Felhasználónév: Jelszó:

Hozzászólások - Bodnaar

Oldal: 123
Dátum: 2010.04.04. 11:20:41
Kellően elment a topic, hogy offolni merjek. Előre is elnézést kérek érte.

Élt egyszer az üveghegyeken túl két parasztember. Szomszédok voltak, ugyanakkora telekkel, és mindegyiknek a földje ugyanolyan jó minőségű volt. Még a szakállukat is ugyanolyan spektrális minták díszítették. Egyetlen különbség köztük, hogy az egyiknek a napi földmunkához volt egy szép traktora (na jó, ez egy kicsit sántít, mert az egyik indián volt, a másik pedig nem, de történetünk szempontjából ez most jelentéktelen), és a napi munkát traktorral végezte, fél óra alatt, míg a másik egész nap dolgozott puszta kézzel, hogy ugyanazt az eredményt elérje. A traktoros emberünket nem érdekelte a szomszéd, neki teljesen mindegy volt, mennyit kell dolgoznia. Ő mindig kevesebbet dolgozott, mert megtehette, nem bántotta őt ezért senki, hiszen nem is csinált semmi rosszat. A másik szomszédot a büszkeség hajtotta, hogy ő kézzel kapálgat, és ettől valahogy felelősségteljesebbnek érezte magát a kötelező rossz, a napi monoton munka közben. Néha a pokolba kívánta a szomszédját, néha csak irigykedett rá. Történt aztán egy nap, hogy a két szomszéd épp egy időben tartózkodott a kerítésnél (persze csak azért, hogy egymás veteményét megdézsmálják), és elkezdtek beszélgetni.
- Mondja jó uram, nem szégyelli magát, hogy traktora van, nekem meg nincs? - kezdte frappánsan a szegény szomszéd.
- Miért szégyellném barátom? Ingyen kaptam jómagam is. Kövesse a szupersztrádára vezető linket, és megtalálja a boltot, ahol osztogatják.
- Ez akkor is kibabrálás a többiekkel, uram!
- Valóban az lenne? Én sosem kértem, hogy kézzel kapáljon, jóuram. A munkánk eredménye pontosan ugyanaz minden nap végére, annyi különbséggel, hogy én nem fáradok el benne. És tudtommal nem bünteti senki, ha valaki traktort tart a kertjében. Ha így lenne, Isten olyanra teremtette volna a földet, amin nem lehet traktorral dolgozni.
- Ez nem igazság! A traktor készítőjét el kell pusztítani.
- Tudja, ismertem néhány bőrkabátos alakot, még mielőtt az üveghegyre költöztem. Nekik furcsa hobbijuk volt, könyveket égettek. Némi hasonlatosságot vélek felfedezni a hangjában, kedves szomszéd...

A beszélgetés még órákig folytatódott, és végül egyik ember sem lett meggyőzve. A traktoros szomszéd már órák óta nyugodtan alszik. A napi munkát elvégezte, és nem tett olyat, amiért oka lenne kényelmetlenül érezni magát. Nem lopott mástól, nem okozott kárt szomszédjának, egyszerűen csak okosan használta idejét olyan eszközökkel, ami szomszédjának is rendelkezésére állna. A másik szomszéd minden nap hulla fáradtan sírja magát álomba, asszonyát hetek óta nincs ereje boldoggá tenni, és titokban azon imádkozik Istenéhez, hogy sújtson le az összes traktorra, traktorosra, és traktorkészítőre. Néha azon is gondolkozik, hogy eladja a földjét, és nem kapál többé. A másik szomszéd is gondolkozott egy időben ezen, és már épp el is készült adni mindenét, mikor rátalált a traktorra. Ez ismét visszaadta neki életkedvét, és azóta is boldogan él, persze csak míg kézimunkás szomszédai rá nem gyújtják a házat.
Dátum: 2009.12.07. 16:23:02
.
Dátum: 2009.09.10. 12:37:48
Olyat nem lehetne esetleg, hogy a legközelebbi ilyen eseménykor legalább valami támpontunk legyen a jutalmat illetően? Most nem szeretnék arról véleményt mondani, hogy szerintem sok-e vagy kevés, de azt mindenképp helytelennek tartom, hogy a zsákbamacska miatt, a több hónapig nevelt karakter elrontásától rettegünk. Főleg ilyeneket hallva, hogy "5 szintet léptem Zarknod miatt, és nem fejlődtem semmit." Megértem, hogy a titkolózás csábító dolog, de itt komoly matekozás folyik a háttérben a fanatikusok körében, és hervasztó ennyire kiszámíthatatlanul játszani.
Oldal: 123