Hozzászólások - Byzon
Dátum: 2009.01.11. 00:16:49
Jól van na. Naplót írtam, lemaradtam. Megyek westre, lefogom Atrét amíg kirugdosod a fogait.
Dátum: 2009.01.10. 23:59:03
Itt vagyok újra!
Dátum: 2009.01.10. 23:58:16
"Több napja vándorlunk, s mostanra mindenről beszámoltam Fantaghironak. Látszólag nyugodtan fogadta a hírt, de azóta is óvatosabban viselkedik velem, figyel a szeme sarkából. Már nem mer teljesen megbízni bennem. Álmatlanok az éjszakáink. Én a véremmel harcolok, ő nem mer elaludni mellettem. De közel már a célunk. Itt van előttünk az erdő, amelynek mélyén vár minket StevZ, a druida mágus. Fantaghiro szerint ő segítségünkre lehet, legalábbis ismeri Sheran anya ősi tanításai egy részét... Hirtelen a lány felé fordulok és kimondom, ami napok óta nem hagy nyugodni:
- Miért vagy még mellettem Fanta? Hisz most már tudod ki vagyok.
- Nézd Incubus. Nem mondom, hogy nincs bennem ez ügyben félelem hogy nem pont most uralkodik-e el rajtad a vámpírizmus, nem mondom, hogy nem aggódom...
- Akkor?
- Barátok vagyunk. És a barátok számíthatnak egymásra.
- De veszélynek teszed ki magad Fanta...
- Amikor a klántársaim oldalán hadba vonulok, minden alkalommal veszélynek teszem ki magam. Lehet, hogy nem vagyunk klántársak, sőt még csak egy hordába sem tartozunk. De barátok lettünk. Jó barátok. És én nem hagylak magadra a bajban!
Bólintok, hisz nem tudnám szavakkal kifejezni, mit is érzek. Miattuk harcolok a véremben élő démonnal. Csak miattuk. És nem veszíthetek! Semmiképpen!
Néhány óra múltán elérjük az erdőt, a wantuk lassan, fáradtan lépegetnek alattunk. Lépéseik nyomán felkavarodik, elkárhozott lelkek sóhajaként zörög az avar. A bokrok közül két zöld ruhás, vörös csuklyás galetki emelkedik fel megfeszített íjakkal. Megdermedünk mindketten, lassan oldalra tárjuk a kezünket. Az egyik íjász megszólít minket:
- Tiltott birtokra tévedtetek!
- Kinek a birtokára?
- Ez itt a Sherwood erdeje.
- Akkor jó helyen járunk - biccent Fantaghiro és előrehajol a nyeregben. - Nem ismertek meg?
- Ismerős az arcod - töpreng el az egyik fickó.
- Fantaghiro vagyok. StevZ-t keressük.
- Elkísérünk a táborig, majd ő eldönti akar-e látni titeket - dönt az őrparancsnok.
Közrefognak minket és eladdig láthatatlan ösvényeken vezetnek tovább. Hamarosan fából készült fal előtt állunk, de ez valahogy nem szokványos. Ezt nem gerendákból emelték. Itt élő fák csavarodtak úgy, hogy a klán szállását övező falat alkossanak. És nem fiatal fák, hanem évszázados korú egrewi tölgyek. Mögöttük két fa magasodik, koronájuk igazi íjász leshely, mindkettőben áll egy-egy vörös kámzsás, íjas fickó. A falat alkotó fák szó szerint félrehúzódnak jöttünkre, belépve hatalmas kövek által határolt gyűrűbe lépünk, melynek közepén apró kőoltár áll. Körülötte ezerszámra nőnek a különböző virágok. Smaragdzöld csuklyát és nehéz páncélt viselő alak áll előtte. De mindezekkel kevésbé foglalkozom, mert szörnyű görcs rántja össze a gyomromat és fájdalmasan görnyedek össze. Patakokban folyik az izzadtság homlokomról és hallom ahogy kínlódó, fájdalommal telt hangok törnek elő a torkomból, de mintha másvalaki hörögne nem én. Szédülök és émelygek, hányinger fog el. Nem soká bírom ezen a helyen, mert mintha az anyatermészet maga akarna kitaszítani magából...
Hűs kéz simul a homlokomra és egy kellemes bariton, mint az erdő lélegzete susog a fülembe:
- Miért jöttél ide, halálon túli? Ezen csarnokban Sheran óvja a békét. Miért hívod ki az ő haragját?
- StevZ... - zihálom. - Beszélnem kell... StevZ...
- Én vagyok StevZ. Mi dolgunk egymással élőholt?
- Nem... Én nem... A vérem... Én... Harcos... Nem halott... Segíts...
- StevZ! - kiáltja Fantaghiro. - Segíts neki! Mindjárt elpusztul!
- Nem - csóválja a fejét a mágus. - Csak elgyengül és szenved. Mi dolgod a sétáló halottal Fanta?
- Ő nem halott. Még nem. Ezért vagyunk itt. Segítség kell.
- Nem tudom mit gondoljak...
- Akkor... - hörgöm kétségbeesetten. - Akkor... Tekints belém... Van rá... képességed... nem?
- Ez igaz... - válaszol lassan. - De a holtak elméjét nem lehet kifürkészni...
- Menni... fog. Csináld!
Bólint, majd a szemembe néz. Írisze mintha örvényleni kezdene és egyre nő. Egyre hatalmasabbá válik, míg végül már csak egy óriási szem tekint reám, körülötte zölden kavarog a világ. Iszonyú érzés. Mintha rétegenként fejtené le rólam a bőrt, aztán a húst, majd a csontokat, míg végül csak egy pőre, megkínzott, remegő lélek reszket előtte, és a szem még annak szívébe is behatol...
- Élet Teremtője! - suttogja a férfi. - Gyere, gyere ki a szentélyből.
StevZ vállára támaszkodva elhagyom a béke szentélyét és azonnal jobban leszek. Jobban? Tombol a véremben a szörnyeteg, hogy pusztítsam el azt aki ilyen kínoknak tett ki engem, de nem akarom és erőtlen is vagyok ehhez. A mágus beszélni kezd:
- Sohasem találkoztam még hozzád hasonlóval Incubus. De láttam mire képes a véredben élő szörny. Muszáj megacéloznod a lelkedet! Nem engedheted szabadjára! Semmiképpen!
- Be kell jutnunk a szentélybe druida. Az ereklye nélkül, nem tehetek semmit. El fogok bukni.
- Tudom miért kerestél fel. De ez a rege ősibb mint maga Lord Daramoula, azt hiszem.
- Milyen rege? - kérdezi Fantaghiro.
StevZ a távolba néz, szeme üvegessé válik és csendesen mormolja:
- Állítólag az ősi időkben Sheran druidái voltak a világ legnagyobb gyógyítói. Egyszer hatalmas csata zajlott az Istennő egy szent helye, az ő áldását hordozó Aranyforrás körül. Egy térkapun keresztül idejutó thargodan sereg egy nekromanta démonúr, Ouitmlen vezetésével összecsapott a Ghallát védő emberi seregekkel, melyeknek Lord Fezmin parancsolt. A tábornok ostoba volt, lebecsülte a thargodan herceg hatalmát, aki az elesett embereket zombikként animálta újjá. Fezmin vert serege az Aranyforrás körüli erdőkbe rejtőzött. A démonsereg legszörnyűbb fegyvere Ouitmlen élőholt tábornokai, a lidérckirályok együttes ereje által létrehozott őrületfelhő volt. De mikor a démonok benyomultak az erdőségbe a Földanya is felvette a harcot és az ő áldása megóvta a katonákat az elméjüket sújtó varázstól. Azon csata óta Sheran szimbóluma megóvja hordozóját az őrülettől...
- Tudsz nekünk ilyet készíteni?
- Ezeket a szimbólumokat maga az Úrnő készítette papjainak. De birtokolunk belőlük kettőt, amely az óidőkből maradt ránk. Ezeket nektek adom. Mindannyiunk érdeke, hogy ne éledjen újjá a vámpírnagyúr!
- De én viselhetem a szimbólumát? - kérdezem. - Hiszen a szentélyében nem voltam szívesen látott vendég...
- A szentélyben koncentrálódik valamennyi az Istenek esszenciájából, de a szimbólumok csak áldásukat hordozzák. Meg fog óvni, bár bizonyosan elgyengít, hiszen Sheran irtózik a nekromanciától, amit te a véredben hordozol...
Ezzel leakasztotta a nyakából az egyszerű fából faragott virágszimbólumot és nekem nyújtotta, egy másikat pedig Fantaghironak adott. Ő a nyakába akasztotta, én egyenlőre zsebre tettem az enyémet.
- Hálásak vagyunk neked druida!
- Mutasd ki azzal, hogy legyőzöd a benned tenyésző szörnyet! Induljatok most, de készüljetek fel, hogy a Rothadás Szentélye nem galetkinek való hely!
- Holnap meglátjuk! - válaszolom mosolyogva. - Holnap meglátjuk..."
- Miért vagy még mellettem Fanta? Hisz most már tudod ki vagyok.
- Nézd Incubus. Nem mondom, hogy nincs bennem ez ügyben félelem hogy nem pont most uralkodik-e el rajtad a vámpírizmus, nem mondom, hogy nem aggódom...
- Akkor?
- Barátok vagyunk. És a barátok számíthatnak egymásra.
- De veszélynek teszed ki magad Fanta...
- Amikor a klántársaim oldalán hadba vonulok, minden alkalommal veszélynek teszem ki magam. Lehet, hogy nem vagyunk klántársak, sőt még csak egy hordába sem tartozunk. De barátok lettünk. Jó barátok. És én nem hagylak magadra a bajban!
Bólintok, hisz nem tudnám szavakkal kifejezni, mit is érzek. Miattuk harcolok a véremben élő démonnal. Csak miattuk. És nem veszíthetek! Semmiképpen!
Néhány óra múltán elérjük az erdőt, a wantuk lassan, fáradtan lépegetnek alattunk. Lépéseik nyomán felkavarodik, elkárhozott lelkek sóhajaként zörög az avar. A bokrok közül két zöld ruhás, vörös csuklyás galetki emelkedik fel megfeszített íjakkal. Megdermedünk mindketten, lassan oldalra tárjuk a kezünket. Az egyik íjász megszólít minket:
- Tiltott birtokra tévedtetek!
- Kinek a birtokára?
- Ez itt a Sherwood erdeje.
- Akkor jó helyen járunk - biccent Fantaghiro és előrehajol a nyeregben. - Nem ismertek meg?
- Ismerős az arcod - töpreng el az egyik fickó.
- Fantaghiro vagyok. StevZ-t keressük.
- Elkísérünk a táborig, majd ő eldönti akar-e látni titeket - dönt az őrparancsnok.
Közrefognak minket és eladdig láthatatlan ösvényeken vezetnek tovább. Hamarosan fából készült fal előtt állunk, de ez valahogy nem szokványos. Ezt nem gerendákból emelték. Itt élő fák csavarodtak úgy, hogy a klán szállását övező falat alkossanak. És nem fiatal fák, hanem évszázados korú egrewi tölgyek. Mögöttük két fa magasodik, koronájuk igazi íjász leshely, mindkettőben áll egy-egy vörös kámzsás, íjas fickó. A falat alkotó fák szó szerint félrehúzódnak jöttünkre, belépve hatalmas kövek által határolt gyűrűbe lépünk, melynek közepén apró kőoltár áll. Körülötte ezerszámra nőnek a különböző virágok. Smaragdzöld csuklyát és nehéz páncélt viselő alak áll előtte. De mindezekkel kevésbé foglalkozom, mert szörnyű görcs rántja össze a gyomromat és fájdalmasan görnyedek össze. Patakokban folyik az izzadtság homlokomról és hallom ahogy kínlódó, fájdalommal telt hangok törnek elő a torkomból, de mintha másvalaki hörögne nem én. Szédülök és émelygek, hányinger fog el. Nem soká bírom ezen a helyen, mert mintha az anyatermészet maga akarna kitaszítani magából...
Hűs kéz simul a homlokomra és egy kellemes bariton, mint az erdő lélegzete susog a fülembe:
- Miért jöttél ide, halálon túli? Ezen csarnokban Sheran óvja a békét. Miért hívod ki az ő haragját?
- StevZ... - zihálom. - Beszélnem kell... StevZ...
- Én vagyok StevZ. Mi dolgunk egymással élőholt?
- Nem... Én nem... A vérem... Én... Harcos... Nem halott... Segíts...
- StevZ! - kiáltja Fantaghiro. - Segíts neki! Mindjárt elpusztul!
- Nem - csóválja a fejét a mágus. - Csak elgyengül és szenved. Mi dolgod a sétáló halottal Fanta?
- Ő nem halott. Még nem. Ezért vagyunk itt. Segítség kell.
- Nem tudom mit gondoljak...
- Akkor... - hörgöm kétségbeesetten. - Akkor... Tekints belém... Van rá... képességed... nem?
- Ez igaz... - válaszol lassan. - De a holtak elméjét nem lehet kifürkészni...
- Menni... fog. Csináld!
Bólint, majd a szemembe néz. Írisze mintha örvényleni kezdene és egyre nő. Egyre hatalmasabbá válik, míg végül már csak egy óriási szem tekint reám, körülötte zölden kavarog a világ. Iszonyú érzés. Mintha rétegenként fejtené le rólam a bőrt, aztán a húst, majd a csontokat, míg végül csak egy pőre, megkínzott, remegő lélek reszket előtte, és a szem még annak szívébe is behatol...
- Élet Teremtője! - suttogja a férfi. - Gyere, gyere ki a szentélyből.
StevZ vállára támaszkodva elhagyom a béke szentélyét és azonnal jobban leszek. Jobban? Tombol a véremben a szörnyeteg, hogy pusztítsam el azt aki ilyen kínoknak tett ki engem, de nem akarom és erőtlen is vagyok ehhez. A mágus beszélni kezd:
- Sohasem találkoztam még hozzád hasonlóval Incubus. De láttam mire képes a véredben élő szörny. Muszáj megacéloznod a lelkedet! Nem engedheted szabadjára! Semmiképpen!
- Be kell jutnunk a szentélybe druida. Az ereklye nélkül, nem tehetek semmit. El fogok bukni.
- Tudom miért kerestél fel. De ez a rege ősibb mint maga Lord Daramoula, azt hiszem.
- Milyen rege? - kérdezi Fantaghiro.
StevZ a távolba néz, szeme üvegessé válik és csendesen mormolja:
- Állítólag az ősi időkben Sheran druidái voltak a világ legnagyobb gyógyítói. Egyszer hatalmas csata zajlott az Istennő egy szent helye, az ő áldását hordozó Aranyforrás körül. Egy térkapun keresztül idejutó thargodan sereg egy nekromanta démonúr, Ouitmlen vezetésével összecsapott a Ghallát védő emberi seregekkel, melyeknek Lord Fezmin parancsolt. A tábornok ostoba volt, lebecsülte a thargodan herceg hatalmát, aki az elesett embereket zombikként animálta újjá. Fezmin vert serege az Aranyforrás körüli erdőkbe rejtőzött. A démonsereg legszörnyűbb fegyvere Ouitmlen élőholt tábornokai, a lidérckirályok együttes ereje által létrehozott őrületfelhő volt. De mikor a démonok benyomultak az erdőségbe a Földanya is felvette a harcot és az ő áldása megóvta a katonákat az elméjüket sújtó varázstól. Azon csata óta Sheran szimbóluma megóvja hordozóját az őrülettől...
- Tudsz nekünk ilyet készíteni?
- Ezeket a szimbólumokat maga az Úrnő készítette papjainak. De birtokolunk belőlük kettőt, amely az óidőkből maradt ránk. Ezeket nektek adom. Mindannyiunk érdeke, hogy ne éledjen újjá a vámpírnagyúr!
- De én viselhetem a szimbólumát? - kérdezem. - Hiszen a szentélyében nem voltam szívesen látott vendég...
- A szentélyben koncentrálódik valamennyi az Istenek esszenciájából, de a szimbólumok csak áldásukat hordozzák. Meg fog óvni, bár bizonyosan elgyengít, hiszen Sheran irtózik a nekromanciától, amit te a véredben hordozol...
Ezzel leakasztotta a nyakából az egyszerű fából faragott virágszimbólumot és nekem nyújtotta, egy másikat pedig Fantaghironak adott. Ő a nyakába akasztotta, én egyenlőre zsebre tettem az enyémet.
- Hálásak vagyunk neked druida!
- Mutasd ki azzal, hogy legyőzöd a benned tenyésző szörnyet! Induljatok most, de készüljetek fel, hogy a Rothadás Szentélye nem galetkinek való hely!
- Holnap meglátjuk! - válaszolom mosolyogva. - Holnap meglátjuk..."
Dátum: 2009.01.10. 22:43:03
Na elmentem naplót írni, majd jövök.
Dátum: 2009.01.10. 21:58:42
Mit akarsz, poénból megnéztem én is, nekem 10.
Dátum: 2009.01.10. 21:52:55
Plusz csak világ2-re mehetne.
Dátum: 2009.01.10. 21:36:53
Tényleg kéne lassan 2. építő nem Cirmi? Mert pénz az már van elég, de ennyi energiád... Kérdezd meg szerintem Sir Ny-t és Selymesst, hogy hogy állnak a vonatkozó szakértelmekkel, kis pénzkiesést még bevállalhatunk nyugodtan...
Dátum: 2009.01.10. 21:28:38
Idézet: Sigmar - 2009.01.10. 21:27:27
Na ezt lehet olvasni Byzon mester aláírásban!
Elpirulok Sigmar!
Na ezt lehet olvasni Byzon mester aláírásban!
Elpirulok Sigmar!
Dátum: 2009.01.10. 21:26:08
Idézet: Aley - 2009.01.10. 21:23:53
Vedd fel a küldetést. Menj be a legendába, ahol kaptad és kattints a nevére ahol ki van emelve. Akkor elfogadja.
Sziasztok!
Olvastam a gyakran feltett kérdéseknél a fórumban, hogy ha az orákulumot, a hordaparancsnokot, vagy Drakint kell megkeresni, akkor el kell érni egy szintet, és a legendában olvasni róla. Én már elhaladtam a hordaparancsnok és Drakin mellett is a legendában, de hiába veszem fel a küldetést, nem írja ki, hogy teljesítettem. Csak akkor teljesíthetem a küldetést, ha éppen akkor aktív, amikor átlépek egy szintet? És a megmaradt küldetésekkel mi történik??
Olvastam a gyakran feltett kérdéseknél a fórumban, hogy ha az orákulumot, a hordaparancsnokot, vagy Drakint kell megkeresni, akkor el kell érni egy szintet, és a legendában olvasni róla. Én már elhaladtam a hordaparancsnok és Drakin mellett is a legendában, de hiába veszem fel a küldetést, nem írja ki, hogy teljesítettem. Csak akkor teljesíthetem a küldetést, ha éppen akkor aktív, amikor átlépek egy szintet? És a megmaradt küldetésekkel mi történik??
Vedd fel a küldetést. Menj be a legendába, ahol kaptad és kattints a nevére ahol ki van emelve. Akkor elfogadja.
Dátum: 2009.01.10. 21:16:21
Őőő... Gratulálok! Nekem ez volt a legkomolyabb ma: Shady ellen sebeztem 3-at kaptam 2-t és nyertem 1 $-t.
Dátum: 2009.01.10. 21:03:38
Khetty! 10 pont, kalap le!
Atre: nekem ez:
Áron szomorúan ballag hazafelé Erdélyben. Találkozik a komájával, az kérdi:
- Há' megy Áron?
- Felakasztom magam.
- Aztá' mér'?
- Hát mer' a Ceaușescu bé esett az Oltba.
- Azé'?
- Há' azé'.
- Oszt azé' mér?
- Mer' nem jó láttam, oszt kihúztam.
Atre: nekem ez:
Áron szomorúan ballag hazafelé Erdélyben. Találkozik a komájával, az kérdi:
- Há' megy Áron?
- Felakasztom magam.
- Aztá' mér'?
- Hát mer' a Ceaușescu bé esett az Oltba.
- Azé'?
- Há' azé'.
- Oszt azé' mér?
- Mer' nem jó láttam, oszt kihúztam.
Dátum: 2009.01.10. 20:13:29
Idézet: Dr Black - 2009.01.10. 20:07:00
4. szintű leszel, tanulás 3 -> csapdaállítás minimum 1. Vadászol. Előbb utóbb fogsz 1-et. Aztán tanulás 4 -> idomítás min 1. Beidomítod. Megy harcolni.
Idézet: Kingsrac - 2009.01.10. 19:00:09
Az állatoknak van alapszintje. (Ennyiszer 300 LE beidomítani) ez alapján is ad neked plusz védekezést, meg ennek alapján is kap sebzést. Magasabb szinten sokan elég jól ütik a jószágokat (én is), a magasabb alapszintű állat több Ép-t kap stintlépéseknél is.
Hogyan lehet kisállatot szerezni ?
4. szintű leszel, tanulás 3 -> csapdaállítás minimum 1. Vadászol. Előbb utóbb fogsz 1-et. Aztán tanulás 4 -> idomítás min 1. Beidomítod. Megy harcolni.
Idézet: Kingsrac - 2009.01.10. 19:00:09
Van valami ami nekem nem világos!Jelenleg van 1 idomított toxikus lárvám 4es szintű.Befogtam egy manaszondát,beidomítottam.Neki ugye több az életpontja.De mire megyek vele?A támadása ugyanakkora és mire ez is eléri a 4es szintet!Ennek mi az értelme?Miért nincsenek különböző képességű,erejű állatok?Akkor lenne valami értelme!Vagy van ilyen és én nem értem/tudom?
Az állatoknak van alapszintje. (Ennyiszer 300 LE beidomítani) ez alapján is ad neked plusz védekezést, meg ennek alapján is kap sebzést. Magasabb szinten sokan elég jól ütik a jószágokat (én is), a magasabb alapszintű állat több Ép-t kap stintlépéseknél is.
Dátum: 2009.01.10. 19:39:27
Idézet: Ricardo - 2009.01.10. 19:34:40
A baj az, ha a kis szövetségek eljutnak arra a szintre, hogy már rég nem az motiválja őket, mi logikus és mi nem, hanem a következő egyszerű gondolatmenet: "Nagyon elegem van abból, hogy ugyanazok a szövetségek egymást váltva hetente lerabolják a Lélekkutamat és semmit nem tehetek ellene. Nekem így is, úgy is rossz, hát legyen rossz mindenkinek, nem érdekel." És úgy vagyok vele, ez még mindig jobb, mint ha a tehetetlenség megöli a játékélményt és abbahagyják. Akkor inkább álljanak így bosszút. Bár én úgy ahogy van, meg sem terveztem volna ezt az épületet a JV helyében, főleg nem tettem volna kötelezővé az építését!
A citadellarács azért lett létrehozva (akár elhiszik az emberek akár nem) hogy a világ 1-et megvédje, nem hogy elnyomja. A pusztítás citadellájának alkalmazását semmilyen logikus magyarázat nem támasztja alá, pusztán érzelmi alapon használnák a kis szövetségek. Semmi előnyt nem lehet belőle szerezni, viszont pár száz mana rááldozásával súlyos lélekenergia tízezrekkel lehet megbüntetni az ellent.
A citadella dobálással csak a kis szövetségek járnak rosszul, hiszen nekik lényegesen nehezebb ugyanazt a lélekenergia mennyiséget kitermelni, mint egy 3x akkora kúttal és 2x annyi emberrel rendelkező szövetségnek.
A citadella dobálással csak a kis szövetségek járnak rosszul, hiszen nekik lényegesen nehezebb ugyanazt a lélekenergia mennyiséget kitermelni, mint egy 3x akkora kúttal és 2x annyi emberrel rendelkező szövetségnek.
A baj az, ha a kis szövetségek eljutnak arra a szintre, hogy már rég nem az motiválja őket, mi logikus és mi nem, hanem a következő egyszerű gondolatmenet: "Nagyon elegem van abból, hogy ugyanazok a szövetségek egymást váltva hetente lerabolják a Lélekkutamat és semmit nem tehetek ellene. Nekem így is, úgy is rossz, hát legyen rossz mindenkinek, nem érdekel." És úgy vagyok vele, ez még mindig jobb, mint ha a tehetetlenség megöli a játékélményt és abbahagyják. Akkor inkább álljanak így bosszút. Bár én úgy ahogy van, meg sem terveztem volna ezt az épületet a JV helyében, főleg nem tettem volna kötelezővé az építését!
Dátum: 2009.01.10. 18:35:21
EZ NAGYON JÓ!!!!!
Dátum: 2009.01.10. 18:22:48
Akkor mond!
Dátum: 2009.01.10. 15:36:35
Persze. A Papok sajna már ténylegesen nem játszanak... Így csak azon múlik, hogy éppen tudjuk ütni őket, mert persze elég sok pályázó van átlagban erre a gyak elhagyatott Kútra... Jelenleg 19-1 ide. De a másik háborúnk annál izzasztóbb...
Dátum: 2009.01.10. 15:34:44
Ha megírod privátban Hatsepsutnak a kérdést és hogy mi a helyes válasz ténylegesen, akkor ő kijavítja neked.
Dátum: 2009.01.10. 15:31:15
Végül is nekem mindegy, úgy is a miénk lesz jó része hamarosan.
Csak érdekelt...
Csak érdekelt...
Dátum: 2009.01.10. 15:08:25
Charma! Ilyen esetben írj privát üzit Hatsepsutnak, gyorsabban és biztosabban észreveszi!
Dátum: 2009.01.10. 14:40:43
Idézet: cirip - 2009.01.10. 14:30:31
Én is azt kérdezem. Nem a 9981 ilyenkor a max? Túl is tud ilyen sokkal csordulni??? Amúgy erről van szó:
http://www.vegzetur.hu/index.php?m=szovetseg&szovi=366
hogyhogy?
Én is azt kérdezem. Nem a 9981 ilyenkor a max? Túl is tud ilyen sokkal csordulni??? Amúgy erről van szó:
http://www.vegzetur.hu/index.php?m=szovetseg&szovi=366