Mi volt a lovas nomádnépek kedvel harci taktikája?
Forntálisan, lándzsás lovasrohammal rontottak az ellenségre.
Ilyesztő ruhákban, hangoskodva, több oldalról támadtak az ellenségre.
Égő szalmazsákokkal felmálházott lovakat uszítottak az ellenségre.
Visszavonulást színlelve, majd a nyeregből visszafordulva nyílzáport zúditottak az ellenségre.
Ezt a kérdést kaptam pár perccel ezelőtt. Függetlenül attól, hogy akad benne helyesírási hiba, továbbra is rossz a kérdés. Igazából csak annyi hiányzik belőle, hogy egy konkrét nép taktikájára kérdezzen rá, mert ez így túl általános. Sejtem, hogy az ősmagyarokra gondolt a kérdés feltevője, de ami ebben az esetben helyes válasz, más népekre nem biztos, hogy igaz.
(Elsőként csak zárójelben jegyezném meg, hogy a hátrafelé nyilazás eredetileg a pártusoktól származik, akik azért nem voltak annyira nagyon nomádok). És bár honfoglaló őseink valóban átvették tőlük ezt a technikát, tudok példákat mondani olyan népekre, amire a menekülő-taktika nem volt jellemző.
A szarmaták például használtak már négy-hat méteres lándzsákat, a későbbi kopja elődeit, melyeket frontális támadásban vetettek be. A mongolok pedig rárohantak áldozatukra (áldozataikra), körbelovagolák őket, és úgy nyilaztak rájuk, közben hangosan kurjongatva.
Ez alapján máris látható, hogy a négyből legalább három válasz helyes
lehet.
Elnézést az okoskodásért.
