Hány méter hosszú a bemutatott szakasz a Szent-István barlangban?
330
170
370
120
A kérdés "Rossz, hibás kérdés" értékelést kapott!
Kérdésed az értékelők szerint érdektelen lexikális tudásra hivatkozott.
Nem tudom mi alapján értékelitek, de azok után hogy Arany Jánost 1849-ben Segesvárt mellett eltűntnek nyilvánítótátók ...a válasz alapján tudtam meg,(ami elvolt fogadva kvíz kérdésként a kvíz olimpián), nem is érdekel de akkor vegyetek ki azt a küldetést hogy tegyünk fel egy kvíz kérdést. Amúgy ha ez a kérdés is lexikális akkor valaki magyarázza meg hogy miért is??? Magyarok játsszák ezt a játékot és illik tudni a Szent István barlangról.
Amúgy meg tele van mindenem azzal hogy olyan hibákat és kérdéseket kell olvasni, hogy akár egy 5 éves is tudja a választ rájuk...de hát a színvonal mindenkinél más.
Nagyon csalódott vagyok a feltett kérdések értékelésével kapcsolatban.
Hozzászólások - KekHold
Oldal: 1
Dátum: 2011.03.30. 19:18:27
Dátum: 2011.03.21. 17:15:42
Mi volt a neve az ókori rómaiak számológépének?
abacus
algebrus
matematicus
calculus
Attól hogy latin szó, nem a rómaiak hívtak abacus-nak hanem a görög eredetű. a romaiak calculusnak hívtak. Legyetek szívesek ezeket előbb átnézni , bemásoltam a wikit is és a link is itt van ....csak mert meg mindig bajom van azzal hogy hogy bíráljátok a játékosok által feltett kvíz kérdéseket.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Abakusz
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez az oldal a számolóeszközről szól. Az építészeti motívumhoz lásd a Fejlemez című szócikket.
Rekonstruált római kori abakusz (RGZ Museum, Mainz)
Az abakusz a historikusok szerint az első számolóeszköz, amelynek ősi formáit szinte minden ókori kultúrában megtalálták. Általában néhány vékony rudat-pálcát tartalmaz, amelyek mindegyikén meghatározott számú, esetleg különböző színű, csúsztatható korong vagy golyó található. Ezek segítségével végzi el a kezelő az összeadás, a kivonás műveletét. (Szorzás és osztás elvégzésére csak bonyolult szabályokkal alkalmazható.) A 20. században megjelenő elektronikus kalkulátorok némileg kiszorították a mindennapos használatból, de sok helyen még mindig népszerű.
Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Változatai
2 Története
2.1 Mezopotámia
2.2 Egyiptom
2.3 Perzsia
2.4 Görögország és a diaszpóra
2.5 Róma
2.6 Európa
2.7 Ázsia
2.8 India
2.9 Oroszország
2.10 Amerika
3 Érdekességek
4 Hivatkozások
5 Forrás
6 Külső hivatkozások
Változatai [szerkesztés]
A latin abacus szó és származékai több európai nép nyelvében megtalálhatók: pl. abaco (spanyol), abaque (francia), abak (ukrán), Abakus (német) stb. A nyelvészek szerint a sík felület, deszka, tábla jelentésű görög abax (ἄβαξ) és abakon (ἄβακος) mellett a sémi ābāq (por, kavics) és a berber abaq (mag) lehet az eredete. A világ más részein helyi nevét használják: Számvető (magyar), szcsoti (счёты-orosz), szuan-pan (kínai), soroban (japán), csu-pan (koreai), ban tuan illetve ban tien (vietnami), kölba (török), choreb (örmény) stb. Ez mutatja, hogy sok helyen "felfedezték" vagy átvéve intenzíven használták. A valószínűleg egymástól függetlenül feltalált eszközök között eltérések vannak, sőt egyes területeken időnként változtattak a felépítésén. Az is kimutatható, hogy nemzetközi kapcsolatok során átvételek is történtek.
Története [szerkesztés]
A kisebb tárgyak (kavicsok, magvak, kagylók, zsetonok stb.) számolásra való használata kézenfekvő. Afrika piacain nem ritka, hogy az adás-vétel elszámolásakor a porba rajzolt vonalak hálózatát és apró tárgyakat használnak. A provizórikus eszközt a letelepült felhasználók szívesen állandósítják, s ez az abakusz előképeinél is így történhetett. Ismerünk olyan átmeneti formákat, ahol a rudakat árkok helyettesítik és ebben mozgatják a kavicsokat, golyókat, korongokat. A középkori Európában a számoló-asztalra rajzolt vonalak helyettesítették a rudakat és lapos korongokat, zsetonokat mozgattak. Az európai forma őse még az írott történelem előtti időkben, valószínűleg Kis-Ázsiában született és az ókorban, valamint a középkorban intenzíven használták a keresztény és a muszlim országokban egészen a hindi-arab számok elterjedéséig. Európában a 18. századi kereskedők körében egy időre ismét divatba jött. A 20. században a Szovjetunió államaiban, a Közel- és a Távol-Keleten még a pénztárgépek mellett is szerepet kapott. Az USA kínai üzleteiben is találkozhatunk vele.
Van olyan vélemény, hogy az ősforrás Kína, amit az támaszt alá, hogy a kínai és a japán modell hasonló felépítésű és a használatuk módja is egyező. Más álláspont szerint, amit az etimológia is igazol, az egyiptomi birodalmat is megelőzően a Szaharát benépesítő berberek voltak a feltalálók. Ezt a feltételezést a 20 000 évesre datált Ishango-csont is alátámasztja. [1]
Mezopotámia [szerkesztés]
Az i.e. 2700-2300 években a területet birtokló sumerektől származó agyagtáblák bizonysága szerint már használták az abakusz korai változatát, melyen a 60-as számrendszer szerinti beosztás volt. Alkalmazása az őket követő Babilonban folytatódott, de a régészeti elemzés szerint csupán az összeadásra és a kivonásra használták.
Egyiptom [szerkesztés]
A nagy geográfus-utazó görög Hérodotosz (i.e.484-425.) beszámol arról, hogy az egyiptomiak jobbról-balra, míg a görögök balról-jobbra mozgatják a köveket számolás közben. A régészeti leletek között több, különféle anyagból készült, kisebb-nagyobb korongot találtak, melyek valószínűleg a számoló-táblák tartozékai lehettek.
Perzsia [szerkesztés]
A perzsa birodalomban i.e. 600 körül kezdték a valószínűleg Indiából, Mezopotámiából vagy a terjeszkedő Római birodalomból átvett abakuszokat használni.
Görögország és a diaszpóra [szerkesztés]
A görög-római kultúra dokumentumaiból tudjuk, hogy az abakusz használatát több szerző - Hérodotosz (i.e.484-425.), Demósztenész (i.e.384-322.) - is ajánlotta. Archeológiai leletként került elő 1851-ben a Dáriusz vázája néven regisztrált 120 cm-es amfora, amelynek díszítésén látható egy alak, aki az abakuszt használja. Egy Szalamisz szigetén 1846-ban előkerült, i.e. 300 körülinek becsült, valószínűleg Babilonban készült, 149 cm×75 cm-es márványtáblán a pálcákat helyettesítő (helyiérték-) vonalakon kívül néhány korabeli pénzérmére hivatkozó leírás is látható. A görög-föníciai abakusz egy vonalazott deszka volt, amelyen a fából, fémből, kőből készült korongokat mozgatták. Ezt a modellt használták a Római birodalomban, majd annak bukása után Európában szinte a Francia forradalomig.
Róma [szerkesztés]
A rómaiak ránk maradt számolótáblái csiszolt kőlapok, márványtáblák voltak, amelyeken kavicsokkal (calculi) számoltak. Innen erednek a latin calculus (számolás), calculare (számolni) stb. szavak, amelyeknek a módosulatai a modern európai nyelvekben is megtalálhatók. Később a görög korongok, zsetonok használatára tértek át. A helyiértékek a római számírást követve az I,V,X,L,C,D,M egységeknek feleltek meg. Horatius (i.e. 65-8.) beszámol a rómaiak által írásra használt viasztábláról, amelyet számolásra is használtak. Itt a lágy viaszba rajzolták az írópálcával (stilus) a helyiértékek vonalait és a korongokat. Az ábrán egy hordozható, fémből készült abakusz rekonstrukciója látható.
Európa [szerkesztés]
A 13. századra az abakuszt az asztalra rajzolt vonalakból álló táblázat váltotta fel. Előzőleg voltak kísérletek a régi forma modernizálására, de nem váltak be. Elsőként a római filozófus Boethius (i.e. 480-524) geometriakönyvét kell említeni. Ebben egy teljes fejezet szólt az új abakuszról, ahol a zsetonokon az I-IX számok könnyítették (volna) a kezelést. A másik javaslatot Gerbert d'Avrillac (i.sz. 945-1003., II. Szilveszter pápa) tette, aki a Boethius-féle modell továbbfejlesztését és ennek használatát írta le 1001-ben kiadott művében. Az európai kultúrtörténet egyik fontos emléke Leonardo de Pisa Fibbonacci (1170-1250) könyve a Liber Abaci (1202 és 1228), ami a hindi-arab számokkal való számolás aritmetikáját helyezi az abakusz technikájával szembe. A galéria első képén látható fametszet a mitikus Arithmeticát ábrázolja, amint az arab számokat használó Boethius és az abakuszon dolgozó Püthagorasz számolási versenyét szemléli (Gregor Reisch: Margarita Philosophica, 1503). A helyiértékes számírás térhódítása ellenére helyenként, így Bretagneban, tovább (ismét?) használták a számoló-asztalt, amelynek kezelését Robert Recorde (1510-1558) részletesen magyarázza The Grounf of Artes című, 1542-ben megjelent könyvében. A 19.sz. elejére azonban az abakusz - legalábbis Európa nagyobbik felén - kiment a használatból és az emlékezetből is. Napóleon 1812-es téli hadjáratáról visszatérő katonák (Poncelet) az Oroszországban még mindig használatban lévő abakuszokat (szcsotikat) hoztak magukkal egzotikus trófeaként.
abacus
algebrus
matematicus
calculus
Attól hogy latin szó, nem a rómaiak hívtak abacus-nak hanem a görög eredetű. a romaiak calculusnak hívtak. Legyetek szívesek ezeket előbb átnézni , bemásoltam a wikit is és a link is itt van ....csak mert meg mindig bajom van azzal hogy hogy bíráljátok a játékosok által feltett kvíz kérdéseket.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Abakusz
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez az oldal a számolóeszközről szól. Az építészeti motívumhoz lásd a Fejlemez című szócikket.
Rekonstruált római kori abakusz (RGZ Museum, Mainz)
Az abakusz a historikusok szerint az első számolóeszköz, amelynek ősi formáit szinte minden ókori kultúrában megtalálták. Általában néhány vékony rudat-pálcát tartalmaz, amelyek mindegyikén meghatározott számú, esetleg különböző színű, csúsztatható korong vagy golyó található. Ezek segítségével végzi el a kezelő az összeadás, a kivonás műveletét. (Szorzás és osztás elvégzésére csak bonyolult szabályokkal alkalmazható.) A 20. században megjelenő elektronikus kalkulátorok némileg kiszorították a mindennapos használatból, de sok helyen még mindig népszerű.
Tartalomjegyzék [elrejtés]
1 Változatai
2 Története
2.1 Mezopotámia
2.2 Egyiptom
2.3 Perzsia
2.4 Görögország és a diaszpóra
2.5 Róma
2.6 Európa
2.7 Ázsia
2.8 India
2.9 Oroszország
2.10 Amerika
3 Érdekességek
4 Hivatkozások
5 Forrás
6 Külső hivatkozások
Változatai [szerkesztés]
A latin abacus szó és származékai több európai nép nyelvében megtalálhatók: pl. abaco (spanyol), abaque (francia), abak (ukrán), Abakus (német) stb. A nyelvészek szerint a sík felület, deszka, tábla jelentésű görög abax (ἄβαξ) és abakon (ἄβακος) mellett a sémi ābāq (por, kavics) és a berber abaq (mag) lehet az eredete. A világ más részein helyi nevét használják: Számvető (magyar), szcsoti (счёты-orosz), szuan-pan (kínai), soroban (japán), csu-pan (koreai), ban tuan illetve ban tien (vietnami), kölba (török), choreb (örmény) stb. Ez mutatja, hogy sok helyen "felfedezték" vagy átvéve intenzíven használták. A valószínűleg egymástól függetlenül feltalált eszközök között eltérések vannak, sőt egyes területeken időnként változtattak a felépítésén. Az is kimutatható, hogy nemzetközi kapcsolatok során átvételek is történtek.
Története [szerkesztés]
A kisebb tárgyak (kavicsok, magvak, kagylók, zsetonok stb.) számolásra való használata kézenfekvő. Afrika piacain nem ritka, hogy az adás-vétel elszámolásakor a porba rajzolt vonalak hálózatát és apró tárgyakat használnak. A provizórikus eszközt a letelepült felhasználók szívesen állandósítják, s ez az abakusz előképeinél is így történhetett. Ismerünk olyan átmeneti formákat, ahol a rudakat árkok helyettesítik és ebben mozgatják a kavicsokat, golyókat, korongokat. A középkori Európában a számoló-asztalra rajzolt vonalak helyettesítették a rudakat és lapos korongokat, zsetonokat mozgattak. Az európai forma őse még az írott történelem előtti időkben, valószínűleg Kis-Ázsiában született és az ókorban, valamint a középkorban intenzíven használták a keresztény és a muszlim országokban egészen a hindi-arab számok elterjedéséig. Európában a 18. századi kereskedők körében egy időre ismét divatba jött. A 20. században a Szovjetunió államaiban, a Közel- és a Távol-Keleten még a pénztárgépek mellett is szerepet kapott. Az USA kínai üzleteiben is találkozhatunk vele.
Van olyan vélemény, hogy az ősforrás Kína, amit az támaszt alá, hogy a kínai és a japán modell hasonló felépítésű és a használatuk módja is egyező. Más álláspont szerint, amit az etimológia is igazol, az egyiptomi birodalmat is megelőzően a Szaharát benépesítő berberek voltak a feltalálók. Ezt a feltételezést a 20 000 évesre datált Ishango-csont is alátámasztja. [1]
Mezopotámia [szerkesztés]
Az i.e. 2700-2300 években a területet birtokló sumerektől származó agyagtáblák bizonysága szerint már használták az abakusz korai változatát, melyen a 60-as számrendszer szerinti beosztás volt. Alkalmazása az őket követő Babilonban folytatódott, de a régészeti elemzés szerint csupán az összeadásra és a kivonásra használták.
Egyiptom [szerkesztés]
A nagy geográfus-utazó görög Hérodotosz (i.e.484-425.) beszámol arról, hogy az egyiptomiak jobbról-balra, míg a görögök balról-jobbra mozgatják a köveket számolás közben. A régészeti leletek között több, különféle anyagból készült, kisebb-nagyobb korongot találtak, melyek valószínűleg a számoló-táblák tartozékai lehettek.
Perzsia [szerkesztés]
A perzsa birodalomban i.e. 600 körül kezdték a valószínűleg Indiából, Mezopotámiából vagy a terjeszkedő Római birodalomból átvett abakuszokat használni.
Görögország és a diaszpóra [szerkesztés]
A görög-római kultúra dokumentumaiból tudjuk, hogy az abakusz használatát több szerző - Hérodotosz (i.e.484-425.), Demósztenész (i.e.384-322.) - is ajánlotta. Archeológiai leletként került elő 1851-ben a Dáriusz vázája néven regisztrált 120 cm-es amfora, amelynek díszítésén látható egy alak, aki az abakuszt használja. Egy Szalamisz szigetén 1846-ban előkerült, i.e. 300 körülinek becsült, valószínűleg Babilonban készült, 149 cm×75 cm-es márványtáblán a pálcákat helyettesítő (helyiérték-) vonalakon kívül néhány korabeli pénzérmére hivatkozó leírás is látható. A görög-föníciai abakusz egy vonalazott deszka volt, amelyen a fából, fémből, kőből készült korongokat mozgatták. Ezt a modellt használták a Római birodalomban, majd annak bukása után Európában szinte a Francia forradalomig.
Róma [szerkesztés]
A rómaiak ránk maradt számolótáblái csiszolt kőlapok, márványtáblák voltak, amelyeken kavicsokkal (calculi) számoltak. Innen erednek a latin calculus (számolás), calculare (számolni) stb. szavak, amelyeknek a módosulatai a modern európai nyelvekben is megtalálhatók. Később a görög korongok, zsetonok használatára tértek át. A helyiértékek a római számírást követve az I,V,X,L,C,D,M egységeknek feleltek meg. Horatius (i.e. 65-8.) beszámol a rómaiak által írásra használt viasztábláról, amelyet számolásra is használtak. Itt a lágy viaszba rajzolták az írópálcával (stilus) a helyiértékek vonalait és a korongokat. Az ábrán egy hordozható, fémből készült abakusz rekonstrukciója látható.
Európa [szerkesztés]
A 13. századra az abakuszt az asztalra rajzolt vonalakból álló táblázat váltotta fel. Előzőleg voltak kísérletek a régi forma modernizálására, de nem váltak be. Elsőként a római filozófus Boethius (i.e. 480-524) geometriakönyvét kell említeni. Ebben egy teljes fejezet szólt az új abakuszról, ahol a zsetonokon az I-IX számok könnyítették (volna) a kezelést. A másik javaslatot Gerbert d'Avrillac (i.sz. 945-1003., II. Szilveszter pápa) tette, aki a Boethius-féle modell továbbfejlesztését és ennek használatát írta le 1001-ben kiadott művében. Az európai kultúrtörténet egyik fontos emléke Leonardo de Pisa Fibbonacci (1170-1250) könyve a Liber Abaci (1202 és 1228), ami a hindi-arab számokkal való számolás aritmetikáját helyezi az abakusz technikájával szembe. A galéria első képén látható fametszet a mitikus Arithmeticát ábrázolja, amint az arab számokat használó Boethius és az abakuszon dolgozó Püthagorasz számolási versenyét szemléli (Gregor Reisch: Margarita Philosophica, 1503). A helyiértékes számírás térhódítása ellenére helyenként, így Bretagneban, tovább (ismét?) használták a számoló-asztalt, amelynek kezelését Robert Recorde (1510-1558) részletesen magyarázza The Grounf of Artes című, 1542-ben megjelent könyvében. A 19.sz. elejére azonban az abakusz - legalábbis Európa nagyobbik felén - kiment a használatból és az emlékezetből is. Napóleon 1812-es téli hadjáratáról visszatérő katonák (Poncelet) az Oroszországban még mindig használatban lévő abakuszokat (szcsotikat) hoztak magukkal egzotikus trófeaként.
Dátum: 2010.11.05. 22:01:18
Mi a neve a híres tenger alá sülyedt városnak?
Spárta
Trója
Pompei
Atlantisz
Hat szerintem nem a tenger volt a híres hanem a város.... mert ha tudnánk a tenger nevet akkor könnyebb lenne megtalálni... amúgy Atlantisz legenda... szóval azt is oda kell írni mert semmi bizonyíték arra hogy létezett
Spárta
Trója
Pompei
Atlantisz
Hat szerintem nem a tenger volt a híres hanem a város.... mert ha tudnánk a tenger nevet akkor könnyebb lenne megtalálni... amúgy Atlantisz legenda... szóval azt is oda kell írni mert semmi bizonyíték arra hogy létezett
Dátum: 2010.10.15. 17:12:10
A történelmi Magyarország mely területén éltek a székelyek?
Erdély
Kárpátalja
Délvidék
Felvidék
Arra szeretnem felhivni a figyelmuket hogy Erdelyben meg ma is elnek szekelyek. A tortenelmi Magayorszag szet szakadasaval azert meg nem tuntek el.
Nagyon serto ugy irni, rolunk szekelyekrol, mintha mar nem volnank.
Erdély
Kárpátalja
Délvidék
Felvidék
Arra szeretnem felhivni a figyelmuket hogy Erdelyben meg ma is elnek szekelyek. A tortenelmi Magayorszag szet szakadasaval azert meg nem tuntek el.
Nagyon serto ugy irni, rolunk szekelyekrol, mintha mar nem volnank.
Dátum: 2010.09.18. 09:16:32
Valentino Rossi motoron hány cm3 versenyzik?
500cm3
125cm3
250cm3
egyikbe sem
ezt most hogy kell ertelmezni????
ezt a kerdest nem lehet megerteni...helytelen es ugye bar nagyon ugy hangzik mintha egy idegen nyelvu irta volna...amugy a google tranlator is ertelmesebb...
hat oszinte reszvetem
500cm3
125cm3
250cm3
egyikbe sem
ezt most hogy kell ertelmezni????
ezt a kerdest nem lehet megerteni...helytelen es ugye bar nagyon ugy hangzik mintha egy idegen nyelvu irta volna...amugy a google tranlator is ertelmesebb...
hat oszinte reszvetem
Dátum: 2010.07.30. 11:12:16
Melyik ország autógyátásának úttörője volt Armand Peugeot?
Svájc
Franciaország
Németország
Svédország
autógyártás....lenne helyesen:D
Svájc
Franciaország
Németország
Svédország
autógyártás....lenne helyesen:D
Dátum: 2010.07.23. 09:48:40
Mi a mértékegysége a színhőmérsékletnek?
Pascal (Pa)
Celsius (C)
Fahrenheit (F)
Kelvin (K)
szin homerseklet....kulon irjak:D
Pascal (Pa)
Celsius (C)
Fahrenheit (F)
Kelvin (K)
szin homerseklet....kulon irjak:D
Dátum: 2010.06.19. 15:02:24
Idézet: Endyr - 2010.06.18. 12:39:54
Bocs nalam a megeroltettes nem kekeckedesbol volt irva, igenis angol bill. van es igen is mivel tobb nyelven szoktam irogatni...hat semmi ertelem magyar feltenni es igen, google kikeresem a szavakat es az ekezetes betuket hogy bemasoljam....es igen ahogy mondtam ha akarunk, akkor konnyen talalunk hibat masokban....kosz
Helyesirasban is tobb helyen santit, az teny, de a kerdes maga is specialis. Petofirol nem ilyen kerdesek tartoznak az altalanos muveltsegbe.
Amugy a kerdes helyesesen (en is megeroltetem magam es ekezetekkel irom
)
Melyik városban találkozott először Petőfi Sándor Szendrei Júliával, későbbi feleségével?
Amugy a kerdes helyesesen (en is megeroltetem magam es ekezetekkel irom
)Melyik városban találkozott először Petőfi Sándor Szendrei Júliával, későbbi feleségével?
Bocs nalam a megeroltettes nem kekeckedesbol volt irva, igenis angol bill. van es igen is mivel tobb nyelven szoktam irogatni...hat semmi ertelem magyar feltenni es igen, google kikeresem a szavakat es az ekezetes betuket hogy bemasoljam....es igen ahogy mondtam ha akarunk, akkor konnyen talalunk hibat masokban....kosz
Dátum: 2010.06.19. 14:53:36
egy parszor megprobaltam kuldeni be kviz kerdest a kuldetes miatt es az egyikben az volt a helyes irasi hiba hogy vesszo utan nem tettem szokozt....pont most talalkoztam azzal a kerdesel hogy Magyarorszagon mikor rendezik meg a Nemzeti Rakellenes napot...nahat arra a kerdesre a helyes valasz aprilis 11 lett volna, viszont a valaszok kozott csak aprilis 10 volt es meg egy par...nahh most kerdezem en...hol az igazsag...ha vissza utasitanak 1 kerdest szokoz hiany miatt...miert fogadjak el az olyant ami teljesebben hibas...meg egy valami bemasolok ide 1 kviz kerdest valaszokal es szeretnem megtudni hol a hiba benne...
Nobel minek vagy kinek a hatására alapított békedíjat is?
Albert Einstein
Berta von Suttner
a svéd királynõ
A krími háború szörnyûségei láttán
A kérdés "Rossz, hibás kérdés" értékelést kapott!
A kérdés ill. válaszok helyesírási hibát tartalmaztak.
a helyes valasz Berta von Suttner lenne aki nem tudja
kosz
Nobel minek vagy kinek a hatására alapított békedíjat is?
Albert Einstein
Berta von Suttner
a svéd királynõ
A krími háború szörnyûségei láttán
A kérdés "Rossz, hibás kérdés" értékelést kapott!
A kérdés ill. válaszok helyesírási hibát tartalmaztak.
a helyes valasz Berta von Suttner lenne aki nem tudja
kosz
Dátum: 2010.06.18. 12:35:01
Melyik városba találkozott Petőfi Sándor a feleségével először,Szendrei Júliával?
Nagykároly
Nagykanizsa
Gyulafehérvár
Székesfehérvár
Nagykároly a helyes valasz....de ez annyira egy egyszeru kerdes...es nem ertem miert kapott rossz ertekelest,azt sem lattom hogy a helyes irasi hiba hol van..., a masik hogy tenyleg megeroltettem magam es ekezettel irtam ami gyakorlatilag nincs a gepemen:D nahh de mind1....
A kérdés "Rossz, hibás kérdés" értékelést kapott!
A kérdés ill. válaszok helyesírási hibát tartalmaztak.
Nagykároly
Nagykanizsa
Gyulafehérvár
Székesfehérvár
Nagykároly a helyes valasz....de ez annyira egy egyszeru kerdes...es nem ertem miert kapott rossz ertekelest,azt sem lattom hogy a helyes irasi hiba hol van..., a masik hogy tenyleg megeroltettem magam es ekezettel irtam ami gyakorlatilag nincs a gepemen:D nahh de mind1....
A kérdés "Rossz, hibás kérdés" értékelést kapott!
A kérdés ill. válaszok helyesírási hibát tartalmaztak.
Dátum: 2010.05.18. 22:25:19
hogy aktivalom a pilont???
Oldal: 1