Felhasználónév: Jelszó:

Hozzászólások - Prisma

Dátum: 2010.01.23. 12:07:32
Idézet: Darah - 2010.01.22. 19:20:46
Na most... én nem értek valamit, vagy itt megint ellentmondás van.
Ne kelljen a gép előtt ülni, de úgy hogy lehet aktívkodni is?

OK, Penny, elmagyarázom.
Természetesen nincs itt ellentmondás. Nem arról volt szó, hogy ne kelljen gép előtt ülni. Más hozzászólásokban pont amellett kampányoltam, hogy legyen beavatkozás a háború menetébe. Ehhez pedig muszáj gép mellett ülni. Arról van szó, hogy ne kelljen extrém hosszú ideig és/vagy extrém időpontokban a gép előtt ülni. Egy 3 napos háborúban pont mindkettőre szükség van, tehát a lehető legrosszabb. Olyat kellene kitalálni, amiben van interakció, de nem tart néhány óránál tovább.
Dátum: 2010.01.22. 18:57:02
Általános megjegyzés: Miklós láthatóan nem vevő a jelenlegi rendszer foltozására, így nagy valószínűséggel felesleges ilyenről beszélni.

Konkrét észrevételek:
A javasolt rendszer ellentmond két alapelvnek is:
- "A háború ne ültesse több órára vagy extrém időpontokban (hajnali 2) gép elé az embereket" (ezt ráadásul te vetetted fel, Jerikó, egyébként nagyon helyesen). Ha több, mint egy napig tart, akkor ugyanúgy éjszakázni kell, mint most.
- "Az aktivitás ne legyen büntetve". Ezt Dozer már régóta feszegeti, mint ahogyan én is. A normál portyarendszerbeli támadás, főként háború esetén nem más, mint karakterrongálás. Ha az új rendszerből nincs kivéve a TP, és LE kapás, akkor felesleges időpocsékolás a fejlesztés.

A sebződés alapú jutalom marhaság, mint ahogyan a HCS-nál is az. Ha már mindenáron a háború nehézségéhez kell kötni a jutalmat, akkor célszerűbb győzelem/vereség arány, vagy hasonló alapján.

A TÖ/SZÖ alapú elbírálás egyenesen agyrém. Darah jól megfogalmazta, onnantól nincs értelme karaktert fejleszteni.
Dátum: 2010.01.22. 16:51:57
Azt nem állítom, hogy könnyű eldönteni, hogy mi a jó, vagy igazságos megoldás. Azt viszont egyszerű megállapítani, hogy az egyik legigazságtalanabb dolog az lenne, ha 90. szintű üthetne 10. szintűt. Ennél minden jobb megoldás.

Emellett a másik legfontosabb az új rendszernél az interaktivitás megteremtése. Ahogy Darah is írta: "Az egykattos háború az olyan fokon játékélmény romboló, hogy az hihetetlen."
Muszáj megoldani, hogy bele lehessen szólni a háború lefolyásába, különben tényleg értelmetlen.
Dátum: 2010.01.22. 16:37:25
Idézet: Sesshomaru - 2010.01.22. 15:29:45
Ha szerepjátékos szemszögből nézzük, akkor elég furcsa

Sokkal fontosabb, hogy igazságos legyen egy játék, mint hogy reális. Ha realitást, egyenlőtlen esélyeket, és kellemetlenségeket akar valaki, azt a való életben is meg lehet találni.
Dátum: 2010.01.22. 15:04:57
Idézet: Caki - 2010.01.22. 14:35:26
van igazság abban amit írsz, de az arany középútra kell törekedni...

Nincs arany középút. A 3 pontból legfeljebb 2 pontot lehet választani. Az új rendszer egyik legsúlyosabb hibája az, hogy nem a 2 fontosabbik pontot választaná.
Dátum: 2010.01.22. 14:19:56
Idézet: Dozer - 2010.01.22. 13:58:12
Én megértem azon szövetségeket (hiszen mi is ezt csináljuk részben) akik elítélik a jelenlegi rendszert, mert tétlenül nézik a magas szintű tagjaik hogy az "alsóházban" verik a társaikat folyamatosan...

Ezzel viszont nem lehet mit csinálni, jobb, ha mindenki megbarátkozik vele, hogy az új rendszer is kénytelen így működni. Mégpedig egyszerűen azért, mert az igazságos PvP jegyében muszáj szintkorlátnak lennie. A szintkorlátból, és abból, hogy egészen különböző szintűek is lehetnek egy szövetségben, semmi más nem tud következni, mint hogy háborúban sokan nem tudnak beleszólni a háború menetébe.
A következő 3 dolog közül csak kettő megvalósítható egyszerre:
1. Szintkorlát
2. Tetszőleges szint eloszlású lehessen egy szövetség
3. Mindenki bele tudjon szólni a háborúba

Nyilvánvaló, hogy az első 2 pont fontosabb, mint a 3.
Dátum: 2010.01.22. 10:25:19
Idézet: Jeriko - 2010.01.22. 10:06:27

Egyetértek. De mégis szavaznak rá - nem tudok másra gondolni, hogy azért teszik ezt, hogy maradjon a mostani rendszer és ne legyenek háborúk.

Ezt a burkolt leostobázását a fórumtársaknak!
Ilyen finoman fogalmazva persze legalább nem pontoznak le.
Dátum: 2010.01.22. 10:23:28
Idézet: Darah - 2010.01.22. 09:45:05
Enyhén üti az első mondatod a másodikat.
Nem írt ilyet Miklós, de szintkorlát nélkül lett kitalálva.

Ne kötekedj már, vazze.
Nincs ellentmondás a két mondat között. Úgy gondolom, hogy az új rendszernél nem az volt a cél, hogy ne legyen szintkorlát, hanem az csak annak a következménye, hogy így egyszerűbb volt megoldani a dolgot, vagyis ez csak egy mellékes következmény (persze tévedhetek ebben, de attól még nincsen ellentmondás).
Ha Jerikó javaslatának megfelelően először az alapelvek lennének lefektetve (amiről továbbra is úgy gondolom, hogy minden fejlesztést meg kellene, hogy előzzön), akkor feltűnően valószínűtlen, hogy szerepelne köztük olyan, hogy "a karakterek szintkorlát nélkül üthessék egymást". Még ha valaki szerint kéne is szerepelnie ilyen alapelvnek, hamar le lenne szavazva, mert ostobaság.
Egyébként pedig tulajdonképpen mindegy is, hogy Miklós szerint eredetileg kell-e ilyen alapelv. Ha igen, akkor el kell tekinteni tőle. Mégpedig azért, mert ostobaság.
Dátum: 2010.01.22. 09:31:17
Idézet: Darah - 2010.01.22. 09:20:19
de itt épp az a cél, hogy azok NE maradjanak benn.


Azért ilyet Miklós sem írt.

Szerintem azért lett szintkorlát nélkül kitalálva, mert így mindenképpen elfogy valamelyik oldal, vagyis lesz egyértelmű győztes - tehát azért, mert így egyszerűbb. Amint vannak szintkorlátok, máris nem triviális, hogy ki győz, illetve lehet döntetlen is. Bonyolultabb rendszert kell hozzá kitalálni. Ki lehet azonban olyan rendszert találni, amelynél van szintkorlát, és mégis eldönthető a háború eredménye. Ki is kell, mert a szintkorlát nélküli háborúnak tényleg abszolút semmi értelme.

Valószínűleg érdemes előbb az interakció működését kitalálni, abból nagyjából látható lesz, hogy hogyan dönthető el, hogy ki nyeri a háborút.
Dátum: 2010.01.22. 08:51:38
Idézet: Jeriko - 2010.01.22. 08:12:35
Ha a háború rendszere értelmes lenne, akkor folyamatosan menne harc - ami a legtöbb játékosnak nem jó, mert zavarja a vadászatban meg a békés portyázásban: ezért ragaszkodnak a régi rendszerhez.

Ha az lenne a baj, hogy zavarja őket a régi rendszerben az, hogy nem hagyják vadászni, és portyázni őket, akkor arra szavaznának, hogy legyen lecserélve az új rendszerre a háborúzás. Az új rendszer szerint indított háborúról akár tudomást sem kellene vennie a megtámadottnak, mert úgysem veszít semmit. Az pedig biztos, hogy nem zavarná a békés vadászatot, konstruálást, és portyázást.

Éppen ezért felfoghatatlan, hogy miért szavaz valaki nemmel az új rendszerre. Ha legalábbis plusz lehetőség lenne, akkor senki nem vesztene semmit, de sokan nyernének. Nem értem miért fájna ez annyi embernek. Az persze igaz, hogy jelen formájában nem alkalmas még a rendszer a kívánt cél elérésére, de azért van ez a topik, hogy javaslatokat lehessen tenni. Ehelyett egy csomóan sírnak, mint a fürdős kurva, és teleszemetelik a topikot.

De hogy én is rálépjek a konstruktivitás talajára:
1. Támadhatósági szintkorlátoknak ugyanúgy kell érvényesülnie az új rendszerben, mint a régiben. Ez egyrészt megoldja azt, hogy ne a legmagasabb szintösszegű szövetség nyerjen automatikusan, másrészt semmilyen indok nincsen, hogy a játék összes többi aspektusával ellentétben miért kellene összeereszteni több tíz szintnyi különbséggel karaktereket.
2. Nem szabad egymást kizáróvá tenni a két rendszert, az újnak egyszerűen plusz lehetőségként kellene bekerülnie, amit mindenki használhat. Így biztosítható az, hogy senki nem szenved semmilyen kárt, hanem csak új lehetőség kerül a játékba.
3. A háború lefolyását interaktívvá kell tenni, mert valóban nem túl izgalmas, hogy két kattintással elindítható, és aztán már csak az eredmény jön. Ehhez persze az kell, hogy mégse pillanatszerű lefolyású legyen, hanem legalábbis 1-2 óráig tartson. Valahogy úgy lenne érdemes belőni, hogy az epikusnál rövidebb ideig tartson, de intenzívebb odafigyelést igényeljen.
4. Ha már van háború közbeni beavatkozásra lehetőség, akkor az nyilvánvalóan érinti az ellenfélválasztást. A random ellenfélválasztás (beleértve a kő-papír-olló típusúakat is) helyett hagyni kell, hogy a játékosok beleszóljanak ebbe.
Dátum: 2010.01.21. 07:08:13
Idézet: Phobos7 - 2010.01.20. 22:40:21
bazdmeg azért, mert azt mondta mindenki ez a tuti... de ez egy kurvára elbaszott szar lett, nem az amivel elkezdtem játszani és tetszett, ez egy SZAR

A bevezetés körüli vitánál senki nem tudott egyetlen értelmes indokot mondani, hogy miért kell, hogy kizárja az új szaki a VF-et. Nos, itt a válasz: hogy jól megszophassák néhányan, és abbahagyják a játékot.
Dátum: 2010.01.20. 20:57:03
Idézet: Sasuke20 - 2010.01.20. 20:35:14
Pontosan ezért maradjon meg mindkét alternatíva és a szövetség választhassa meg, hogy melyik rendszerben akar részt venni.

Persze, aztán pedig a karakterek választhassanak, hogy baráti portyában akarnak részt venni, vagy normálban. Felesleges, sőt káros választás elé állítani a szövetségeket, hadd használják mindkettőt.
Dátum: 2010.01.20. 19:33:23
Erről már sokan írtak, köztük én is. Igen, a háborúzás egyik legrosszabb velejárója a TP nyelés. Csakhogy ez sajnos a játék egyik alapvető sajátosságából fakad. Van egy olyan gyanúm, hogy Miklós szerint az EH ezt is megoldja, holott nem csak ezt nem oldja meg, hanem szinte semmit, ami miatt felmerült a bevezetésének szükségessége.

A normál háborún sokat segítene, amit már egyszer javasoltam: ha lenne egy kapcsoló, amivel ki lehetne kapni a TP ÉS LE kapást győztes csata esetén. Tehát a győztes nem kapna sem TP-t, sem pedig LE-t. Így megúszhatná az irgalmatlan mennyiségű károsodást, amivel a háború jár, ugyanakkor vesztes csatánál természetesen ugyanúgy bukná a LE-t.

A mostani szövetségi torna javaslat egyébként nem olyan rossz, az EH-hoz képest egyenesen a megtervezettség, és átgondoltság mintaképe.

A támadhatósági szintkorlátot természetesen meg kell őrizni, mint ahogy többen rávilágítottak. Ezen kívül azonban nem csak a taktikai elemek hiányoznak, hanem a beavatkozás lehetősége is. Az valóban sok izgalmat kivesz a dologból, hogy ha egyszer elindult, akkor nem lehet már beavatkozni állástól függően. Ha ezt meg lehetne oldani, az valószínűleg a taktikai elemeket is csempészne bele, és akkor már egészen használható lenne.

Azt viszont én sem értem, hogy kiegészítésként miért ne kerülhetne be egy ilyen, ha megmarad a régi háború is?
Dátum: 2010.01.19. 14:38:49
Idézet: BlackSheep77HUN - 2010.01.19. 14:17:33
Ezzel csak az a baj, hogy sokan már az alapelvekkel sem értenének egyet. Legalábbis szerintem.

Az nem baj, ha nem teljes az egyetértés, konkrét fejlesztésekben sem az. Elvileg dönthetne a többség az alapelvekben is (valójában persze a TOP prominens tagjai ) Alapelveket azonban muszáj (lenne) lefektetni, különben nem lehet hatékonyan kidolgozni a részleteket. Mint ahogyan tervezés nélkül szoftvert sem lehet úgy írni, hogy az ne legyen tele alapvető hibákkal. Ld. VU.


Pl. Mit jelent az hogy:
- A háború inkább erkölcsi elismerést jelentsen, mint komoly tápot.

OK, akkor ez ne legyen köztük, ez a legkevésbé lényeges, mert ez csak a jutalmazást érinti, nem magát a működési rendszert.
Dátum: 2010.01.19. 13:40:20
Idézet: Jeriko - 2010.01.19. 13:30:56
Mi lenne, ha a konkrét szabályok helyett először megpróbálnánk megfogalmazni azokat az alapelveket, amelyeket elvárunk a háborús rendszertől. A konkrét szabályokat pedig csak az alapelvek lefektetése után alakítanánk ki?
Ilyen alapelv lehet:
- Vesztes ne veszítsen erőforrásokat
- Ne érje meg sokkal gyengébb szövetséget támadni.
- A háborúban ne a számszerű erőviszonyok számítsanak csak, legyen helye taktikázásnak
- A háború ne ültesse több órára vagy extrém időpontokban (hajnali 2) gép elé az embereket
- A háború inkább erkölcsi elismerést jelentsen, mint komoly tápot (inkább legyen bajnokság jellege)
- aki akar, maradhasson ki belőle (bár ha nem éri hátrány, akkor minek?)
- stb.


Rendkívül jó ötlet, minden fejlesztésnek így kellene kezdődnie.
A konkrét javasolt alapelvek is tökéletesek, de a kimaradás valóban felesleges.
Dátum: 2010.01.19. 13:38:21
Idézet: Mortimer - 2010.01.19. 13:19:50

Van egy szövetség, van egy másik hordában egy haveri játékos. Alakít egy szövetséget, megverik (akárhány napig el lehet húzni), kapnak 1% bónuszt, ismét alakít egyet, megverik, ismét 1%. Simán megkerülték az egy hónapos limitet. (Ráadásul alakítani se kell, hiszen minden hordában vannak döntetlenes szövetségek, azokba bárkit beengednek.)


Igazad van, ezt meg lehetne csinálni. Viszont egyrészt olyan macera, amit nagyon kevesen vállalnának, másrészt a ki-be lépkedéstől csökken a szerencséjük, ami valószínűleg veszteségessé teszi a bulit.
Dátum: 2010.01.19. 13:14:26
Idézet: Mortimer - 2010.01.19. 13:11:09
Egyből indulnának a lebeszélt háborúk.

Ha 1% vadászati előnyt kap egy szövetség, muszáj a másik oldalon komoly veszteségnek lennie, különben a baráti szövetségek folyton egymást farmolnák a plusszokért.


Ebben ugyan van valami, de az nem megoldás, hogy a vesztes jó nagyot bukik. Az csak újabb frusztráció forrásává tenné az új rendszert. Az jobb megoldás, hogy egy ilyen háború után mindenképpen hosszú a békeidőszak, akár 1 hónapos.
Dátum: 2010.01.19. 12:36:05
A támadhatósági szinthatároknak természetesen az új háborúnál is érvényesülniük kell, és akkor nem fog tudni 1 db 90. szintű leverni egy egész szövetséget, mert a legtöbb taggal csatázni sem tud. Ez a mostani háborúkban is így van, portyában is így van, és minden egyéb interakcióra is érvényes a szintkorlát. Semmi nem indokolja, hogy az új háborúban ne legyen érvényes.
Dátum: 2010.01.19. 09:40:40
A javaslatnak vannak kétségtelen erényei, pl. amit Miklós a stressz faktorról, és a géphez kötöttségről ír. Ahogy azonban többen leírták, két alapvető probléma is van: egyrészt mindig a nagyobb, magasabb szintű tagokat felvonultató szövetség győz, másrészt a segítő kéz eldöntésén kívül semmilyen taktikázási lehetőség nincs.

Az első problémára megoldás lehet az, ha nem teljesen véletlenszerűen sorsol ellenfeleket a háború, hanem szintben minél közelebbieket rak össze, és legfeljebb támadhatósági szinthatárokon belül. Ez persze azzal jár, hogy nem biztos, hogy bármelyik csapatból is elfogynak az harcosok, mert lehet, hogy a szinthatár miatt senki nem tud már senkivel harcolni. Ezért a győzelem feltételét módosítani kellene pl. arra, hogy akinek több harcosa marad talpon. Ekkor azonban előfordulhat, hogy olyan szövetségek harcolnak, akiknél szinte senki nem tud senkivel csatázni, ezért fix végeredmény születik - az nyer, akinek több tagja van, méghozzá egyetlen csata nélkül. Erre lehetne olyan korlátozás, hogy x darab csata kell ahhoz, hogy legyen győztes, egyébként döntetlen. Így természetesen sok párosítás eredményezne döntetlent, pl. 1 db 1. szintű karakter az AL ellen , de mivel ez amúgy is bajnoki torna szerű, így nem baj, ha az irreális párosítások ki vannak szűrve.

A második probléma viszont sokkal nehezebben megoldható. Ha teljesen pillanatszerű lefutású lesz a rendszer, akkor nagyon nehéz bármilyen taktikát belevinni. Ha viszont legalább órákig tart, akkor megint csak az van, hogy a gép előtt kell ülni sokat.
Idézet: Kocos - 2010.01.12. 16:44:14
Idézet: Prisma - 2010.01.11. 19:41:49
Mikor fogjátok már megérteni végre, hogy a VF-es nem akar kevés TP-t, és nem akar sokat sem. LESZARJA a TP-t, egy dolog érdekli: a LE/TP arány.


Valoszinuleg a hianyos edukaciom az oka, hogy en eddig abban a tevhitben eltem, hogy egy tort maximalizalasa a szamlalo novelesevel vagy a nevezo csokkentesevel lehetseges. De ha leszarjuk a nevezot es ugyis megy, az nekem teljesen uj.


Sokszor leírtam én is, hogy a számláló, és a nevező módosításával is növelhető az arány. De hogy jön ez ide? Te azt írtad, hogy a VF-es kevés TP-t akar ("VF-es keves TP-t szeretne"). Ezen nincs mit magyarázni, nem LE/TP arányt írtál, hanem azt, hogy kevés TP-t akar. Ez viszont egyszerűen ostobaság. Ha egy VF-es választhatná azt is, hogy a VF nem a nevezőt csökkenti, hanem a számlálót növeli ugyanakkora arányú javulást okozva, akkor valószínűleg a VF-esek a számláló módosítását választanák. De valójában ez részletkérdés ahhoz képest, hogy az arány hogyan javul. Mindenesetre a VF-es NEM akar kevés TP-t, ilyen egyszerű. Tehát amit írtál, nem igaz. Ez is ilyen egyszerű.