Felhívtam, elmentem, sokan voltunk, az első kör teszt kitöltése volt, meg persze személyes adatok megadása. Utána mindenki haza.
Két hét múlva telefon, bejutottam a második körbe, kis szöveggel kell készülni, kamerával rögzítik majd.
Odamész, fiúkat hostessek fogadtak, lányokat hostok, leültetnek egyedül(!), várakozás sokáig, majd behívnak egy kis szobába. Tündéri édes csajszi a füledbe búg, elmondja, hogy sokakat kiszórtak, de Te ígéretesnek tűnsz, illetve, hogy mennyi lehetőséged lenne a filmiparban (siker, pénz, csillogás... ez az álmom)
Híres színésznő bejön, árgus szemekkel néz, kamerába kell mondanod valamit, majd ültetnek kint egy ideig. Aztán behívnak ugyanabba a szobába, híres(?) színésznő megjelenik, elmondja, hogy ilyen jót még nem láttak, született tehetség vagy, nagy jövőd lesz a pályán.
Kimegy, majd a tündi-bündi csaj eléd tol egy szerződést, hogy mondjuk 200.000 Ft lesz az első kurzus. Megtanítanak kamerába nézni, meg ilyenek. Még volt is rá pénzem, meg kedvem ennyi dícséret után, hát megkérdeztem, hogy biztosítanak-e munkát. Erre mondta, hogy azt csak akkor, ha a második kurzust is elvégeztem. Ami újabb sok pénz. De a harmadik kurzus után már biztos kapok munkát. JA, és közben a szerződésben benne van, hogy 2 évig minden pénzed 30 %-át ők kapják, amit a filmiparban kerestél. Ja, és nem adják oda a szerződést, hogy otthon átgondold, vagy aláírod, vagy szevasz.
Mondtam, hogy most másra kell a pénz, ami igaz is volt. HA láttatok már tündért boszorkánnyá változni! NA, az durva volt.
Végülis eljöttem, otthagytam életem nagy lehetőségét. De érzelmileg nehéz volt ám otthagyni! Csak később fedeztem fel benne a marketingfogások érzelemgyilkos hálójának nyomait.