Tulajdonképpen csak azt nem értem ebben, hogy az egyik miért zárja ki a másikat?
Értem én tudatlan, játékélvezethajhász csajszi vagyok... de ezt leszámítva... miért ne vadászhatnál el a felgyűlt 250-400CSP-ből mondjuk 50-et, és akkor meglenne az ilyen-olyan szörny... (jó lehet, hogy 60 vadászat kell majd hozzá) ezzel megnyílna egy út esetleg olyan küldetések előtt, amelyek megint portyázáshoz vannak kötve... ráadásul mikor a sok portyában 0-ra ütnek, akkor minimum 2,5 óra, mire észhez térsz (hacsak nem vagy gyogyi nagyfogyasztó), addig bőven belefér 20-30 vadászat...
A játék erre a kettőre épül... nem az egyikra vagy a másikra... a kettő együtt adja ki a "tökéletesen fejleszthető" karaktert... szerintem...
Én tényleg a vadászatban és a szövetségem kissé szétszórt életében találom meg a játék élvezetét,
de ettől még megcsináltam az összes portyás feladatot, amit kaptam... és ezután is meg fogom csinálni, mégha szenvedősek is egy kicsit... de annál nagyobb a sikerélmény, mikor végre besárgul a "küldetések" pont!
Azt meg, hogy legyen 6 választható küldetés... minek?
3-ból is el lehet dönteni, hogy épp melyiket akarom megcsinálni, egyszerre úgyis csak az egyikkel tudok foglalkozni... és igenis legyen kihívás mindenkinek, mert eléggé sírok, mikor 35. szinten buzogánnyal és 150 TÖ-vel rohangáló karaktert látok, akinek az építése 2millió!!
Persze ez a karakter már jó ideje nem küzd a küldetésekkel... de igenis legyen valami mérhető határ, hogy ha ezt vagy azt teljesíteni akarom, akkor biza több energiát kell fektetnem a megfelelő tulajdonság/szakértelem fejlesztésébe!
Mondjuk sajnálom, hogy a küldetések nagy része a harcosoknak van kitalálva! Olyan küldetés miért nincs, hogy "Varázsolj 200 fölött az ellenfélbe!" vagy olyan szakértelmek, amik a varázslóknak is adnak lehetőséget? (tudom-tudom... jön az Akadémia!
)