Itt egy hosszas leírásnak, csaták garmadának (katakomba nélkül) kellett volna következnie.
Ehelyett álljon itt a tény :

A háború elkezdődött a Tyrant szövetséggel. Ma, 22:36
a Tyrant szövetség kapitulált, győztetek! ... Ma, 22:42

Mielőtt bárki megfutamodásra gondolna.

A Tyrant elindította a Gyakorlótér újjáépítését. Ebben a helyzetben nem akarnak háborúzni, ami teljességgel érthető.

Biztos vagyok benne, hogy lesz még olyan helyzet, amikor nekik is, nekünk is alkalmas lesz a helyzet.

Lesz biza, és akkor majd jönnek a fergeteges csataleírások.... nagy porbaverések, még nagyobb bukások, gigantikus háború lesz... de most nincs több időm csacsogni, mennem kell vakolni...

Ezért nem megy az építés, mert Káosz úr már megint lóg... Lesz itt fenyítés rendesen...

Pitxába, hát én már soha nem tudok háborúzni?

Dehogynem! Nálunk még van egy hely, hamarosan hadba is vonulunk, ha megfelel, hogy egy ideig a malteres vödörtől izmosodsz a csaták helyett, csatlakozz hozzánk!

Káosz úúúúr! Merre vaaan? Tesssék szépen visszajönni és építkezni, ne ráncigálja itt az oroszlán bajszát!

Ne viccelj, ezzel a névvel hogy lehetnék zafír?

Azért van némi remény :

"Crimson is a strong, bright, deep red color combined with some blue, resulting in a tiny degree of purple."

Forrás: Wikipedia

Hm, kettős állampolgárság működik?

Sokba lenne az neked őskővel és egy idő után biztos büntetnék a hordaváltást is, mint a szövetségváltást.

Őskövet megfinanszírozzuk

Hadat üzentetek az ELIT HORDA szövetségnek. A háború 2009.07.13. 07:45:18-kor kezdődik.

A háború elkezdődött az ELIT HORDA szövetséggel. Ma, 07:45

"Let's get ready to rumble!"

- Mit látsz? - Kérdezte Nexo, az ELIT HORDA hadvezére a futva visszaérkező felderítőtől. A sátorban ott volt a szövetség teljes vezetése. Kint az enyhe szélben gyakorlatoztak a többiek, vagy a legutóbbi epikus szörny elleni harcban szerzett sebeiket gyógyítgatták.
- Uram! Letáboroztak a völgyben. Úgy látom, felkészültek, akárcsak mi is. Remélték, hogy a hajnali támadásuk erős lesz, de szerencsére mi sem alszunk már, bár csak fél napunk volt összeszedni mindenkit.
- Köszönöm! Elmehet! - válaszolta Nexo, majd a visszafordult a megbeszéléshez. - Kemény csatának nézünk elébe. Reméljük, hogy ez egy nyílt sisakos háború lesz nem bujdoklásokkal teli. A terv... - Ekkor belemerült a haditerv részletezésébe. Mind rövid távú, mind hosszú távú tervvel készen állt már, amelyet a többiek figyelmesen hallgattak. Néha elhangzott egy kérdés, egy javaslat, de nagyjából minden rendben ment, mikor kint egy kürt harsant, de nem a harcra hívó dallammal.

Kivonultak a sátorból. A Hordások sorfalat állítottak. Közöttük sötét egyenruhában, fehér zászlóval érkezett a Tyrant egyik tagja küldöncként. Kezében egy lepecsételt levéllel.
Meghajolt Petur előtt és átadta neki a levelet.
- Uram! A harc szövetségeink között elkerülhetetlen. Ezt az üzenetet Lord of Destiny küldte Önnek és a szövetségének.
Petur feltörte a pecsétet és kibontotta a levelet és olvasni kezdte.

"Tisztelt Petur! Tisztelt ELIT HORDA!

Szövetségeink között már többször volt konfliktus és két rövidebb harc is, melyek kurtán-furcsán értek véget. Ezúton ígéretet teszünk rá, hogy nem lesz bújdosás. Nyílt sisakkal vesszük fel a harcot Önökkel, hogy ezzel is bizonyítsuk, mi vagyunk a legerősebb szövetség. Ugyanezt várjuk el Önöktől is. Mi támadunk, mert tudjuk, hogy az erőnk nagyobb az Önökénél.
Önök védekezni fognak, mert ugyanezt gondolják magukról.

A csata véres lesz. Rengeteg áldozatot fog hozni, de bízunk benne, hogy az áldozatok meg fogják érni. A mi oldalunkról biztosan, hiszen a győzelmünk nem kétséges.

Aláírás:
Lord of Destiny, vezér és Lord Sanyi a Jani, hadvezér"

Petur összetekerte a levelet, majd türelmet kért és Nexoval együtt visszament a sátorba.
Néhány perc elteltével egy hasonló módon lepecsételt levéllel tért vissza, melyet a küldöncnek nyújtott.
- Ez a válaszunk a felhívásra. Vidd a vezéreidnek, mi nem fogunk meghátrálni.
A küldönc elvette a levelet és visszaindult a sorfal között az övéihez. Mikor hallótávolságon kívül került Petur az övéihez fordult.
- Kitartó és nemes szövetség a miénk. A gyengéket segítjük. DE most itt egy helyzet, mellyel foglalkozni kell és elbánni a támadókkal. Mindenkitől a legnagyobb odafigyelést várom el! Csak a súlyos sebesültek vonulhatnak félre. Más nem. Mindenkit várok a csatatéren, ahol Nexótól megkapjátok a többi utasítást.

...

- Mi a válaszuk? - Kérdezte Lord of Destiny a visszaérkező küldöncöt.
Az szó nélkül nyújtotta át a levelet, melyet azonnal olvasni kezdett.

"Tisztelt Lord of Destiny! Tisztelt Illuminated Tyrants of Destiny"

A hadüzenetet fogadtuk és a feltételeket is tudomásul vettük. Nem fogunk mi sem gyáván elbujdosni. A súlyos sérültjeink nem a csatamezőn lesznek, de a többiek felveszik a küzdelmet és visszaverik az agresszorok támadását.
Valóban véres lesz a háború. Emellett reményeink szerint nemes. Sokkal nemesebb, mint a korábbiak.

A csatatéren találkozunk!

Aláírás: Petur és Nexo

A Tyrantosok már készen álltak és megindultak a völgyből, hogy elérjék a fennsíkot. Mire felsorakoztak, a szél is alábbhagyott. A reggeli napsütés kezdte melegíteni a levegőt. Szemben állt a két szövetség. Egyik oldalt vöröslő öltözékben az ELIT HORDA. Szemben velük sötétkékes-feketés páncélban a Tyrant. A csöndet vágni lehetett. Egy pisszenés sem hallatszott egyik oldalról sem. Mindenki a másik fél katonáit, harcosait figyelte, de a rezzenéstelen arcokból nem lehetett félelmet kiolvasni. Csak elszántságot. A legutolsó erőig való határozott elszántságot, akik készek az életüket és lélekenergiájukat áldozni a szövetségükért.

A csöndbe belerobbant a két harci kürt szava. Mintegy varázsütésként óriási harci üvöltés szállt a magasba mire a két oldal nekiiramodott a másik felé és elszabadult a pokol...

- Mint az Elit Horda legmagasabb szintű tagja kihívom a Tyrant legmagasabb szintű végzeturát, Lord of destiny-t! - üvöltötte Sardullah Sharpa a csatatér közepén, ahol közel 70 mindenre elszánt végzetúr feszült egymásnak már órák óta
- Gyere, hát! - hangzott a hangos válasz - De jól vigyázz, mert az őseink által felfedezett védelem itala csörgedezik ereimben!

Sardullah Sharpa idomított állatait magához szólította. Mestere volt már régóta a több állatos harcnak, így négy erős kedvenc termett mellette azonnal: Bubu, egy 69. szintű förtelmes kriptod, egy 63. szintű Gorgó, egy 60. szintű Kyr orgyilkos és egy 47. szintű Motyogórém. Vicsorogtak, szomjaztak az ellenfél vérére!

Lord of destiny kevésbé volt jártas a hordázásban, csupán két állat követte, két 56. szintű tomboló fatty, Bonnie és Clyde.

Fürkészni kezdték a sorokat, ahogy meglátták egymást, rohanni kezdtek.

Lord of destiny eddigi legerősebb varázslatát kezdte mormolni, egy kataklizmát, ami eltalálta ellenfelét, és 1208 sebzett. Ellenfele állatai is jócskán kaptak a hatalmas robbanásból, 302 életpontot sebződtek.
Sardullah Sharpa egy kisebb káoszsújtást igézett azonnal, mintegy válaszként, de Lord of destiny rohanás közben ki tudott térni előle, így csak a varázslat széle kapta el és 543 pontnyit sebződött.

Lord of destiny csapott le elsőnek ellenfele felsőtestét célozva Végzetpengéjével. Sardullah Sharpa azonban könnyedén kivédte az ügyetlen csapást. Ekkor Bonnie és Clyde válvetve vetették magukat a hatalmas végzetúrra, és 55 sebzést be tudtak vinni a páncélok közötti kis résen!
Sardullah Sharpa egy gyors ellentámadáshoz folyamodott, és célba talált 96 életpontot sebzett, dühe erősítette csapását kritikus sebzést vitt be! Bubu, Gorgó, Kyr orgyilkos és Motyogórém is Lord of destinyre vetették magukat, kettőjük sikerrel is járt, 38-at sebeztek.

Előző sikertelenségét követően, Lord of destiny minden erejét az újabb ütésbe adta, ahogy lecsapott. Talált! De Sardullah Sharpa erős páncélján keresztül szinte meg se érezte a csapást, csak 14 pontnyit sérült. Bonnie és Clyde acsarogva támadtak ismét, és Bonnie 16-ot sebzett, ahogy Sardullah Sharpa vádlijába kapott!
Sardullah Sharpa ismét a gyors ellentámadáshoz folyamodott, és ismét talált, 136 pontnyit sebzett, Lord of desitny megszédült egy pillanatra az ütés erejétől, ezt kihasználva Bubu, Gorgó, Kyr orgyilkos és Motyogórém is gyors rávetették magukat, mind a négyen eltalálták, összesen 97 sebeztek!

Ekkor Lord of destiny is megpróbálkozott a gyors támadással, de Sardullah Sharpa az utolsó pillanatban félreugrott. Bonnie és Clyde számára azonban így nyílt prédává vált, 97 sebzést okoztak.
Sardullah Sharpa fáradságot nem ismerve támadást indított a Fényhozójával Lord of destiny lába felé, aki el tudta kapni azt, így épphogy csak megkarcolta, 2 pontnyit sebezve, a lábvédő azonban erősen behorpadt a nagy erejű kritikus ütés felfogásában. Bubu, Gorgó, Kyr orgyilkos és Motyogórém is megpróbált újabb sebeket okozni, de csak karcolásokra futotta ezúttal, ellenfelük ügyesen kitért előlük, 3 életpontot azért sebeztek.

Lord of destiny ezúttal csellel próbálkozott, oldalt szökkent és Sardullah Sharpa feje irányába ütött. Meglepetésére a Végzetpenge azonban ártalmatlanul pattan le Sardullah Sharpa pajzsáról. Bonnie és Clyde a magasra emelt pajzs alatt 24 sebzést okozott.
Sardullah Sharpa ellenfele a felsőtestét célozta meg ekkor, de az előző ütés felfogása után nem tudott tökéletes ívben vágni, így ütése célt téveszt! Bubu, Gorgó, Kyr orgyilkos és Motyogórém azonban ennél sikeresebb volt, 198 sebeztek összesen!

Lord of destiny előző sikerén felbuzdulva gyors támadást indított Sardullah Sharpa támaszkodó lába felé. Ellenfele azonban számított erre, és kivédte a csapást. Bonnie ellenfele páncéljába ütközött és ártalmatlanul pattant le róla, de Clyde se volt rest és 40 sebzett ellenfele vállába kapva!
Egy gyors csel után Sardullah Sharpa Lord of destiny hasát támadta, Ő sem értette ugyan, de ismét célt tévesztett! Bubu, Gorgó, Kyr orgyilkos és Motyogórém azonban betaláltak, 11 életpontot sebeztek.

Oldalt szökkenve, a Végzetpengével Sardullah Sharpa feje irányába ütött Lord of destiny. Sardullah Sharpa kicsit talán még a megdöbbenéstől lassabban reagált, és így 15 pontnyit sérült. Bonnie és Clyde is okozott 31 sebzést.
Sardullah Sharpát ekkor óriási düh fogta el, Fényhozójával Lord of Destiny felsőtestét vette célba, aki maga elé tartotta pajzsát és fegyverét is, de ez sem segített rajta, az ütés puszta ereje elsöpörte, sérült 290 pontnyit a kritikus ütéstől, hátratántorodott amikor hirtelen Bubu, Gorgó, Kyr orgyilkos és Motyogórém is rávetették magukat, és 204 sebzést okoztak, amitől Lord of destiny a földre zuhant.

(A csatában összesen 1500 sebzést okoztál, és 1618 sebzést kaptál.)

Lord of destiny feltápászkodott a földről, bár igen nehézkesen, mert kezei még mindig sajogtak az utolsó ütéstől. Darabig fürkészték egymást ellenfelével, majd szóra nyitotta száját:

- Gratulálok, legyőztél, rászolgáltál hírnevedre.
- Köszönöm, Te is jól küzdöttél.
- Ezt a csatát Te nyerted, de azért figyelj jól, mert talán okozhatok még meglepetést.
- Bár kétlem, azért állok elébe!
- A háború még csak most kezdődött, ne feledd. Most viszont megyek pihenni.
- Rád is fér.

Hátat fordítottak egymásnak, és elballagtak sátrukba.

Mint egy felbolydult vörös méhkas, úgy zúgott a Horda tábora. Végzeturak és hölgyek csapata menetelt a mező felé, hogy újra megküzdjenek az agresszor harcosaival. eMTyb érezte, a szerencse most mellé szegődött. Már órák óta követte vadászata közben Nexo-t, a gyűlölt vörösök hadvezérét. Remegő ámulattal nézte, mily könnyedén ejti el áldozatait. Óriások, sárkányok, homokférgek, sorra buktak el a vezér előtt.

Nehezen teltek a percek a hadvezéri sátor mellett rejtőzve, de erőt adott neki, hogy eddig észrevétlenül követte a hatalmasságot. Tudta, hogy csak így, álnok módon lehet esélye ellene. Villás nyelve ki-kibukkant csuklyája alól, hegyes karmával apró lyukat tépett a sátor falán. A vörös vezér épp kiemelkedett egy szépen faragott dézsából, megszabadulván a vadászat mocskától. eMTyb ezerszer elátkozta a nő aranyszínű haját, mely elrejtette hamuszín kebleit. A háború minden zaja egyszerre elhalkult körülötte, megigézte a harcos nő tökéletes teste. Az ősi ösztönök okozták majdnem a vesztét, mire felocsúdott, Nexo már a páncélját húzta magára.

Őrült düh gyúlt a kígyóképű szemében, egy kataklizma igéit kezdte maga elé motyogni, egyre hangosabban, míg az utolsó varázsszót már a nő képébe ordította. Ám eMTyb legerősebb varázslata sem volt elég ahhoz, hogy leterítsen egy ekkora őserőt. A sátor kettészakadt, törmelékek hevertek mindenfele. Nexo térdelt a kupac tetején, reflexből egy energialövedéket lőtt eMTyb felé, ám az könnyedén védte az erőtlen varázslatot, majd ellentámadásba lendítette Hóförgetegét. Nexo lázasan forgolódott, majd egy fegyvert rántott elő a ponyva alól. Mindketten meglepődtek, mikor megpillantották a kopott buzogányt.

eMTyb cserzett, pikkelyes szája vigyorba fordult, érezte, egyenlőtlen küzdelem lesz, persze az ő javára. Pont, ahogy szereti. Magasba lendítette karját, majd lesújtott. Újra és újra. Nexo satnya buzogánya nem tudott versenyre kelni a Hóförgeteg hatalmával. A vezért őrjítette a tudat, hogy Végzetpengéje ott hever valahol a törmelékek alatt. eMTyb látván a nő kétségbeesett tekintetét, csak még erősebbnek érezte magát, tudta, eljött a kegyelemdöfés ideje.

A végső kardcsapás célt tévesztett, az álnok mellett egy friss kráter jelezte, közelednek a vörös szolgák. eMTyb maga mellé köpött, átkot sziszegett üldözőire, majd eltűnt a célt tévesztett eltörlés okozta füst és hamu leplében...


Ma, 18:42 EMTyb Nexo Te nyerted a csatát.
A csatában összesen 1617 sebzést okoztál, és 119 sebzést kaptál.
- eMTyb teljes harci díszben - Nexo buzogánnyal, energialövedékkel

A Nap hajnali sugarai vetültek a véres csatatérre, ahol tovább folyt a küzdelem.

A csatatér szélén craslorg elküldte az állatait, hogy mozogjanak kicsit. A küzdelem hevében ők is elfáradtak, szükség volta az aktív feltöltődésükre. Csak egyikük ragaszkodott hozzá és nem akart menni. Dekadens esztelen plecsni.

Régi, hű társ volt. craslorg tudta, hogy az állatai nélkül a csatákban vajmi kevés esélye lenne, ezért visszahúzodott rövid időre, bízva benne, hogy a többiek addig teszik a dolgukat. Ő is tele volt sebekkel már. Neki a célja, hogy fárassza az ellenfelet. A többit a többiek elintézik, remélhetőleg.
Plecsni nyüszített mellette és morgásával felhívta a figyelmet, hogy menjenek harcolni.
- Nem lehet. Zöldséges fogós toprongy és Trappogó csicserge kaflitty nélkül tudod, hogy kevés az esély. - Plecsni úgy látszik, megértette, mert leheveredett mellé.
Ekkor történt.

Valaki megkerülte a csatateret és az erdő felől közelített. EMTyb. Régi kemény ellenfél. Kemény, de nemes. Viszont most meglepte. Már repült is tőle a varázslat. Craslorg felemelkedett, hogy szembeforduljon az újabb ellennel. Kemény küzdelem vette kezdetét, mikor egy idő után észrevette, hogy valami hiányzik. Plecsni... Hol van? Mi lehet vele? EMTyb állatai ott vicsorogtak körülötte és időnként belekaptak. Állat nélkül maradt. A düh ült ki arcára, ami rá is nyomta bélyegét a csatára. Előtte is fáradt volt és hibázott. Érezte, hogy minden erő elszáll belőle. Még annyi ereje volt, hogy egy utolsó csapással meghátrálásra kényszerítse támadóját, aki más ellenfél után indult, majd összeroskadt.
Körülnézett. Plecsni mozdulatlanul feküdt pár méterre tőle. Odatámolygott és az ölébe vette Plecsni fejét. Súlyos sebei voltak az állatnak. A lába eltört, oldalán egy vágás és az utolsó varázslat által kiégetett területnél a csontjai látszódtak. Plecsni utoljára még kinyitotta szemét és gazdájára nézett. Mintha azt mondta volna a tekintete, hogy "Ne aggódj. Figyelni foglak, de nekem ennyi jutott ezen a világon."
Plecsni lehunyta a szemét, majd a szíve dobbanása ritkássá vált, végül megszűnt. Mellkasa már nem emelkedett fel és le. Sokáig ült ott craslorg, ölében elpusztult állatával, aki hűen szolgálta. Tudta, hogy menni kell, de nem volt rá képes. Nem tudott megmozdulni. Végül nagy nehezen leemelte Plecsni testét az öléről és a földre helyezte. Keresni akart egy gödröt, ahol méltóképpen eltemethet, de mikor felállt, egy kis szél kerekedett. Fura volt, hiszen a közeli fák lombja meg se rezzent. Plecsni körül kezdett kavarogni a levegő, felkapva a már lehullott faleveleket és a port, homokot. Plecsni teste megremegett és elemelkedett a földtől. Teste áttetszővé vált. Furán vibrált körülötte a levegő. Ahogy emelkedett, valami halovány világos gomolyag tűnt fel a fejénél, majd megnyúlt és craslorg felé indult. craslorg aurája is elkezdett vibrálni halványpiros színben. Plecsnitől az előbbi gomolyag hirtelen bevágódott craslorgba. Energiahullám söpört végig a testén. Térdre esettt, de a szemét nem vette le Plecsni testéről.
Plecsni teste rövidesen teljesen áttetszővé vált, majd apró fénylő pontokra bomlott szét, majd eltűnt. Csodálatos látvány volt és ugyanakkor csodálatos élmény craslorg számára. Energia. Ez szált bele kedvenc állatából. Az állat megtette azt, amit még búcsúként ajándékozni tudott hőn szeretett gazdájának...

Rövid közjáték az irgalmatlanul folyó csata kavargásától egy köpésre:
Yworl, Habibjaival egy fa alatt - kihasználva a rövid pihenőt - eligazítást tart:

- Te Habib lefogod a jobb karját.
- Te Habib lefogod a bal karját.
- Te Habib lefogod a jobb lábát.
- Te Habib lefogod a bal lábát.

Na most mindenki mondja vissza a feladatát. (A habibok kapásból egyszerre rákezdik)

Én Habib lefogom a jobb karját.
Én Habib lefogom a jobb karját.
Én Habib lefogom a jobb karját.
Én Habib lefogom a jobb karját.
Én Habib lefogom a bal karját.
.
.
.

???? Na akkor elölről...

- Te Habib lefogod a jobb karját.
- Te Habib lefogod a bal karját.
- Te Habib lefogod a jobb lábát.
- Te Habib lefogod a bal lábát.

Közben megjön Rockatansky, egy darabig értetlenül bámul aztán támadásba lendül, baromi keveredés Yworl üvöltözve próbálja javítani a hibákat, BAL KAR, MOST A JOBB, BAL LÁB ok most JOBB LÁBB. Közben a csata végetér:

Túl sok sebet kaptál, ájultan esel össze.
A csatában összesen 1105 sebzést okoztál, és 1022 sebzést kaptál.

Pár óra elteltével miután magához tért:

Na ez végre már majdnem jó volt de te Habib még mindíg lassú voltál, ÉS LEGKÖZELEBB NE ENGEM FOGJATOK LE HANEM AZ ELLENFELET BARMOK.

...

Éjszaka volt, gyenge szellő fújdogált, aminek hatására a a levegő kellemesen lehűlt az elmúlt pár nap nagy forróságai után. A Tyrant táborának nyugati részén felállított sátrak jóval nagyobbak és díszesebbek voltak a többinél, a csúcsukon elhelyezett zászlók feltűnőbb mivolta is azt volt hivatott tükrözni, hogy ezek a vezérek sátra. Az egyik sátorhoz egy őr lépett, majd némi habozás és mély levegővétel után, belépett a sátorba. Megpillantotta alvó vezérét, aki előző este korán lefeküdt, hogy kipihenve éjjel meglepetésszerű támadást vigyen véghez.

- Uram! Éjjel 3 óra van, kérte, hogy ébresszük fel mindenképp.
- Ilyen hamar? Jól van, köszönöm - hangzott az álmos hang, és a végzetúr elkezdett kimászni ágyából
- Szívesen, Uram!

Majd az őr gyorsan sarkonfordult, és elhagyta a sátrat, a sátrat mely elég szegényesen volt berendezve, illetve teleszórva, mert úgy nézett ki belülről, mintha a káosz uralkodna bent. Lord of destiny a páncéljaihoz ment, gondosan felvette, majd végzetpengéjét is a derekára kötötte. Készen állt. Kilépett a sátorból, és első gondoldata az volt, hogy egyből megindul az ellenfél táborába, hogy minél előbb, minél többet tudjon meglepni közülük. Aztán végül úgy döntött, hogy nem veszít sok időt azzal, ha benéz a tanácssátorba informálódni, hogy éppen hogy áll az aktuális háborújuk. Egyből ahhoz a táblához sietett, ahol az aktuális fejleményeket lehet megtudni, ki éppen hogyan áll, de a tábla üres volt. Álmos tekintete hírtelen tisztulni kezdett, agya pedig pörögni. Gyorsan átlépett a másik táblához, ahova feljegyzik a szövetség minden fontosabb eseményét, mint háború kitörések, epikus lények leölése, és sok más információ között a háborúk végeredménye. Legnagyobb meglepetésére azt kellett olvasni, hogy az ellenfél feladta a küzdelmet. Muszáj volt háromszor elolvasnia nem hitt a szemének, egy alkalommal még a szemeit is alaposan megdörzsölte és elgondolkodott, hogy vajon álmodik-e. Aztán három gyors, hatalmas lépéssel már kint állt a sátor előtt, és figyelt. Most tűnt csak fel neki, hogy az egész tábor csendes, sehol egy lélek, és csatazajokat sem lehet hallani a közelből. Egy egyszerű kérdés villant át az agyán. "Miért?" A válaszon gondolkodni már nem maradt ideje, mert megpillantotta az őrt, aki felébresztette. Viharos léptekkel megindult felé, az arca tükrözte nem túl fényes kedvét. Az őr mindezt látta, de csak állt, és várta, hogy lényegesen nagyobb termetű és erősebb vezére odaérjen hozzá, tudta, hogy akármennyire is tart tőle, így kell cselekednie. Megtorpant az őr előtt, és mind egyéb kérdés nélkül, torz képpel hirtelen bal kezével a levegőbe emelte az őrt, annak láncingjét megragadva. Pár pillanatig csak bámult a megrémült őr képébe, végül megszólalt dörgő hangon:

- Miért nem ébresztettél fel előbb, mikor kiderült, hogy nyertünk?
- Mert meghagyta, hogy csak háromkor ébreszthetjük fel, bármi is történjen. - mondta remegő hangon az őr
- De ez nem vonatkozott arra, ha nyerünk. - hangzott a nagyon is helytálló választ hallva a vezér megenyhült hangja
- Nem tudhattam...
- És miért nem hagytál akkor aludni reggelig?
- Mert kérte, háromkor keltsük fel, ha nem teszem meg, akkor ellenszegültem volna a parancsának.

Ezzel nem tudott tovább vitatkozni Lord of destiny, leeresztette az őrt.

- Akkor mától tudod, hogy mik a kivételek!? - inkább kijelentette, mint kérdezte az őrt
- Igen, Uram!
- Helyes! Most pedig visszafekszem, ébressz fel 6-kor, kivéve ha... itt megakadt a szava és inkább csak legyintett... tudod mi a dolgod - hangzott a félmondat, amit már útban sátra felé bökött ki
- Igen, Uram! - válaszolt immár határozott, nyugodt hangon az őr

Fegyverét lehelyezte ágyára nem messze a fejétől, majd elkezdte lefejteni magáról nehéz páncélzatát. Közben gondolatai visszatértek ahhoz a bizonyos "Miért?"-hez. Már ágyában feküdt, de még mindig ezen járt az esze, de csak egy választ talált elfogadhatónak. Igaz, hogy magabiztosan vezettünk, de ha akarták volna, akkor sokkal jobban megnehezítették volna a dolgunkat... de nem akarták... a veszteségek csökkentése fontosabb volt nekik, ennek kell lennie a megoldásnak... mosolygott egy széleset a győzelmen, mert rájött, hogy eddig ez ki is ment a fejéből. Nemsokára álomba merült, önmaga ugyan már nem hallotta, de egy halk mondat hagyta el a száját. "Miért?"