God
Smile.dk - Butterfly
Meshuggah - Bleed
Leander - Viharom Tavaszom

Komolyzenére még visszatérek, nincs kedvem most már tovább ülni ezen a kommenten...
Dátum: 2011.02.07. 01:00:10
Na, most vagyok gondban. Annyi mindent jelölnék, fogalmam sincs hogy szűkítem le ilyen kevésre.
Dátum: 2011.02.07. 00:39:04
Ma kb. két óra alatt meglett a 4-es jutalom mindkét kategóriában V3-on. Itt én meg is álltam, kis utánaszámolás után józan paraszti ésszel belátható, hogy a TOP10-be kerülni számomra totál reménytelen (kategóriától függetlenül), szóval nem tekerek érte. Viszont a tapasztalatom a harcokkal az, hogy röhejesen könnyű. 50/51-es szintűként 125/135-ös szintű dögöket úgy aprítottam, mint a répát. Összesen egy vesztes csatám volt (16% életről és nem vettem észre, hogy kifogyott a manám )és a győzelem sem kétesélyes csatákból jöttek: az ellenfelek a legtöbbször a 100-as sebzést is alig érték el. A térkapus ellenfelek is szívósabbak ennél gyakorlatilag.

Nyilván le vannak gyengítve a szintemhez, és korrekt is, hogy nem egy ténylegesen 125/135-ös szintű szörnyet kell csépelni, mert az esélytelen lenne. (Legalábbis nekem biztos, a 108-as epik is úgy törölte fel velem a padlót, hogy öröm volt nézni. ) De ez esetben szvsz kicsit túl jól sikerült a legyengítés. Az egy jó ötlet, hogy a fel nem épített csapdák visszaengedik 25%-on a xenókat, de ez a V3-on csak egyet, a 125-ös szintet érintette. Ezzel a sebességgel legfeljebb péntekig tart az invázió, de még azon is csodálkoznék.

Viszont az event maga határozottan jó. A térképpel és a Landragórral ellentétben van tétje az aktivitásnak így, hogy nem automatikus a győzelem. Plusz nem lefutott meccs az egész az első két nap után (int a térképesnél a világok többségében). Mondhatni, hogy igazi gyémánt az eddigi eventekhez képest. Kicsit csiszolatlan ugyan, de határozottan jó.
Dátum: 2011.01.26. 11:31:14
Idézet: Mortu - 2011.01.25. 16:28:27
Melyik filmben játssza Edward Norton és Brad Pitt lényegében ugyanazt a szerepet?
Ha eljő Joe Black
Harcosok klubja
Amerikai história
Észvesztő

Ha eljön Joe Black


Egyrészt. Másrészt meg akkor spoiler, mint egy ház.