Ne dícsérjetek ennyit, mert zavarba jövök!
Persze az az igazság, hogy nagyon örülök, mikor ilyeneket olvasok! Tényleg öröm számomra is, ha egy kis jókedvet tudok csempészni a mindennapjaitokba... pedig nem teszek sokat... csak leírom, amit gondolok vagy "látok"...
Hozzászólások - Khetty
Dátum: 2008.12.29. 20:56:27
Dátum: 2008.12.29. 19:56:53
Szerintem nem olyan gyomorforgató... vagy nem ugyanazt olvastuk? Olvastam (képzeltem) már el ennél undorítóbbat is!
Dátum: 2008.12.29. 19:21:07
Nekem is tetszett! Már alig várom, hogy én is találkozhassak egy ilyen építőmesterrel!
Dátum: 2008.12.29. 18:38:47
Idézet: Atreus - 2008.12.29. 18:28:59
Hideg van, jegesmedvék még nem értek ide... csak pingvinek totyognak az utcán... mondtam is nekik, hogy vigyázzanak, nehogy elüsse őket egy motoros szán
Ugyan Atre! Ki nem hagytam volna értékes társaságotokat!
Nálunk is kezdtek feltűnni a jegesmedvék..
Szia Khetty, azt hittem már be sem köszönsz nekünk!
Szia Khetty, azt hittem már be sem köszönsz nekünk!
Hideg van, jegesmedvék még nem értek ide... csak pingvinek totyognak az utcán... mondtam is nekik, hogy vigyázzanak, nehogy elüsse őket egy motoros szán
Ugyan Atre! Ki nem hagytam volna értékes társaságotokat!
Dátum: 2008.12.29. 18:24:09
Jó estét, jó estét!
Mindenhonnan lefagytak a madarak? Mert hozzánk is ideért ez a felettéb barátságos időjárás
Mindenhonnan lefagytak a madarak? Mert hozzánk is ideért ez a felettéb barátságos időjárás
Dátum: 2008.12.28. 17:13:15
Éééééééééééééés igeeeeeeeen! Üdv újra itthon!
Dátum: 2008.12.28. 13:37:56
Sziasztok! Én is ideértem
Dátum: 2008.12.27. 20:27:04
Köszönöm kérdésed... karácsonyi őrület után kissé nyugiban vagyok már És te hogy s mint?
Dátum: 2008.12.27. 19:54:37
Elég kihalt a fórum két napja...
Pedig most itt tudok ülni a gép előtt... lehet ezzel ijesztettem el mindenkit!
Pedig most itt tudok ülni a gép előtt... lehet ezzel ijesztettem el mindenkit!
Dátum: 2008.12.27. 15:33:15
Ilyenkor kifejezetten örülök, hogy nem orosznak és nem a tundrára születtem!
Dátum: 2008.12.27. 13:26:57
Nem tudom nálatok milyen idő van, de itt se hó, se semmi... még szél se fúj... de hideg az bezzeg van! Nagyika mindenképpen ki akart menni ma a temetőbe, nem mondhattam ellent neki... na, hogy ott milyen hideg volt... utána rácsavarodtam a cserépkályhára vagy 5 percre
Dátum: 2008.12.27. 09:06:11
Good morning to everyone!
Dátum: 2008.12.27. 00:30:01
Kedveskéim látom megébredtetek!
Viszont a mai napra nekem annyi jutott, hogy belefáradtam... ne haragudjaok, de angyalkás-mókuskás szép álmokat kívánok nektek! Majd holnap talán nagyobb élet lesz
Viszont a mai napra nekem annyi jutott, hogy belefáradtam... ne haragudjaok, de angyalkás-mókuskás szép álmokat kívánok nektek! Majd holnap talán nagyobb élet lesz
Khetty visszasétált a toronyba, felélesztette a konyhában a tüzet és elkészítette a Stubb által szörnyűségesnek titulált teáját, hogy a nagy bögrével felsétáljon a könyvtárszobába. A vastag falakból áradt a reggeli hideg, így a gőzölgő italt az asztalra téve, tüzet csiholt a kandallóba is.
Majd a pattogó tűz elé húzta az egyik faragott, magastámlás széket, lerúgta csizmáit és a karfák közé kuporodott. A kemény tiriolfa székek mindegyikét, puha szőrmével takarták le, hogy kényelmesebb legyen.
Órák teltek el így… Khetty azt sem vette észre, hogy a teája kihűlt… Csirguz hangjára mozdult meg:
- Hát elment… – szólalt meg a férfi a támla mögött állva.
Khetty fejét a széktámlának döntötte és kifújta a levegőt, amelyet mintha órák óta bent tartott volna.
- El…
Csirguz az ablakhoz sétált, gondterhelt arccal kinézett:
- Hóesés… - dörmögte inkább csak magának, ahogy homlokát a díszes üvegnek döntötte.
- Az legalább elfed mindent… - tette hozzá Khetty szomorúan.
- Mi ez a bánatos gyűlés? – lépett be Stubb, kezében elmaradhatatlan korsójával, nyomában Gill-el és Camelusszal.
- Mortazor… elment… - nyújtotta ki Khetty a lábait, majd felállt a székből. Kék szeme alatt sötét karikák jelezték a kimerültséget.
- Elment? – vonta fel a szemöldökét Gill. – Hova?
- Más utat választott… – lépett be Lia is a könyvtárba. Fiatal arcán egy nyomorúságos éjszaka nyomai hagytak nyomot.
- Mi az, hogy más utat válaszott? – nézett körbe Gill széttárt karokkal. – Képes arra valaki ma reggel, hogy értelmesen is elmondja, hogy mi történt?
- Mortazor meghalt! – fordult meg szikrázó szemmel Khetty, köpenye vörösen felizzott. – Feladta az életét Ghallán és elment!
- No, de hová? És hogyan? És miért? – nézett Camelus is körbe. A mindig nyugodt inkább harcos, mint varázsló testalkatú mágus az ablakhoz lépett, Csirguz mellé.
- Talán haza tért végre… - sóhajtotta Khetty fáradtan, ezzel együtt a köpenye is nyugott kék színt öltött.
A szobában lassan a torony minden lakója összegyűlt, hosszú csend telepedett rájuk, majd Csirguz megfordult. Rövidre vágott, ápolt szakálla mögött is látszott a barna szemekből áradó szomorúság:
- És most hogyan tovább? Többen távoztak már az elmúlt időben, mint számolni tudnám…
A válaszért mindannyian Khettyre néztek.
- Mi lenne? – tért vissza a kérdezett határozott, mély hangja. – Sok dolgunk van még! A torony tövében gyülekezik ismét a Tökéletes Gyémánt és az Elit Horda! Remélhetőleg nem itt akarnak sort keríteni a végső háborújukra!
- Mi lesz Mortazorral? – nézett fel Kovi, aki egy széken ült eddig csendesen.
- Nem tudjuk megváltoztatni, ami történt! Úgy döntött, hogy elmegy…
- Úgy értem, nem állítunk valami fejfát neki?
Khetty arcán megfeszültek az izmok. Többezer éves emlékei törtek elő… az Ősök Temetőjében történtekről, amikor még nem volt tanácsadó, nem volt király Duparmában… amikor még Kyrannia sem létezett, sem Napkapu oszlopai nem álltak még… de már a Nagy Háború után bolyongott egyedül, a végső háború után, amikor az emberek egymás ellen fordultak és ezzel elpusztították a földet, ahol addig éltek… abból az időből, amikor még örült a halhatatlanságának…
- Ez egy varázslótorony, nem temető! – felelte végül. Hangja keményebben csattant a szobában, mint szerette volna.
- Csak egy ötlet volt… - szabadkozott a varázslótanonc azonnal, mire a nő egy sóhajjal megrázta vörös fürtjeit.
- Ne haragudj! Nem így akartam… - azzal kezébe kapta csizmáit és mezítláb elhagyta a könyvtárszobát.
Majd a pattogó tűz elé húzta az egyik faragott, magastámlás széket, lerúgta csizmáit és a karfák közé kuporodott. A kemény tiriolfa székek mindegyikét, puha szőrmével takarták le, hogy kényelmesebb legyen.
Órák teltek el így… Khetty azt sem vette észre, hogy a teája kihűlt… Csirguz hangjára mozdult meg:
- Hát elment… – szólalt meg a férfi a támla mögött állva.
Khetty fejét a széktámlának döntötte és kifújta a levegőt, amelyet mintha órák óta bent tartott volna.
- El…
Csirguz az ablakhoz sétált, gondterhelt arccal kinézett:
- Hóesés… - dörmögte inkább csak magának, ahogy homlokát a díszes üvegnek döntötte.
- Az legalább elfed mindent… - tette hozzá Khetty szomorúan.
- Mi ez a bánatos gyűlés? – lépett be Stubb, kezében elmaradhatatlan korsójával, nyomában Gill-el és Camelusszal.
- Mortazor… elment… - nyújtotta ki Khetty a lábait, majd felállt a székből. Kék szeme alatt sötét karikák jelezték a kimerültséget.
- Elment? – vonta fel a szemöldökét Gill. – Hova?
- Más utat választott… – lépett be Lia is a könyvtárba. Fiatal arcán egy nyomorúságos éjszaka nyomai hagytak nyomot.
- Mi az, hogy más utat válaszott? – nézett körbe Gill széttárt karokkal. – Képes arra valaki ma reggel, hogy értelmesen is elmondja, hogy mi történt?
- Mortazor meghalt! – fordult meg szikrázó szemmel Khetty, köpenye vörösen felizzott. – Feladta az életét Ghallán és elment!
- No, de hová? És hogyan? És miért? – nézett Camelus is körbe. A mindig nyugodt inkább harcos, mint varázsló testalkatú mágus az ablakhoz lépett, Csirguz mellé.
- Talán haza tért végre… - sóhajtotta Khetty fáradtan, ezzel együtt a köpenye is nyugott kék színt öltött.
A szobában lassan a torony minden lakója összegyűlt, hosszú csend telepedett rájuk, majd Csirguz megfordult. Rövidre vágott, ápolt szakálla mögött is látszott a barna szemekből áradó szomorúság:
- És most hogyan tovább? Többen távoztak már az elmúlt időben, mint számolni tudnám…
A válaszért mindannyian Khettyre néztek.
- Mi lenne? – tért vissza a kérdezett határozott, mély hangja. – Sok dolgunk van még! A torony tövében gyülekezik ismét a Tökéletes Gyémánt és az Elit Horda! Remélhetőleg nem itt akarnak sort keríteni a végső háborújukra!
- Mi lesz Mortazorral? – nézett fel Kovi, aki egy széken ült eddig csendesen.
- Nem tudjuk megváltoztatni, ami történt! Úgy döntött, hogy elmegy…
- Úgy értem, nem állítunk valami fejfát neki?
Khetty arcán megfeszültek az izmok. Többezer éves emlékei törtek elő… az Ősök Temetőjében történtekről, amikor még nem volt tanácsadó, nem volt király Duparmában… amikor még Kyrannia sem létezett, sem Napkapu oszlopai nem álltak még… de már a Nagy Háború után bolyongott egyedül, a végső háború után, amikor az emberek egymás ellen fordultak és ezzel elpusztították a földet, ahol addig éltek… abból az időből, amikor még örült a halhatatlanságának…
- Ez egy varázslótorony, nem temető! – felelte végül. Hangja keményebben csattant a szobában, mint szerette volna.
- Csak egy ötlet volt… - szabadkozott a varázslótanonc azonnal, mire a nő egy sóhajjal megrázta vörös fürtjeit.
- Ne haragudj! Nem így akartam… - azzal kezébe kapta csizmáit és mezítláb elhagyta a könyvtárszobát.
Dátum: 2008.12.26. 10:29:16
Dolgozni mész? Remélem nyugi lesz ma odabent és nem lesz őrület!
Dátum: 2008.12.26. 10:13:43
Harmatvirágos jó reggelt mindenkinek!!! Ilyen se volt még, hogy 10 órakor én vagyok az első!
Dátum: 2008.12.26. 00:34:33
Colin Firth-szel én is így jártam... és megállapítottam, hogy ez a film angolul sokkal jobb!
Elbúcsúzom mára... illetve tegnapra!
Jó éjszakát és angyalkás szép álmokat mindenkinek!
Elbúcsúzom mára... illetve tegnapra!
Jó éjszakát és angyalkás szép álmokat mindenkinek!
Dátum: 2008.12.25. 23:08:40
És melyik karácsonyi moviet nézed ilyen lelkesen? Mert pont az Igazából szerelem megy... nemtom melyik adón!
És a végén lesz majd a kedvenc nótám! ez meg épp most az egyik kedvenc részem!
És a végén lesz majd a kedvenc nótám! ez meg épp most az egyik kedvenc részem!
Dátum: 2008.12.25. 20:23:29
Én is megpróbálkozom majd a párbajjal Úgy döntöttem én közelharci fegyverekre specializálódóm, már van is egy törött üvegem!
Majd meglátjuk, hogy válik be
Majd meglátjuk, hogy válik be
Dátum: 2008.12.25. 19:56:36
Én még nem próbálkoztam a párbajjal... csak dolgozgatok... kevés sikerrel...
Mondjuk nem csoda, ha pályáznak rám, azért ha valaki (márpedig elég sokan) olvassa a topicot, bőven kihívom magam ellen a sorsot!
Mondjuk nem csoda, ha pályáznak rám, azért ha valaki (márpedig elég sokan) olvassa a topicot, bőven kihívom magam ellen a sorsot!