Felhasználónév: Jelszó:

Hozzászólások - Miklós

Dátum: 2009.11.24. 17:08:07
Bekerült a játékba a 80. és 90. szintű varázsital, valamint a 100. és a 110. szintű gyógyital.
Köszönöm a rengeteg munkát, amit az ötlet kidolgozásába fektettél! Most ezt még érdemben nem tudom kommentálni, több idő kell ahhoz, hogy minden vonatkozásában áttekintsem, de annyit előre mondhatok, hogy nagyon sok jó ötletet látok, és biztos vagyok benne, hogy a város tervezésekor sokat fel tudunk használni! A háborúval kapcsolatban néhány általános komment:

A háborús rendszer reformjának igénye már elég hosszú ideje van terítéken. Az érvek:

1. Túl kevés a nyeremény, nem éri meg háborúzni. Erre már a válasz is elhangzott többször. Kétféle háború van, az egyik, amikor két, hasonló erősségű szövi küzd, a csata kimenetele bizonytalan, keményen harcolnak és végül aki jobban taktikázik, több időt tölt vele, győzelmet arat. A másik eset, amikor vagy óriási erőfölényből támad valaki, vagy taktikai helyzetből (pl. 3 fős szövi ütögeti egy másik szövi részhalmazát). Az első esetben önmagában a LE nyeremény növelése izgalmasabbá tehetné a háborút, de a második esetben csak a farmolás aspektust erősítené. Valójában, az 1. és 2. eset között a határ eléggé elmosódott. Mindenesetre önmagában a LE nyeremény növelése NEM jó megoldás, nem lesz része "háborús reformnak". A dicsőség csarnoka, ami a veszteség súlyát csökkenti, viszont önmagában egy jó ötlet lehet, de még átgondolásra szorul. Azzal mindenesetre egyetértek, hogy ha a jutalmazást növeljük, akkor annak valami alternatív dolognak kell lennie, nem még több rablott LE-nek (az egyéni jutalmazás szintén jó ötlet!)

2. A háború jelen formájában túl sok időráfordítást igényel. Ha háborúzik egy szövetség, sokkal több időt kell a gép előtt tölteni a játékosoknak, kiegyensúlyozott erőviszonyoknál ez fogja a csatát eldönteni. Tehát a taktikázás gyakorlatilag időráfordítást jelent. Sok időt viszont csak akkor van értelme ráfordítani, ha megéri: ld. az 1.)-es pontot.

3. Nincs értelme hosszú ideig háborúzni, ha nincs esély, legokosabb rögtön az első percben kapitulálni. Erről is már rengeteget vitáztunk a fórumon, azok a javaslatok, amelyek mesterségesen megnyújtják a háborút a veszteség csökkentésével vagy más módokon, nem jelentettek megoldást, a te javaslataid sem. Ha a győzelemre nincs remény, nem fogunk szenvedni 2 hétig csak azért, hogy valamivel kevesebbet veszítsünk (ld. 2-es pont). Ha pedig a hosszabb csata nem csökkenti a veszteséget, hanem egyenesen jutalmat ad, az már színtiszta visszaélési lehetőséget jelent.

4. Sok esetben a teljes szövetség nem tud részt venni a háborúban. Szerintem az összes közül ez a leglényegesebb. Ha a háborún bármit akarunk változtatni, a leglényegesebb és a legfontosabb szempont az lenne, hogy a háborúban minden tag valahogyan részt tudjon venni (ahogy Kócos is írta). Amíg erre nincs konstruktív ötlet, minden más csak toldozás foltozás. Ha ezt meg tudjuk oldani, akkor az egyúttal a többi problémát is nagyjából megoldja. Erre nem a háborúval, hanem az epikus csatákkal kapcsolatban volt egy ötletem, ugyanaz a megoldás itt is alkalmazható lenne (a háború során a tagok erejét átlagoljuk és vhogy felszorozzuk a taglétszámmal, és a harcban így vesznek részt, mindenki tud mindenkit ütni). Az ötletemre az ellenérv az epikusoknál az volt, hogy "de én a saját teljesítményemre vagyok kíváncsi". Hát ha valahol, a háborúban a csapatszellemet, az összefogást mindenképp az egyén elé kéne helyezni.

5. Az örök paradoxon. A háború egy erős PVPs aspektusa a játéknak. Vagyis, minden győzelemre jut egy vereség. Minden sikerélményre jut egy kudarcélmény. Ha annyira "érdekessé" vagy "kifizetődővé" tesszük a háborút, hogy megéri folyamatosan háborúzni, akkor ez nyilván egy csomó játékosnak a kudarcélményét növeli, így a lemorzsolódást is. A jelenlegi rendszerben a szövetségek többsége néha vív 1-2 háborút. Ha csak annyit teszünk, hogy jobban megéri háborúzni, több jutalommal jár (persze közben csökkentve a vesztesek veszteségét), akkor óhatatlanul a frusztrációt növeljük, lásd 2.) és 3.) pont. Ha a 4.)-es pontot meg tudjuk oldani, akkor az a többi pontot automatikusan megoldja.

6. Még egy megoldás a játékidőre és minden egyébre, ha a háborúkat valamilyen, az eddigitől teljesen eltérő módon döntjük el. Mini-kvizolimpia a 2. szövetség között, vagy a legerősebb karik vívnak egy párviadalt, vagy mindenki harcol mindenkivel egyet, aki támadható sugárban van, és az nyer, aki a legtöbb pontot gyűjti stb.
Idézet: Tyberius06 - 2009.11.22. 11:35:38
Arra sincs lehetőség vagy kapacitás, hogy létrehozzatok egy állandó tesztszervert, ahova tudnátok hívni aktív játékosokat, hogy felgyorsított ütemben 1-2 hét alatt leteszteljenek egy-egy fejlesztést és a vele járó kiskapukat.


Elvi lehetőség lenne, csak értelme nincs sok. A játékosok valódi, éles versenyhelyzetben nagyon másképp viselkednek, mintegy tesztkörnyezetben. A játék inditását megelőző béta környezet még istenes lyan szempontból, hogy ez egy vadonatúj játék ilyenkor, mindenkit elkap a felfedezés öröme, nem fut vele párhuzamosan "valódi" játék: úgy játszanak vele, mintha igazi lenne, még akkor is, ha tudják, egy idő után véget fog érni. Ha azonban fut már az éles játék, a tesztszerveren lesz ugyan néhány ember, aki elprüntyög, de nem adják bele szivüket-lelküket, nem optimalizálnak annyira, pont azok a dolgok nem jönnek elő, ami miatt ezt az egészet csinálnánk. A v4 tesztszerver és az angol tesztszerver kiváló példák voltak erre. Ráadásul átkozottul megnehezíti a dolgunkat, hogyha párhuzamosan fut több olyan szerver, amelyek mindegyikén más-más programverzió fut, lelassul a fejlesztés, és/vagy nő a valószínűsége, hogy elrontunk valamit, a teszt verzió helyett az éleset patcheljük stb, ami katasztrofális következményekkel járhat.
A szintlépésre elég sok inspiráló dolog van már így is. Minden szintlépéssel új tárgyakat vásárolhatsz, egyre több lélekenergiát kapsz, egyre erősebb epikusokat tudsz legyőzni. erősebb állatokat tudsz befogni, megnyílnak előtted a kalandok és más opciók. Ahogy asszem Jerikó írta valahol, az egy tévedés, hogy egy pók azáltal, hogy lemarad, a játékban globálisan erősebb lesz, csakis lokálisan, a saját szintjéhez képest tud ezzel erősödni, az élmezőnyhöz képest egyre jobban lemarad.

A végzetúr egy PVE (tamagocsi, önfejlesztő, stb) és egy PVP (játékos-játékos elleni küzdelem) hibridje. Ha a PVE részt maximálisan élvezni akarod, akkor az optimális stratégia, hogy a lehető leggyorsabban léped a szinteket. Ezáltal egyre előrébb leszel a toplistákon, folyamatosan új dolgokat szerzel, egyre több LE-t kapsz. A PVP-ben az optimális stratégia viszont az, hogy csak azokhoz képest próbálsz megerősödni, akik ütéstávolságban vannak, azaz a lehető legtöbb LE-t szerzed úgy, hogy közben minimális TP-t kapjál. A két stratégia valamennyire ellentmond egymásnak, de ez nem feltétlenül baj: egy játék akkor jó, ha a játékosoknak minél többféle úton lehet sikerélménye.

Én megértem, amit Birka mond, szeretné elkerülni azt, hogy a játékosok között túl nagy különbség legyen. Ez egyébként minden játék átka, ha ugyanannyi játékidővel, vagy ugyanolyan szinten egyik játékos ötször erősebb tud lenni, mint a másik. Minden játéktervezésnél egy alapvető szempont, hogy a fejlődési, erősödési sebességet kordában tartsuk. Ennek két oka van, egyrészt, ha túl nagy a játékosok között a különbség, nem lehet kihívást tervezni. Másrészt, aki sokkal gyengébben szerepel, azt rettenetesen fogja frusztrálni, hogy a másik erősebb, nem fogja érteni, és a rendszert fogja hibáztatni. Végzetúrban e cél elérésére számos erőfeszítést tettem. A tulajdonságok, és kisebb mértékben a szakértelmek fejlesztése is exponenciális, aki jobban tápol, előrébb tart, annak egyre nehezebb fokoznia az előnyét. A megszerezhető tárgyak erősségére, szintjére szigorú limitek vannak. LE-t a játék kezdetekor nem lehetett úgy szerezni, hogy ne kaptál volna mellé TP-t. Ráadásul, hiába szerez valaki mondjuk 20. szinten +20.000 LE előnyt a többiekhez képest, 40. szinten ez már elhanyagolható előnnyé válik.

Természetesen, mindemellett kellettek olyan lehetőségek, amelyek a versengést lehetővé teszik: a kvíz, az ajánlási rendszer, a szakértelmek megfelelő fejlesztése, a hatékony portyázás mind-mind olyan dolgok voltak, amelyekkel egy meghatározott előnyt lehetett szerezni, de még nem borult fel a játékegyensúly. A portyázás a többivel ellentétben nem volt lekorlátozva, és lehetővé tette a pók taktikát - alapvetően ezzel sem volt baj, itt egy hibát követtünk csak el, a kivégzés szakértelem túl erős volt, de ezt korrigáltuk.

Egy jó játéknak szüksége van folyamatos fejlesztésekre. Az újdonságokat soha nem lehet már annyira kitesztelni, mint az induláskor a játékot, mert ekkor már nem áll rendelkezésre több hónap, száz fős béta teszt brigád, és közben a futó játékkal is rengeteget kell foglalkozni. Ráadásul bármennyire is kipróbálunk valamennyit, ami 5-6 hónap múlva "érik be", azt még egy komoly béta teszt sem fedi fel (a kivégzés is ilyen volt). Az akadémiánál sajnos több ilyen hibát is elkövettem. A VF-ről én továbbra is azt gondolom, hogy a koncepció jó volt, a számokat nem jól lőttem be. Egy szakértelem, ami komoly áldozatok és hátrány árán a PVP-ben 15-25% fejlődési előnyt ad, rendben van a fentiek szellemében, de a VF ennél jóval nagyobb előnyt jelent. A kínzókamrával pedig csak annyi volt a baj, hogy olyan LE szerzési metódus, amely nem kötődik TP-hez. Annyit kellett volna csak tenni, hogy a kínzókamrából szerzett LE nem lehet több, mint az adott nap vadászattal szerzett LE-nk 10-15%-a, és akkor nem lenne vele gond.

Mivel nincs lehetőség több hónapos megatesztre minden fejlesztés előtt, ezért egyetlen módja van, hogy a további bakikat elkerüljük, nagyon alaposan át kell gondolni mindent, épp ezért beszélek meg mindent veletek a fórumon. A szintlépésért adott további jutalom pl. a fenti problémára nem jelent megoldást, hiszen pont ugyanúgy, vagy még jobban korlátozza a VF-et, mint az eddigi javaslatok, ráadásul még olyan dolgokat is csinál, ami nem volt cél - egy teljesen normálisan játszó, de ritkábban belépő játékost is elkezd büntetni.

Én továbbra is úgy gondolom, hogy nincsenek koncepcionális problémák, semmi szükség nincs arra, hogy fenekestül felforgassuk a TP, LE, portya vagy akármilyen rendszert. Legfeljebb a számokkal van néhol probléma, amit könnyedén lehet finomítani - már ha ti is úgy akarjátok. A demokráciának is megvannak persze a maga átkai, a játék matematikáját, összefüggéseit azért a játékosok kisebb hányada látja át teljes egészében, a többiek sokszor csak érzelmeikre, vagy a hangadók véleményére hagyatkoznak egy szavazásnál.
Dátum: 2009.11.20. 22:18:27
A pénz valóban Ámerikából származik (mint minden filmnél), a producer Peter Jackson, de a stáblistán én csak holland neveket láttam, szóval azért ez ténylegesen egy dél-afrikai film...
Dátum: 2009.11.20. 22:16:00
Haha, ez mókás volt: fel vagyok iratkozva néhány marketinges guru hírlevelére. Na ebből kiderült, hogy egyikük elkezdett tőzsdézni. Persze, nem tétlenkedett: egyből kinyomta az összes címére a tőzsdézés trükkjeit megtanító bróker-guruk speciális kedvező ajánlatát: egy 150ezer Ft-os szerény díjazásért megtanítják pár nap alatt, hogyan gazdagodj meg a tőzsdén (persze csak holnapig érvényes ez a spéci ajánlat, és csak nekem!)
De azért ezen elgondolkodik az ember. Az ultra-über bróker, aki tényleg tudja a frankót, hogyan lehet tutira kaszálni a tőzsdén, és nem kétséges, hogy naponta 100 milliókat mozgat meg - miért is van rászorulva, hogy egy tanfolyamon elárulja a titkait? Kitermelve a saját konkurrenciáját?
Talán lehet, hogy ezek mégiscsak olyan átlagos brókerek, mint a többi, aki a kötések jutalékából él (persze nem mondom, hogy rosszul), és valójában csak arról van szó, hogy mindig kellenek az új palimadarak, akiknek a kötési jutalékaiból tollasodni lehet, és az elején még mindegyik jól meg is lehet vágni...
Dátum: 2009.11.20. 09:35:05
Nemrég láttam egy filmet moziban, District 9 címmel. Nem hollywoodi, hanem dél-aftikai film, sci-fi, de nagyon eltér a megszokott fantasztikus filmektől. Újszerű, megdöbbentő és tökéletesen ábrázolja, hogy mennyire visszataszító és kegyetlen az alapvető emberi természet. Ajánlani tudom mindenkinek.
Dátum: 2009.11.20. 09:31:10
A Shadowrun könyvekből tudomásom szerint gyakorlatilag mindent kiadtunk, Battletechben nem vagyok biztos, hogy mindet sikerült-e megjelentetnünk, de attól tartok, hogy többet ebből a sorozatból már nem adunk ki
Dátum: 2009.11.20. 09:26:49
Idézet: Byzon - 2009.11.20. 08:59:42
Volt egy olyan javaslat is, nagyon sokaktól, hogy a vf kerüljön ki az akadémiáról. Hát úgy tűnik ezek a nagyon sokak nem voltak elolvasva, nem került be (legalábbis nem tudom beilleszteni).


El lett olvasva, csak ez egy rossz javaslat volt. Ahhoz, hogy VFed lehessen, vagy el kell töltened számottevő időt egy szövetségben, vagy be kell töltened egy nagy rakás LE-t egy ilyen szövetség lélekkútjába. Egyik sem kivitelezhető túlzottan alacsony szinten. Ha a szakit kivesszük az akadémiáról, akkor rátettünk a problémára még egy lapáttal, mert akkor már 10. szinttől tömegével lesznek VFesek, és akkor már a most 30-40. szintűek is hőbörögni fognak, hogy mennyire lealázzák őket az alulról feltörekvők.
Dátum: 2009.11.20. 08:58:48
Annyit azért nem árt tudnotok, hogy a talin jóval kevesebb VU játékos lesz,mint amennyi itt, a játékban van, ergo a licitek nem lesznek olyan magasak. Az előző talin a tárgyak 100-200 dukátért mentek, ugyanakkor az aukciós házban akkor is már 300 fölött volt az átlag. Nyilván lesz 1-2 drága tétel, de talán lesz olyan is, ami 3-400-ért megy el.

Ja és még valami. A talin lesz egy tombola is. Ezt nem nagyon szoktuk előre kirészletezni, egy rakás tárgynyeremény van rajta, könyvek, kártyák játékok stb. A belépőd egyben tombolaszelvény is, de lehet további tombolákat venni a helyszínen. Az idei tombolán a normál tárgynyeremények mellett jónéhány HKKs relikvia kódot is ki fogunk sorsolni.
Dátum: 2009.11.20. 08:48:19
A témában elég hosszú és parázs vita alakult ki. Most három opció van:

1.) Ne történjen semmi, felejtsük el a témát.

2.) A Vfel azért lehet, hogy csinálni kéne valamit. Felmerült lehetőségek voltak (hogy melyik verzió legyen, szavazunk róla, ha ez az opció nyer):
a.) egy bizonyos szint fölött (75+) elkezd csökkeni a hatásfoka, aki akarta, addig úgyis szépen megszedte magát, de ha benne ragad a VFben, akkor hosszú távon unalmassá válik neki a játék
b.) a VF növelje a portyázásért kapott TP-t (de csak akkor, ha számottevő LE-t is zsákmányolsz!), ezért az intezív portyakariknak ne érje meg annyira VFezni.
c.) aki nem VFezik, annak rakjunk be valami extra lehetőséget, ami a hátrányt kompenzálja
d.) rakjunk be valami extra tápot a VFre, aminek köszönhetően a VFet mindenki kifejleszti, és mindenki boldog lesz.
e.) egyszerűen a VF hatásfoka csökkenjen valamelyest.

3.) A VFel nincs gond, de azzal igen, hogy túl nagy szakadék keletkezik a játékosok között egy adott szinten belül. Ha ez a pont nyer, átbeszéljük a lehetőségeket, volt pl. olyan javaslat, hogy akinek nagyon sok az össz szerzett LE-je a szintjéhez képest, az kapjon egyre több TP-t a portyáért, esetleg vadászatért stb.
Dátum: 2009.11.20. 08:34:18
Álljon meg a menet, lassan ott tartunk, hogy "Miklós nerfelni akarja a VFet, mert bevételcsökkentést eredményez"! Aki nem VFezik, az gyorsan halad, simán megengedheti magának, hogy átugrik egy-egy prémiumos tárgyat. Ráadásul a VF által adott komfort növelheti a sikerélményt, ami miatt valaki aki egyébként törölne, befizet a játékra. Szóval "bevételcsökkenésről" szerintem nincs szó.

írom ki a szavazást.
Dátum: 2009.11.19. 23:12:56
Hogy én mit találtam furcsának:
Többször leírtam, hogy itt nem arról van szó, hogy én most hirtelen meg akarom saját szakállamra változtatni a VF-et, hanem arról, hogy már hónapok óta megy a vita róla, hogy jó-e vagy sem, és eljutottunk arra a pontra, hogy azt mondtam, a dolog megér egy nyílt vitát.
Ezek után a postok fele arról szól, hogy egyáltalán hogy jut eszembe, hogy a témában vitát nyitok. A maradék postok jelentős része pedig arról, hogy erről miért nem X hónappal ezelőtt vitáztunk, eleve miért így csináltuk, ha előre láttuk, hogy 6 hónap múlva vitázni kell róla, lepontozzák a száraz tényeket leíró postot is stb. Ugyanakkor, ennek ellentmondva, jönnek postok, hogy miért nem inkább XYZ témával foglalkozunk (amit ha megtennék, akkor ld. a fentiekben hogy mi történne annak a topicjában).

Igazándiból 3 alternativa van:

A játékkal kapcsolatos fejlesztéseket, változásokat
1.) nyíltan megvitatjuk a fórumon, meghallgatjuk a véleményeket, szavazást írunk ki róluk
2.) néhány jó játékos bevonásával hozzuk meg a döntéseket
3.) nem változtatunk vagy javitunk semmit, ami egyszer leprogramoztunk, az minek piszkáljuk.

A topic hozzászólásainak jelentős többsége azt kritizálta, hogy miért alkalmazom az 1.)-es módszert... Amit nem értek, mert azt hittem, ezt akarjátok. Ha a 2.)-es v 3.)-as metódust preferáljátok inkább, jelezzétek erre a postra adott 1-essel.
Dátum: 2009.11.19. 21:22:04
Uh... a hozzászólásokból úgy látom, a megbeszélés zsákutcába futott, ezen tovább rágódni nincs értelme, felteszek majd egy szavazást, döntsön a többség.

Arra azért kíváncsi lennék, hogy amikor vesszük a fáradtságot, és a játékos adatbázis alapján egy statisztikát készítünk számotokra, és kigyűjtünk pontos adatokat valamiről, és ezt kirakom a fórumra, mi játszódik le azon emberek agyában, akik ezt lepontozzák. Nem hiszik el, hogy az adatok valósak? Vagy azt hiszik, ez valamiféle, a matematika rejtett nyelvén írt inzultus? Mire számítotok, amikor leírjátok, hogy rendben, de erről meg erről meg erről a dologról is adjak statisztikát - és közben benyomjátok a postra az 1-est?? De oké, vettem a lapot: nem kértek a számokból, képletekből és statisztikákból, ígérem, ilyesmivel nem foglak többet nyaggatni benneteket. Aki ezzel egyetért, kérem nyomjon erre a postra is egy 1-est, fontos számomra a visszajelzésetek!
Dátum: 2009.11.19. 14:14:56
Készítettem néhány statisztikát a visszafogott fejlődésről. Az egyszerűség kedvéért az 1-es világot néztem, 30. szinttől.

A játékosok 40%-a rendelkezik VF szakértelemmel. Értelemszerűen, 30. szint környékén még kevés embernek van, és 75. szinttől sem divat. Megnéztük, hogy mekkora az átlagos össz szerzett lélekenergiája a VFeseknek, és a nem VFeseknek, és tekintettük ezek arányát. Az eredmény az lett, hogy a VFesek VF szakértelem szintenként átlagosan 1,63%-kal több LE-t gyűjtöttek, mint a nem VFesek a saját szintjükhöz képest. Tehát egy 50-es VFű karakter átlagosan 81,5%-kal több lélekenergiával rendelkezik, mint a vele azonos szinten levő, nem VFes. Ugyanezt a statisztikát elkészítettük úgy is, hogy az össz szerzett lélekenergiából levontuk a portyával szerzett LE differenciát, és csak a maradék LE-vel számoltunk, ami elsősorban vadászatból jött. Ez esetben a VF szintenként 0,91% plusz LE-t jelentett, tehát 50. szinten 45,5%-kal több lélekenergiát. Ebből persze lejön még a VF kifejlesztésére költött LE, de az talán nem módosítja jelentősen a számokat.
A VF tényleges erejét a 2. statisztika mutatja, hiszen a portya LE-t a VF nem módosítja, de az összehasonlításból látszik, hogy a VF-et előszeretettel fejlesztik azok a karakterek, akik portyából sok LE-t zsákmányolnak, vagyis a pók és a VF nem alapvetően eltérő stratégia, a VF a pókokat jobban erősíti, mint a többieket.

A számokat nem kommentáltam, de elég érdekesek, szerintem mindenképpen van létjogosultsága a dolog megvitatásának.
Dátum: 2009.11.19. 13:08:21
Idézet: Let. - 2009.11.18. 20:55:42
Szerintem érdemes lenne kikérni a játékosok, vagy egy szűkebb kör véleményét kikérni a jövőben változtatások, fejlesztések előtt,

Ilyen post van majdnem minden fejlesztésről szóló topicban... ha megnézed, mennyi hozzászólásom van, ezek nagy része pont arról szól, hogy kikérem a játékosok véleményét. Az akadémiás fejlesztéseket is megmutattam néhány játékosnak.

Idézet: Ariel - 2009.11.18. 21:22:44
Eleinte még pár nap, mire szintetlép egy karakter, de a tempó elég szépen belassul, és VF-el akár 3 hétre is nyúlhat egy szintlépés magas szinten.

Igen, sajnos ez egy elég jelentős probléma. Fontos tudni, hogy egy játékban a fő motivációt a sikerélmény jelenti, és a sikerélmény jelentős része a fejlődésből ered. Viszont a játékosok sokszor hajlamosak arra, hogy azt a taktikát kövessék, ami a legtöbb tápot adja, annak ellenére, hogy hosszú távon ez a sikerélmény elvesztéséhez vezet. Sok játékot láttam, amiben számos érdekes dolgot lehetett csinálni, de a legnagyobb táp egy bizonyos cselekedet monoton ismétlése volt. A játékosok jelentős része tehát csak ezt csinálta - és utána azt mondta, hogy a játék unalmas, és abbahagyta. A VF táp, viszont amivel sokan nem számolnak, a célok elvesztéséhez, csökkenéséhez vezet, és ez hosszú távon rontja a játékélményt.

Idézet: Kocos - 2009.11.18. 22:34:27
Esetleg lehetne a VF-nek egy kizaro alternativaja, ami ugyanugy a LE/TP-t noveli de a TP csokkentese nelkul. Nyilvan a VF-nel kisebb aranyban.

Ez egy jó ötlet, a szavazásnál felrakjuk alternativaként, ez egyébként a 2-es pont egy variációja.

Idézet: Mortimer - 2009.11.19. 00:41:21
Ilyen tök egyszerű. Erre is kell egy korlát, hogy ha már nagyon erős vagy, és 7 szinttel felfelé -20%-al is elversz mindenkit, akkor rád ne legyen hatása.

Ez végülis a 3-mas pont egy variációja.

Idézet: Sun13 - 2009.11.18. 22:32:11
- Amennyi %-al kevesebb TP-t kapsz a vadászatból a VF miatt, kapjál annyival több %-al több TP-t a portyázásból.
Magyarázat: Ha azért fejlesztesz VF-et mert gyenge vagy, igazán nincs nagy hátrányod, mert amúgy sem vagy valami portya hero. Amint eléred azt a szintet amikor már mindenkit agyonversz, annyira megnő a VF miatt a portyából származó TP, hogy lassaban lépsz szintet ha elfelejted a VF-et és viszatérsz a normális fejlődési pályára. Természetesen úgy kell belőni a %-at, hogy ez valóban megvalósuljon. Tehát ha 25 csatából 23-at felfele ütve megnyersz, biztosan több TP-t kapj érte mint amennyivel kevesebbet kapsz az 50 vadászatból, illetve amíg gyenge vagy addig biztosan megérje VF-ezni, hogy a gyengéknek meglegyen a lehetősége.

Nagyon jó javaslat, felrakjuk majd ezt is a szavazási opciók közé.
Dátum: 2009.11.19. 11:39:28
Azt tudjuk, hogy a létezésünk végső célja az emberi faj fenntartása, a topic nem is erről szól, hanem arról, hogy a célok, amelyeket kitűzünk magunk elé, hogyan befolyásolják rövidke létezésünket. Az embernek mindig szüksége van célokra, amelyeket több-kevesebb idő alatt és küzdelem árán elérhet. Minél több célt "hajszolunk" egyszerre, annál több a motiváció, a sikerélmény és így a boldogság is. A céloknak nem kell túl komplikáltnak lenniük, sőt azok a jók, amelyekről látjuk, hogy teljesíthetőek. Rövid távú cél lehet összegyűjteni a pénzt egy új tévére, lefogyni, meghódítani valakinek a szívét, megszerezni egy állást, de akár végigolvasni egy könyvet, végigjátszani egy játékot, vagy megfőzni egy finom ebédet. Hosszútávú cél lehet felnevelni egy gyereket, saját lakást szerezni vagy felfuttatni egy vállalkozást. A célok hiányával a létezésünk is értelmét veszti. A filmcsillagok és popsztárok néha már nem találnak célt maguknak, mindent elértek, rengeteg pénzük van, mindenki imádja őket, vílágszerte híresek - és ilyenkor a droghoz, alkoholhoz fordulnak, sőt, néha öngyilkosok lesznek. Senki nem érti, miért történik ez olyasvalakivel, akinek mindene megvan - pedig az ok nyilvánvaló. Hasonlóképp, ha valaki elveszíti az állását, elveszíi a családját, elveszíti a vagyonát, apátiába süllyed, és ha nem tűz ki maga elé célokat, akkor nincs kiút a gödörből. Ugyanakkor ha azt olvassuk, hogy egy milliárdos újabb cégeket vásárolt, új fejlesztésen dolgozik, a fejünket csóváljuk - minek neki még több pénz? Nem a pénz kell neki, hanem újabb célt tűzött ki maga elé, hogy értelme legyen az életének! A fogyasztói hitelek pont azért veszedelmesebbek mint bármely drog, mert a célokat veszik el az emberektől. Mennyire más az, ha gyűjtögetek egy új tévére, és végül meg tudom venni, vagy rögtön megveszem hitelből, anélkül, hogy dolgoztam volna érte.
Persze az sem jó, ha valaki a célok elérésének mindent alárendel. Ismertem egy párt, ahol nagyon drasztikusan spóroltak nagyobb lakásra. Nincs mozi, nincs étterem, nem jártak sehova, mert pénzbe kerül, kajába meg max. párizsi, mindez éveken keresztül. A pénz szépen gyűlt is, csak mire megvolt a lakásra való, tönkrement a kapcsolat. Hasonlóképp, amikor valaki úgy próbál fogyni, hogy heteken át messze a szervezete számára szükségesnél kevesebb kalóriát fogyaszt, az megöli a cél elérésekor szerzett sikerélményt.
Amit javasolni tudok mindenkinek, hogy írja össze, de legalábbis gondolja át, milyen céljai vannak, és mit tud tenni azért, hogy ezeket elérje. Az irreális célokat (majd nyerek a lottón, hozzámegyek egy filmsztárhoz stb) szórja ki, ezek jók lesznek néha a fantázia edzésére, de szükség van reális célokra is. A célok eléréséhez minden esetben kitartás és következetesség, és sokszor tanulás is szükséges. Tanulni felnőtt korban sem szégyen, és van egy óriási különbség e között, meg amikor az iskolapadban ültünk: a saját magunk által választott tanulás célja sokkal motiválóbb tud lenni, mint az iskolai. Pl: megtanulok síelni, cserébe egy fantasztikus élményben, szórakozásban lesz részem. Megtanulom ezt a verset: kapok egy 5-öst a másik harminc mellé, és aztán? Legyen minél több célod: magánéletben, munkahelyen, és akár a szórakozásban is. Végülis a jobb játékok is erről szólnak (köztük a Végzetúr is), céljaid vannak, amelyeket elérhetsz és közben szórakozol.
Nagyon fontos a mentális hozzáállás is. Ha folyamatosan látjuk, hogy haladunk a cél elérésében, és közben elképzeljük, milyen jó lesz, ha elérjük, az nagyon sokat segít. Pl. ha fogyni akarsz, minden edzés után állj a tükör elé, gondolj bele, mennyit javult az alakod azóta, hogy elkezdted, és képzeld el, hogy milyen lesz 2 hónap múlva, ha így folytatod. Ha spórolsz valamire, vezess egy táblázatot arról, hogy mikor mennyi pénz gyűlt össze, kövesd nyomon, ahogy nő az összeg, tűzz ki részcélokat, hogy mikorra mennyinek kell összejönni, és képzeld el, hogy amikor összegyűlik, mennyire fogod élvezni azt, amit veszel belőle. Programozóként sosem feledkeztem meg az előzetes tervezésről, de ugyanakkor fontos volt, hogy a projekt haladjon, legyen látszatja is a munkának, hétről hétre új dolgok jelenjenek meg a képernyőn, jelezve a haladást és sikerélményt adva. Ha nekiülök és 6 hónapig csak tervezem az egészet, akkor valószínűleg a játékaim sosem készültek volna el.

Ne felejtsd el értékelni a témát!
Dátum: 2009.11.18. 20:36:35
Idézet: Ariel - 2009.11.18. 18:54:32
Miklós, én konkrétan azzal sem vagyok tisztában, hogy mi volt a célja a VF-nek, illetve, hogy szerinted elérte-e a célját, vagy valami teljesen más sült ki belőle?


A VF egy játékos igényre válaszul jött létre. Nagyon sok játékos nehezményezte, hogy ahogy lépi a szinteket, erősségben egyre inkább elmarad a többi játékoshoz képest, és egyre reménytelenebb a helyzete, ez ellen nem tehet semmit. Ezenkívül, akkor volt egy óriási nyomás rajtam az elöl rohanó játékosok részéről, hogy már megint újabb épületek, újabb szakértelmek, újabb tennivalók kellenek, mert unatkoznak. Az új célok új mechanizmust, új taktikázási lehetőséget jelentettek, ez az egyik statisztikát, a TP módosította. És igen, egyfajta lassítás is lehetett volna. A táp faktor rész már akkor is látszott, de úgy gondoltuk, a hátrány is hatalmas: lassabb fejlődés, ritkábban vehetsz új cuccokat, nehezebben haladsz az epikussal stb.

Visszatekintve, a VF egyike volt a kevés nem kellően átgondolt fejlesztéseknek. Ugyan az elsődleges célját teljesítette, de ugyanígy erős karakterek is kifejleszthették, még erősebbé válva, ez nem volt cél. Az élmezőnyt nem lassította, mert ők a szintverseny miatt nem fejlesztették ki, viszont növelte a különbséget a játékosok között, ez leginkább a kisebb népességű világon (V3) látszik. Lassításra az átlag játékosoknál nincs szükség, a tervezett sebességgel haladnak. Aki nincs élmezőnyben, azt nem érdekli a lassabb fejlődés, csak a táp részét nézi. Maga a szakértelem nem lett volna rossz, de a bónusz amit ad, túlzó. Az 50% helyett elég lett volna 20%.

A topicot nem azért indítottam, mert most hasraütésszerű változást akarok, hanem mert régóta nagyon sok jó játékos mondja, hogy a VF jelenlegi formájában hosszú távon problémákat fog okozni. Túlzottan széthúzódik a játékos mezőny, és idővel túl nagy különbség lehet azonos szintű játékosok között. Lehet okoskodni, hogy ezeket a dolgokat miért nem láttuk előre már a VF berakásakor. Röviden szólva, ha képes lennék mindennek a következményeit előre látni és kiszámítani, megjósolni a játékosok viselkedését, akkor én lennék Hari Sheldon, a pszichohistória feltalálója. De sajnos nem vagyok mindenható.

Egyébként a VFfel igazándiból nem lenne semmi baj, ha mindenkinek meglenne. És igen, a top játékosokon kívül, akik az első helyért versenyeznek, gyakorlatilag mindenkinek érdemes kifejlesztenie. Szóval lehet, hogy végső soron ez csak az élen levőknek a problémája, akik látják, hogy mögöttük mindenki kifejleszti a VF-et, és így elmarad a látóhatár mögött az utolsó támadható kari is. (gptp "a top játékosok más játékot játszanak" label). ... De épp erről szól a topic, hogy leirjátok, mit gondoltok erről.
Dátum: 2009.11.18. 16:54:10
Már jó ideje bombáznak játékosok a visszafogott fejlődés témájával, ezért nyitok egy topicot, amelynek elszánt célja, hogy mindenki számára megnyugtató megoldást találjon. Első körben megnézzük a véleményeket, és utána feldobunk egy szavazást. Amennyiben bármi változik, természetesen akkor is az a cél, hogy ne érjen senkit hátrány. Hogy a VF-et miért kell piszkálni, azt most nem boncolgatom, már elég sokan megtették helyettem a fórumon. Nekem is megvan a saját véleményem a témában, de a cél az, hogy az legyen, amit ti szeretnétek.

így első körben a lehetséges opciók:

1.) Minden marad ahogy volt.

2.) Berakunk valami bónuszt a játékba egy bizonyos szinttől, ami a nem-vf-eseket jutalmazza valahogyan. Pl. vadászatnál esély különlegesen LE dús szörnyre. Az esély és/vagy a bónusz a (50-VF) számtól függ. Esetleg egy tárgyhoz kötjük a dolgot (pl. LGY-s relikvia, így szabályozható, milyen szinttől lépjen érvénybe).

3.) Megnézzük, mi a legmagasabb szint, ahol még vannak VF-esek. Ettől a szinttől kezdve a VF hatásfoka egyre csökken, és pár szint alatt teljesen megszűnik.

4.) Egyéb javaslat (részletezd az alábbiakban).
Dátum: 2009.11.18. 14:39:28
A lélekszívás a V3-mon hozzá lett igazítva a 3-mas világ szabályaihoz. A portyázáshoz hasonlóan, kiszámítunk egy arányt az áldozat győzelmei és vereségei alapján, és ha több veresége van, akkor ezzel az arányszámmal szorozzuk az elszívott LE-t (de min. 0,2-vel). Tehát az eddigi 1x szorzó helyett (0,2..1) közötti szorzót használunk, az ellenfél győzelem/vereség arányától függően (de persze csak a 3-mas világon).