Hozzászólások - cirip

csapdakészítés szakértelemmel foghatsz be magadnak állatot, és akkor te leszel a gazdája
ha be is idomítod (szintén szakértelem) akkor a harcba is tud menni veled, nem kevés előnyhöz juttatva téged

Byzon

szerencse marad, a beépített lélekenergia megmarad a szövetség épületeiben.
neked az eddigi építésed 80%-a fog számítani az új szövetség lélekkútjának feltöltésénél, ha jól tudom.

jó, jó, de azért miattad is drukkolok

Ha találsz hibás kérdést, írd be légy szíves a kvíz 3. topicba, ott folyik a javítás.

drukkolok

Jelszó megváltoztatása: - innen ki kell törölni a pöttyöket, és akkor elég neki egy helyen
jé, neked is sok pötty a jelszavad?

jelenleg is az NBA tavalyi MVP-je
emiatt a rész miatt nem szabad új évet kezdenünk

még viccesebb hogy nem is neked írta Lan

A hordaváltással még nem is lenne gond, de a szövetségét már sokkal nehezebben hagyja ott az ember.

- Ezmiez?! -rontott be Chera a hatalmas terembe, melyben barátságosan ropogott a tűz a vöröses kövekből rakott kandallóban. Majd körbefordult, mintha csak az új ruháját akarná megmutatni, és kérdőn nézett a teremben tartózkodókra. Ők továbbra sem értvén a helyzetet, értetlenül nézték a pörgő kisrókát.
- Hát ez, hát ez, mi ez? - állt meg végül is háttal a közönségének, és meglengette a farkait.
- Nahát, manót fogtál, csinos darab - nyugtázta az esetet Karom és érdeklődve nézte a görcsösen a hófehér prémbe kapaszkodó apróságot.
- Nem én fogtam, ő fogott meg. Nézzétek - Rövid nyújtózkodás után Chera megragadta a manócskát a grabancánál, és felemelte. A helyzet nem tartott sokáig, az apró emberke pillanatok alatt átölelte a lány csuklóját, és most már abba kapaszkodott minden erejével.
- Vagy ezt figyeljétek - Bal kezével megint csak megragadta a manót, és földobta a levegőbe. Egy szemhunyásnyi időre a szitakötő szárnyak munkához láttak, míg pördült párat a kis test és irányba állt, majd mint egy kő zuhant le, egyenesen Chera feje tetejére.
- Szóval ez mi? Ehető? - kérdezte újra Chera, megszerezve az apró figurát, és érdeklődve figyelte ahogy az rémülten próbálja magához ölelni a lány ujjait.
- Ugyan, ki lakna jól egy ilyennel? - kételkedett Nebet Het.
- Pár csepp vér lehet csak benne, nem több - fintorgott Vampa.
- Vidd magaddal harcolni, hátha jó valamire - vélekedett Zhelithas, akinek egy igen szépen fejlett jégféreg tekergett a lábánál.
- Nem tudom, olyan kis sunyi feje van - kételkedett Chera, miközben mutatóujjával az aprócska manóorrot pöckölgette.

Végül is a manó maradt, senki nem ette meg, és nem is dobták ki. Egyre inkább otthon érezte magát a kastélyban, és hamarosan az ott lakók pontosan tudták hogy a kisebb eltűnt használati tárgyakat hol kell keresniük. Chera már fel sem nézett, amikor a bundákkal telehordott szobájába toppant valaki feldúltan, csak intett az egyik sarok felé, ahol a manó ütötte fel tanyáját, és büszkén trónolt a szerzett javakon.
Persze nem mindig ment ez ilyen simán. Előfordult, hogy a lány az utolsó pillanatban mentette ki manóját Vampa zertaxának reggelijéből, vagy lábujjhegyen lopakodva lopta ki Bellydancer fürdővízéből a levegőhiánnyal küszködő Szökkencset.

Aztán eljött az a nap, amikor az is kiderült megérte-e hosszú órákat gyakorlással tölteni. És Szökkencs bebizonyította, hogy méltó a bizalomra.
A háborúk sok fejtörést okoztak Cherának, nem értette hogy lehet ezeket az inkább bajtársias ütközeteket háborúnak hívni. A strázsák sokat magyarázták neki, hogy bizony, nem szabad megölni a végzeturakat, hiszen a felszabaduló lélekenergia elszabadulhat. De annyira logikátlannak tűnt, elengedni az ellenfelet, hogy az később visszajöhessen bosszúért lihegve.
Minden taktikának ellentmondott. Persze amikor Chera volt a vesztes fél, sokkal szívesebben vette ezt a bolond szokást.
És az egyik ilyen vesztesnek induló csatában végre Szökkencs is megmutathatta mit ér.
Hiába támadt a vöröslő jelvényt viselő harcos, a manó elébe ment a csapásnak, és elkapta a rókalány felé száguldó kardot. És a vesztett küzdelemnek induló harc menete megfordult. A lány ki tudott térni a belassult csapás elől, és egy köríves mozdulattal felnyitotta ellenfele hasát. A fájdalomtól kábán tántorgó harcos innen már könnyű ellenfél volt, azonban a lehanyatló ellenféllel együtt a manó is a földre zuhant, és mozdulatlanul elterült a földön. A lány kétségbeesetten rohant hozzá. A tehetetlen harcosból könnyű szerrel kinyerhető lélekenergiával sem törődve felkapta a kis élettelen testet és rohant vissza vele a kastélyba, hátha valaki meg tudja menteni szegényt.

Aztán a harmadik ilyen alkalom után már biztosan tudta, hogy az az átokfajzat manó megint csak szimulált!

Nem, ez az, amit leírtam.

nyugodtan választhatod hogy nem írsz kérdést, még lét is kapsz érte.

Tudod, amikor valaki azt sem tudja leírni, amire rákérdez, akkor néha keményebb az értékelés.
Arról nem is beszélve hogy ennek van magyar megfelelője, ha magyarul teszed fel a kérdést, akkor annak kellene benne szerepelnie.

hát így tuti nem

esetleg nem "double out" akart lenni?
ha nem fonetikusan írod le a szakszavakat az sokat segíthet

amúgy mi az a dubelout?

mondhatod akkor nekem
bevallom gondolkoztam rajta, mert a 2. szint azért nem vészes, de hát szabály az szabály, az ilyen kérdéseknek hullnia kell.

én le vagyok ütve, igyak?
lassú vagyok

könnyen vagy kiskorú! te nem iszol

48 méter, ezzel nem jutnék haza