Viszont a west-es játék nagyon tetszik!!! Talán Byzon írása nyomán is jobban bele tudom magam élni a gátlástalan és sötétlelkű társaság kalandjaiba, de meg kell hagyni, hogy szimpatikus része a dolognak, hogy tényleg nem követel órákat a gép előtt... vagy lehet, hogy igen, de ott nem félek, hogy otthagyom egész napra birkátőrizni Khettyt, akkor húha mi is lesz... legfeljebb megharapja egy birka, na bumm!
Kérném majd Cirmos Polgármesterasszonyt, hogy nyilatkozzék azügyben, hogy ha kalandor véremet meg nem hazudtolva vadásznak állok, az megfelő lészen e a város tevékenyégének... vagy váljak mássá?
Hozzászólások - Khetty
Dátum: 2008.12.16. 23:34:24
Dátum: 2008.12.16. 23:19:41
Próbálok egyszerre 3-4 dolgod is csinálni, de be kell látnom, hogy nem megy... és mivel a csevejt tudom legkevésbé követni, mert annyit írtok itt halomra, hogy csuda... ezért csak jövök-megyek, mint a vasaló
De ha van valami sürgős, extra dolog és írtok, akkor a piros kis (új üzenet) szöveg azért jobban szembetűnik!
De ha van valami sürgős, extra dolog és írtok, akkor a piros kis (új üzenet) szöveg azért jobban szembetűnik!
Dátum: 2008.12.16. 23:10:34
Jó estét! Jó estét! Szinte csak beköszönni jöttem ismét... ahogy lassan már megszokhattátok tőlem...
Dátum: 2008.12.16. 00:37:50
Sziasztok... csak visszajöttem elköszönni! Eddig írtam... egész jól haladok... talán Karácsonyra megkapjátok a regényt
Jó éjszakát mindenkinek!
Jó éjszakát mindenkinek!
Dátum: 2008.12.15. 20:05:58
Mondjuk sokat nem érek a csúzlival, mert használni még nem tudom a szint miatt, csak egy törött korsót!
Olvastam Byzon westes novelláját és nagggyon tetszett! Akarooom a folytatáááást!! Én, mint a kalandor csábító, aki benne vagy egy ilyen okos összeesküvésben!! Hát ez igazán izgi!!!
Olvastam Byzon westes novelláját és nagggyon tetszett! Akarooom a folytatáááást!! Én, mint a kalandor csábító, aki benne vagy egy ilyen okos összeesküvésben!! Hát ez igazán izgi!!!
Dátum: 2008.12.15. 19:56:46
Sziasztok!
Atre: nekem már a kezdetek óta van csúzlim... kéred?
Atre: nekem már a kezdetek óta van csúzlim... kéred?
Dátum: 2008.12.14. 23:08:10
Gyors és viharos vortex-szerű megfordulásom után, búcsút is veszek tőletek! Jó éjszakát, szép álmokat mindenkinek!!! És jövőhétre kitartást, már csak ezt kell túlélni és jön a megérdemelt pihenés!!!!
Így Atre is bátran visszajöhet, nem kell elfoglaltságra hivatkozni!
Így Atre is bátran visszajöhet, nem kell elfoglaltságra hivatkozni!
Dátum: 2008.12.14. 23:02:56
Vadász is, zsoldos is szöszi... az meg nem nagyon pássssszol a személyiségemhez Úgyhogy marad az irokéz csajszi... vagy a másik kettő... de ahhoz nagy sóhaj kell
Dátum: 2008.12.14. 22:54:46
Úgyis olyan bénák! ... ahogy Gort egyik hsz-ben volt olvasható még a VÚ elején: előre sajnálja a végzeturakat, hogy ilyen asszonyok közül kell választani... hát nekem is ez ugrott be legelőször, mikor megláttam a képeket...
Illetve, ha sok csajszi van, és azok mind kalandornők, akkor matekilag is több egyforma fog rohangálni közülünk... node majd Cirmos polgármesterasszony elmondja, hogy mire van még szüksége a városnak!
Illetve, ha sok csajszi van, és azok mind kalandornők, akkor matekilag is több egyforma fog rohangálni közülünk... node majd Cirmos polgármesterasszony elmondja, hogy mire van még szüksége a városnak!
Dátum: 2008.12.14. 22:50:06
Úgy néztem, hogyha majd választhatok, akkor kalandornő szeretnék lenni... méghozzá rézbőrű indiánból!
Atre hová lett? Elriasztottam? ... nem állt szándékomban... lassan úgyis megyek, mert fárasztó egy hétvége volt...
Atre hová lett? Elriasztottam? ... nem állt szándékomban... lassan úgyis megyek, mert fárasztó egy hétvége volt...
Dátum: 2008.12.14. 22:39:22
Méééér akkora ágyak vannak? Azt hittem egyszemélyes kis heverőkért folyik a küzdelem
Dátum: 2008.12.14. 22:35:05
Én már ott vagyok... megelőztelek... enyém a kényelmes ágy!
Dátum: 2008.12.14. 22:27:16
Jelentem én is csatlakoztam a csikis alvós társasághoz! Muszáj volt már és úgy voltam vele, hogy inkább nálatok, ismerősök között, mint máshol!
Dátum: 2008.12.14. 22:23:21
Hellllllóóó mindenkinek! Ideértem bár kicsit megkésve!
Khetty nem bírt nyugton maradni. Az, ami Dankával történt és az Incubus által hozott különös tekercsek. A történet, amit sötét istenek sötét szolgáiról mesélt, idegenül csengett, mégis felkavarta a lelkét. Az otthonát juttatta eszébe, ahol már évszázadokkal korábban megvívták saját háborújukat azért, hogy a királyság békében élhessen… egy emléket keresett, ami szinte már előbukkant a múltból, de valami mégsem engedte felszínre törni.
Khetty felsétált a torony legfelső szintjére. A korábbi támadások nyomait itt még nem tudták eltűntetni. Az üvegkupolát tartó díszesen kovácsolt vaskeret fehér indákkal kúszott egymásba. Az üveg itt-ott megrepedt ugyan, de ez nem volt életveszélyes. A kupola felett pedig ott kavargott a kútból lett vortex-örvény.
Ezt a szintet üvegablakokkal vették körbe az építők, így könnyedén fel lehetett mérni a torony körül elterülő tájat. Négy ajtó vezetett a szintet körülölelő márványerkélyre, amelyen ugyan mindig erősen fújt a szél, de Khetty pont arra vágyott, hogy a hideg téli szél kitisztítsa zavaros gondolatait.
Amikor kilépett az erkélyre lehunyta a szemét és arcát a csípős légáramlatba tartotta, az emléket kereste, amely már napok óta nem hagyta nyugodni.
A Felhők Éveiben történt, a Nagy Háború után… amikor az eső szakadatlanul esett és elmosott, szétmart mindent, amit ért. Nem volt termés, nem volt élelem, az állatok elhullottak. A háborút túlélt emberek testét fekélyek és sebek borították. Akkor tűnt fel először, hogy az ő teste másként reagál ezekre a csapásokre… de nem, nem itt volt… tovább… lépett Khetty egy másik emlékbe…
Zilky állt előtte, Duparma főboszorkánya, de nem a fényes kastélyban voltak… egy sötét, dohos helyen… a boszorkány gondterhelt tekintettel nézett egy fekete köpenyes alakra… Khetty biztos volt benne, hogy ez nem saját emléke… sosem kísérte el Zilkyt sehová… az emléket erre halvány köd takarta el… a fekete köpenyes megfordult, sátáni kacajjal emelte magasba jobb tenyerét, amelyből vöröslőn folyt végig a vér…
- Mit tettél Roux? – nézett Zilky dermedten a varázslóra, aki krákogó hangon elégedetten felelt:
- Nem nagy ár a hatalomért!
Khetty felpattanó szemmekkel pásztázta a környéket. Lázasan keresett valakit, aki immáron napok óta keringett a torony körül… végül néhány lombját vesztett fa takarásában megpillantotta a lényt, amint épp Mortazorral beszélgetett.
Khetty dühödt fúriaként száguldott le a toronyból. Aki látta meglepődve tért ki útjából, majd kíváncsian követték, hogy hova rohan ily sietve.
Néhány perc múlva elérte a helyet, ahol varázslótársa egy gyönyörű nővel beszélgetett. A nő vékony ruházata lengett a szélben, szőke haja a körülölelte a testét egészen a derekáig. Csilingelő kacaja és bájos arca szinte elfedte valódi kinézetét, néhány pillanatra csaknem Khettyt is megzavarta, de mire a közelbe ért összehúzott szemmel emelte ujjait, hogy minden dühét beleadva egy plazmacsapással mellbevágja a gyanútlanul beszélgető szőkeséget. A szépséget beborította a narancssárga ragacsos varázs.
- Te mindenhol megjelensz? – kiálltotta haragosan.
- Mit csinálsz? – meredt a vörös nőre Mortazor, mintha csak a legdrágább kincsét veszítette volna el és már rohant is, hogy segítsen a kétségbeesetten pislogó nőre, de Khetty felkészült erre is, villámcsapással állította meg társát, aki a nem várt támadás elől nem is tudott kitérni.
Mortazor térdre rogyott, ahogy testét átjárta a villám bénító ereje, tágra meredt szemmel nézett a gyönyörű nőre, aki tőle alig egy karnyújtásnyira feküdt az avarban.
- Takarodj innét! – lépett Khetty egészen közel a még mindig a ragacsban vergődő nőhöz. Visszafolytott hangjából gyűlölet sütött, amelyet még a legtávolabbról figyelő toronylakó is hallott. – Takarodj a torony közeléből, és még egyszer meg ne lássalak téged, vagy a fajtádat!!
Erre az eddig ártatlanul pislogó nő megmozdult, a plazma ugyan fogva tartotta, de hamarosan szétpukkanva vált semmivé a varázslat is, amint a gyönyörű nő szertefoszlott. Helyette alaktalan csontvázszerű alak állt, húsa foszladozott, rothadó bűze szinte elviselhetetlen volt, hegyes fogairól nyál és valami zöldes nyálka csorgott, hosszú koponyáján kiugró szemekkel bámult a vele szemben harciasan álló nőre.
- Ismerleeeeeek – sziszegte síron túli hangon. - De itt már nem védhet meg senkiii, ez már egy másik vilááág...
- Takarodj innét! – ismételte Khetty összehúzott szemmel. – Az összes mocskos alatvalóddal együtt, és hagyd békén a társaimat!
- A társaiiiid? – emelte fel a fejét a visszataszító lény, hogy körbenézhessen, majd tekintete megállapodott a levelek közt sóhajtozó Mortazoron: - Őőőő máááár az enyééém…
- Ne mondjam még egyszer!! – izzott fel Khetty ökölbe szorított kezei körül egy korábban sosem látott sárgásan-vöröslő gömb. – Takarodj innen!
A lény csikorgó hangon, sátáni hangon felkacagott:
- Te állítanáááál meeeeg? Nálad hatalmasabb varázslók és papok sem tudtaaaaak… A nyeszlett lelküüük az enyééééém!
Khetty nem várt tovább, előre lendítette mindkét kezét, amelyből egy villám erejével tört elő a vaskos tűzcsóva körbevonva és darabokra szakítva a lény testét.
- Ezzel még nincs végeeeeee…. – szűrte a lény utoljára, majd ahogy a tűzgömb körbezárta, és a gömbben cikázó villámok végleg elpusztították a testét, eltűnt.
Khetty sokáig meredt a hatalmas tűzgömbre mire felfogta, hogy ezt ő hozta létre. Társai nem merték megszólítani, félve összeszedték Mortazort mellőle és visszatámogatták a férfit a toronyba.
Camelus volt az egyetlen, aki addig várt egy fa mögött, amíg a nő magához tért és a tűzgömböt visszaparancsolta oda ahonnan előhívta, majd visszaindul a toronyba. Ahogy Khetty a hallgatag férfi mellé ért és nyílt tekintetébe nézett, így szólt:
- Te tudod, hogy mi volt ez, igaz?
- Találkoztam már hasonlóval – bólintott a férfi gondterhelten.
- Nem lehet, hogy itt is… - suttogta Khetty.
- Mégiscsak igaz, amit Incubus mondott… itt vannak, és azokat akarják, akiktől a legjobban félnek!
E szavakra Khetty felkapta a fejét. Sok évvel korábban hallota már ezt egy paptól, aki a Duparma szomszédságában lévő Kyranniában élt és Yahwen szolgája volt. Akkor hallotta, amikor minden erejével azon volt, hogy valahogy szabaduljon halhatatlanságától, az átoktól, amit más áldásként élt volna meg… akkor hallotta, mikor a Sötét Nagyúrral is alkut kötött volna, eladva a lelkét, csakhogy halandóvá váljék… akkor hallotta, amikor ez a pap megmutatta milyen tiszta szívvel meghalni valamiért, amiben hitt… akkor hallotta, amikor megfogadta sosem hagy fel a küzdelemmel a Sötét Nagyúr és csatlósai ellen…
~ Mindig azokat akarják, akiktől a legjobban félnek….
Khetty felsétált a torony legfelső szintjére. A korábbi támadások nyomait itt még nem tudták eltűntetni. Az üvegkupolát tartó díszesen kovácsolt vaskeret fehér indákkal kúszott egymásba. Az üveg itt-ott megrepedt ugyan, de ez nem volt életveszélyes. A kupola felett pedig ott kavargott a kútból lett vortex-örvény.
Ezt a szintet üvegablakokkal vették körbe az építők, így könnyedén fel lehetett mérni a torony körül elterülő tájat. Négy ajtó vezetett a szintet körülölelő márványerkélyre, amelyen ugyan mindig erősen fújt a szél, de Khetty pont arra vágyott, hogy a hideg téli szél kitisztítsa zavaros gondolatait.
Amikor kilépett az erkélyre lehunyta a szemét és arcát a csípős légáramlatba tartotta, az emléket kereste, amely már napok óta nem hagyta nyugodni.
A Felhők Éveiben történt, a Nagy Háború után… amikor az eső szakadatlanul esett és elmosott, szétmart mindent, amit ért. Nem volt termés, nem volt élelem, az állatok elhullottak. A háborút túlélt emberek testét fekélyek és sebek borították. Akkor tűnt fel először, hogy az ő teste másként reagál ezekre a csapásokre… de nem, nem itt volt… tovább… lépett Khetty egy másik emlékbe…
Zilky állt előtte, Duparma főboszorkánya, de nem a fényes kastélyban voltak… egy sötét, dohos helyen… a boszorkány gondterhelt tekintettel nézett egy fekete köpenyes alakra… Khetty biztos volt benne, hogy ez nem saját emléke… sosem kísérte el Zilkyt sehová… az emléket erre halvány köd takarta el… a fekete köpenyes megfordult, sátáni kacajjal emelte magasba jobb tenyerét, amelyből vöröslőn folyt végig a vér…
- Mit tettél Roux? – nézett Zilky dermedten a varázslóra, aki krákogó hangon elégedetten felelt:
- Nem nagy ár a hatalomért!
Khetty felpattanó szemmekkel pásztázta a környéket. Lázasan keresett valakit, aki immáron napok óta keringett a torony körül… végül néhány lombját vesztett fa takarásában megpillantotta a lényt, amint épp Mortazorral beszélgetett.
Khetty dühödt fúriaként száguldott le a toronyból. Aki látta meglepődve tért ki útjából, majd kíváncsian követték, hogy hova rohan ily sietve.
Néhány perc múlva elérte a helyet, ahol varázslótársa egy gyönyörű nővel beszélgetett. A nő vékony ruházata lengett a szélben, szőke haja a körülölelte a testét egészen a derekáig. Csilingelő kacaja és bájos arca szinte elfedte valódi kinézetét, néhány pillanatra csaknem Khettyt is megzavarta, de mire a közelbe ért összehúzott szemmel emelte ujjait, hogy minden dühét beleadva egy plazmacsapással mellbevágja a gyanútlanul beszélgető szőkeséget. A szépséget beborította a narancssárga ragacsos varázs.
- Te mindenhol megjelensz? – kiálltotta haragosan.
- Mit csinálsz? – meredt a vörös nőre Mortazor, mintha csak a legdrágább kincsét veszítette volna el és már rohant is, hogy segítsen a kétségbeesetten pislogó nőre, de Khetty felkészült erre is, villámcsapással állította meg társát, aki a nem várt támadás elől nem is tudott kitérni.
Mortazor térdre rogyott, ahogy testét átjárta a villám bénító ereje, tágra meredt szemmel nézett a gyönyörű nőre, aki tőle alig egy karnyújtásnyira feküdt az avarban.
- Takarodj innét! – lépett Khetty egészen közel a még mindig a ragacsban vergődő nőhöz. Visszafolytott hangjából gyűlölet sütött, amelyet még a legtávolabbról figyelő toronylakó is hallott. – Takarodj a torony közeléből, és még egyszer meg ne lássalak téged, vagy a fajtádat!!
Erre az eddig ártatlanul pislogó nő megmozdult, a plazma ugyan fogva tartotta, de hamarosan szétpukkanva vált semmivé a varázslat is, amint a gyönyörű nő szertefoszlott. Helyette alaktalan csontvázszerű alak állt, húsa foszladozott, rothadó bűze szinte elviselhetetlen volt, hegyes fogairól nyál és valami zöldes nyálka csorgott, hosszú koponyáján kiugró szemekkel bámult a vele szemben harciasan álló nőre.
- Ismerleeeeeek – sziszegte síron túli hangon. - De itt már nem védhet meg senkiii, ez már egy másik vilááág...
- Takarodj innét! – ismételte Khetty összehúzott szemmel. – Az összes mocskos alatvalóddal együtt, és hagyd békén a társaimat!
- A társaiiiid? – emelte fel a fejét a visszataszító lény, hogy körbenézhessen, majd tekintete megállapodott a levelek közt sóhajtozó Mortazoron: - Őőőő máááár az enyééém…
- Ne mondjam még egyszer!! – izzott fel Khetty ökölbe szorított kezei körül egy korábban sosem látott sárgásan-vöröslő gömb. – Takarodj innen!
A lény csikorgó hangon, sátáni hangon felkacagott:
- Te állítanáááál meeeeg? Nálad hatalmasabb varázslók és papok sem tudtaaaaak… A nyeszlett lelküüük az enyééééém!
Khetty nem várt tovább, előre lendítette mindkét kezét, amelyből egy villám erejével tört elő a vaskos tűzcsóva körbevonva és darabokra szakítva a lény testét.
- Ezzel még nincs végeeeeee…. – szűrte a lény utoljára, majd ahogy a tűzgömb körbezárta, és a gömbben cikázó villámok végleg elpusztították a testét, eltűnt.
Khetty sokáig meredt a hatalmas tűzgömbre mire felfogta, hogy ezt ő hozta létre. Társai nem merték megszólítani, félve összeszedték Mortazort mellőle és visszatámogatták a férfit a toronyba.
Camelus volt az egyetlen, aki addig várt egy fa mögött, amíg a nő magához tért és a tűzgömböt visszaparancsolta oda ahonnan előhívta, majd visszaindul a toronyba. Ahogy Khetty a hallgatag férfi mellé ért és nyílt tekintetébe nézett, így szólt:
- Te tudod, hogy mi volt ez, igaz?
- Találkoztam már hasonlóval – bólintott a férfi gondterhelten.
- Nem lehet, hogy itt is… - suttogta Khetty.
- Mégiscsak igaz, amit Incubus mondott… itt vannak, és azokat akarják, akiktől a legjobban félnek!
E szavakra Khetty felkapta a fejét. Sok évvel korábban hallota már ezt egy paptól, aki a Duparma szomszédságában lévő Kyranniában élt és Yahwen szolgája volt. Akkor hallotta, amikor minden erejével azon volt, hogy valahogy szabaduljon halhatatlanságától, az átoktól, amit más áldásként élt volna meg… akkor hallotta, mikor a Sötét Nagyúrral is alkut kötött volna, eladva a lelkét, csakhogy halandóvá váljék… akkor hallotta, amikor ez a pap megmutatta milyen tiszta szívvel meghalni valamiért, amiben hitt… akkor hallotta, amikor megfogadta sosem hagy fel a küzdelemmel a Sötét Nagyúr és csatlósai ellen…
~ Mindig azokat akarják, akiktől a legjobban félnek….
Dátum: 2008.12.14. 11:23:38
Nem tudom, hogy mennyire van értelme ide beirogatni a kérdéseket, ugyanis a kvízolimpián kaptam ki az alábbi hármat!
Az utolsóra konkrétan emlékszem, hogy 3 hónappal ezelőtt is bemásoltam ide...
---------------------------------------------------
Milyen fegyvert használtak vietnamban az amerikai haderő gyalogos egységei?
M1Garand
M1Thompson
M-16A2
M-16A1
Kicsit durva kérdés az olimpiára!
---------------------------------------------------------------------------
Hány mm a leggyakrabban használt európai sín nyomtáv?
1435 mm
1345 mm
1534 mm
1254 mm
Szintúgy kicsit durva kérdés... esélye sincs rá az embernek, hogy tudja! Csak tippelni lehet!
------------------------------------------------------------------------
Ki a nemzeti színház jelenlegi /2008.09./ főigazgatója?
Jordán Tamás
Gáti Oszkár
Bodrogi Gyula
Alföldi Róbert
Nemzeti Színház
Az utolsóra konkrétan emlékszem, hogy 3 hónappal ezelőtt is bemásoltam ide...
---------------------------------------------------
Milyen fegyvert használtak vietnamban az amerikai haderő gyalogos egységei?
M1Garand
M1Thompson
M-16A2
M-16A1
Kicsit durva kérdés az olimpiára!
---------------------------------------------------------------------------
Hány mm a leggyakrabban használt európai sín nyomtáv?
1435 mm
1345 mm
1534 mm
1254 mm
Szintúgy kicsit durva kérdés... esélye sincs rá az embernek, hogy tudja! Csak tippelni lehet!
------------------------------------------------------------------------
Ki a nemzeti színház jelenlegi /2008.09./ főigazgatója?
Jordán Tamás
Gáti Oszkár
Bodrogi Gyula
Alföldi Róbert
Nemzeti Színház
Dátum: 2008.12.13. 20:57:08
Mennyi LE-ba kerül az 5. szint a tanulásban?
600
540
640
340
mit akar a kérdező???
600
540
640
340
mit akar a kérdező???
Dátum: 2008.12.13. 20:35:16
Telk: tényleg semmi gond! Ne aggódj!!!!!
Dátum: 2008.12.13. 16:57:07
Hányadik birodalom volt a néemeteké a 2. VH idején?
5.
1.
4.
3.
no comment
5.
1.
4.
3.
no comment
Dátum: 2008.12.13. 15:00:47
M.i. B.u.r.k.i.n.a. F.a.s.o. f.ő.v.á.r.o.s.a.?
nincs is ilyen ország
Quito
Ouagadougou
Bujumbura
no, ettől a kérdéstől tényleg besokalltam!!!
nincs is ilyen ország
Quito
Ouagadougou
Bujumbura
no, ettől a kérdéstől tényleg besokalltam!!!