Várjuk a történeteket Mangetsu

Köszi Khetty, holnap délután felteszem

khm.....
A nevem Escalus Wolfgar Daregoth, de mivel ez így túl hosszú, mindenki csak Escalusnak nevez. A Császár unokaöccse vagyok. Anyám, a Császár húga, számkivetett lett, mert együtt hált az apámmal, Xantilleas mágus öccsével. A Császár nem ismert el hivatalos rokonaként, mert egy száműzött házasságon kívüli gyermeke vagyok.
Első látásra átlagos galetkinek tűnhetek: vállig érő szénfekete haj, fiatalos, sima, többek szerint jóvágású arc, sápadt bőr, fekete szemek. Tulajdonképpen nem is különbözök sokban egy átlagos galetkitől. Gyémánt hordás létemre a varázserőm egy smaragdoséval egyezik meg, Xantilleas nagybátyám jóvoltából. A testem ugyan fiatal, de több generációnyi tapasztalattal rendelkezem. Születésemkor anyám búvóhelye fölött egy hatalmas vortex tombolt, valószínűleg ennek eredménye a tudatos genetikai emlékezetem. Általában álmok formájában jelentkeznek ősrégi emlékeim. Őseim életét élem újra, az idő múltával egyre több és több időt jelent a múltban egyetlen éjszaka. Ez az emlékezet szelektív, csak férfi őseim életét élem át. Tudatos emlékezetem kapacitása véges, így lejegyzem az álmaimat, hogy el ne vesszenek a régiek életével kapcsolatos információk, és a történetek tanulságai, tapasztalatai. Legutóbbi álmom egyik távoli ősöm, Xalithon egy napját idézte elő. Az eseményeket Xalithon szemszögéből láttam, így ehhez hűen írom le.

"- Ez már felháborító! - morgott mellettem Forg, egy tagbaszakadt, alacsony galetki. - Ez egyszerűen tűrhetetlen! A vízellátás napok óta akadozik, és Morgint sehogy sem lehet elérni!
- Nyugalom, barátom, nyugalom. - szóltam, sötétbarna szakállammal babrálva. - Chared már dolgozik az ügyön.
- Chared! Az a kétbalkezes mamlasz ugyan mit tehet?!
- Ugyan már Forg, ő Morgin testőrkapitánya! Természetesen azonnal tudja, mikor akad egy kis szabad ideje, és az egyik denevéren keresztül üzen.
- Feltéve hogy eszébe jut.
- Forg mostmár tényleg elég legyen! Azt semmiképp sem állíthatja Charedről senki, hogy nem megbízható.
- Igazad van. De én megyek is. Későre jár, elteszem magam holnapra. Te is jobban tennéd, ha lassan ledőlnél pihenni.
- Jó éjszakát, Forg.
- Jó éjszakát, Xalithon. Ugye tudod, hogy nem gondoltam komolyan amit Charedről mondtam?
- Meg sem fordult a fejemben. - mosolyogtam rá.
- Akkor jó. - dünnyögte Forg rekedtes basszusán, majd egy hatalmas ásítás kíséretében levonult a csigalépcsőn a lakószintre.

(folytatás holnap, most mennem kell )