Fura dolgokat olvastál ki abból, amit írtam... lehet akaratlanul kódolt üzenetet is küldtem?
Sem erősről, sem gyengéről nem beszéltem.
Nálam ugyanis a szint nem egyenlő az erővel.
A kisebbnek
nincs mit bedobjon, ha most kap tárgyat a sima epikből, azt
sem tudja még használni, hova dobja be?
Egy ugyanakkoráért, vagy egy mégnagyobbért?
De a nagy sem hülye, főleg hogy nem epikfarmszöviben, hanem az otthon kiszedett epikcuccát azért dobja be, - ahelyett, hogy saját magának dukátra váltaná, már ha nem kell neki az a cucc, bár akkor ezt már kb. meg is tette - hogy a kisebbnek legyen tárgya, bedobni ugyanis csak
ő tud, mert
neki van mit.
Menjen más szövibe a kisebb.
Pár helyen már megírtam a véleményem arról, hogy játéktechnikailag arra kényszerítsék a kicsiket, hogy elhagyják a szövetségüket, ahol szeretnek lenni, mert jó a társaság, jó a szövetség.
Csakhogy ez nem az az eset.
Innestől nem a gonosz Miklós nem engedi, hogy a kisebbnek szintjének megfelelő tárgya legyen, küldizni, epikütni tudjon a szövetségében, hanem maguk a nagyobb szövetségi tagok.
Akkor pedig a játékos el fog gondolkodni azon, hogy ha ilyen smucigok velem, nem látják be, hogy nekem is kell, és hogy én is szeretnék ilyet játszani, biztos, hogy jó helyen vagyok én itt?
Mert azzal, ha nem adnak neki lehetőséget, hatalmasan bedől a "de jó szövetség ez, jól érzem magam itt" elv.
Akinél nem, ő persze még mindig maradhat abban a szöviben, és figyelheti ahogy a nagyok lecserélgetik frissre a cuccaikat.